Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka

Meghalt Borisz Jelcin volt orosz elnök

Meghalt Borisz Jelcin volt orosz elnök. A CNN értesülése szerint a politikus halálát szívelégtelenség okozta.

Kun Miklós történész az InfoRádióban elmondta: Jelcin érdekes pályát futott be, tipikus pártcsinovnyikként kezdte, majd az első, nép által megválasztott államfője lett Oroszországnak.

1987 novemberében fellázadt Gorbacsov ellen, a peresztrojka gyorsítását sürgette - emlékeztetett. Kun Miklós hozzátette: akkor Jelcint még letaszították posztjáról.

Ekkor már megkezdte az ellenzék szervezését, majd az 1991 puccs idején tért vissza a hatalomba - tette hozzá.

A történész szerint egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy betiltotta a kommunista állampárt működését Oroszországban.

Az Egyesült Államokkal rendkívül szívélyes volt a kapcsolat - mondta a történész. Hozzátette: nyitott Japán és Németország irányába.

Jugoszlávia szétesése vereség volt a számára. A belső támadások alatt Jelcin egy ügyes húzással Putyint emelte be a hatalomba - közölte Kun Miklós.

Életrajz

A mult-kor.hu portál szerint Jelcin a szverdlovszki (ma: jekatyerinburgi) terület Butka nevű falujában, 1931. február 1-jén, paraszti családban született. Alsóbb iskoláinak befejezése után egy darabig építkezéseken dolgozott, majd elvégezte az uralszki Kirov Műszaki Főiskola építészeti karát.

Ezután 1955-től végigjárta az építőipari hierarchia minden fokát: volt művezető, építésvezető, trösztvezető, mielőtt 1963-ban kinevezték a szverdlovszki építőipari kombinát élére.

Harmincévesen, 1961-ben belépett a Kommunista Pártba. 1968-ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetője lett. 1976-tól ugyanitt volt első titkár, és ebben a minőségében 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. 1985-ben bekerült az SZKP Központi Bizottságának apparátusába.

1985. december 24-én az SZKP moszkvai városi bizottsága őt választotta meg fővárosi első titkárnak.

Az 1991. június 12-ei köztársaságielnök-választást a szavazatok 57,38 százalékával nyerte meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Forrnak az indulatok Szerbiában, óriási az érdeklődés a választás iránt

Forrnak az indulatok Szerbiában, óriási az érdeklődés a választás iránt

A választásra jogosultak 56,38 százaléka adta le voksát vasárnap 16 óráig a szerbiai előrehozott parlamenti választáson, míg a legutóbbi, 2023-as választáson ugyaneddig az időpontig 42,36 százalékos volt a részvétel. A választásfigyelő szervezetek számos szabálytalanságról, a választók és megfigyelők megfélemlítéséről, valamint szavazatvásárlás gyanújáról számoltak be.

Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy közös találkozót rendezzenek az amerikai és a kínai elnökkel, Donald Trump már nyitottságát is kifejezte az ötlet iránt – derül ki a The Wall Street Journal véleménycikkéből. Az amerikai lapok a lehetséges találkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, azonban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint eltérő a geopolitikai helyzet, mivel most egy nagyobb háború elkerülése érdekében tárgyalnának egymással a nagyhatalmak.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×