Infostart.hu
eur:
390.91
usd:
340.05
bux:
121119.5
2026. március 16. hétfő Henrietta

Szerbia túszai lesznek a vajdasági magyarok?

A schengeni vasfüggöny már közvetlenül is fenyegeti Nyugat-Balkánt: Szlovénia lerombolja a hidakat a Horvátországgal határt képező Szutla folyón, és 115 határátkelőt lezár. Szerbia Koszovó miatt kész az európai uniós csatlakozásról is lemondani, ami újabb elszigeteltséget eredményezne a Vajdaságban élő magyarok számára is.

A vajdasági magyarok nem akarnak Szerbia túszai lenni - nyilatkozta egy szerb napilapnak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke tekintettel arra, hogy Szerbia mindinkább távolodik Európától, és Koszovó miatt még az uniós tagságról is hajlandó lemondani.

Az újabb elszigeteltség veszélye miatt a vajdasági magyar pártok immár egységes álláspont kialakításával kérik a kettős állampolgárságot, hogy legalább az anyaországgal való kapcsolattartás zavartalan legyen.

Ezért csalódással vették tudomásul Papp Sándor belgrádi magyar nagykövet kijelentését az újvidéki Pannónia Televízióban, hogy Budapest még napirendre sem tűzte a kérdést és a téma nem élvez elsőbbséget a magyar politikában.

Reagált a szerb kormány illetékes minisztere is, aki kijelentette, hogy Szerbiának semmi kifogása a kettős állampolgárság ellen, hiszen ezt Belgrád is megadja minden határon túli honfitársnak.

Hídrombolás, határzár

A Schengenbe készülő Szlovénia igen határozott: szigorítja a határátlépést, illetve annak ellenőrzését Horvátország felé, és ennek keretében a határt képező Szutla folyón több hidat lerombolnak, 115 határátkelőt pedig lezárnak.

Ez elsősorban azokat a polgárokat érinti, akiknek földje a határ, illetve a folyó túloldalán van, és az eddigi néhány száz méter helyett akár öt-tíz kilométert is meg kell tenniük, hogy odajussanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.27. péntek, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×