Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Litvinyenkó neve összefonódik az olajcégével

Leonyid Nyevzlint, a csődbe taszított Yukos olajcég izraeli emigrációban élő volt főrészvényesét gyanúsította meg az orosz főügyészség Alekszandr Litvinyenko, Londonba dezertált egykori állambiztonsági tiszt megmérgezésének megrendelésével.

Az orosz főügyészség szerint összefüggés lehet az Alekszandr Litvinyenko megölésére és Dmitrij Kovtun vállalkozó megölésének kísérlete között.

A főügyészség egy olyan verziót vizsgál, amely szerint ezeknek a bűncselekményeknek a megrendelői ugyanazok a nemzetközi körözés alatt álló személyek lehetnek, akiknek sorába tartozik Leonyid Nyevzlin, a Yukos társelnöke.

Alekszandr Litvinyenkó egykori állambiztonsági tisztet a brit rendőrség szerint akkor mérgezték meg polónium-210-es sugárzó izotóppal, amikor november 1-jén egy londoni szállodában találkozott Kovtunnal és egy másik katonai-biztonsági múltú üzletemberrel: Andrej Lugovojjal.

Az orosz főügyészség szerint Kovtun ugyanannak a mérgezésnek az áldozata, mint Litvinyenko, polóniumról azonban közleményük nem tesz említést.

Nyevzlin, a Yukos bebörtönzött volt első emberének, Mihail Hodorkovszkijnak a legközelebbi munkatársa volt a cég élén. Hodorkovszkij nyolcéves büntetését tölti, amit adóelkerülés és csalás címén, de sokak szerint a Kreml politikai hátterű ösztönzésére róttak ki rá.

Nyevzlin, aki a Yukos főrészvényesének, a Menatep holdingnak a résztulajdonosa "merő agyrémnek" nevezte az orosz főügyészség gyanúját.

Az orosz fővárosi bíróság ez év augusztusában hozott ítélete szerint szintén Nyevzlin rendelte meg egy olajvárosi polgármester és egy kereskedőnő megölését is. Mindezeket a bűncselekményeket közvetlenül a Yukos volt biztonsági tisztségviselője, Alekszandr Picsugin nyakába varrták, akit zárt tárgyaláson több évtizedes börtönre ítéltek.

A főügyészség szerdai közleményében jelezte: kérni fogja egy sor külföldre menekült, súlyos bűncselekményekkel vádolt orosz kiadását. A szervezet eddigi kérései szerint a londoni menedékjogot élvező Borisz Berezovszkij volt "oligarchát" és Ahmed Zakajev csecsen szeparatista megbízottat akarja kihallgatni a Litvinyenko gyilkosság ügyében.

A The Times két hete arról írt, hogy Litvinyenko egy olyan orosz titkosszolgálati akciótervről szerzett bizonyítékokat, amely Nyugatra menekült nagyvállalkozók megsarcolására irányult. A fő célpont Nyevzlin volt, akinek Litvinyenko Izraelben át is adott egyes bizonyítékokat.

Nyevzlin ezeket tovább adta a brit rendőrségnek - írta a brit lap, hozzátéve: tucatnyi volt Yukos-alkalmazott kapott menedékjogot Nagy-Britanniában, és bár az orosz hatóságok háromszor is megkísérelték elérni kiadatásukat, próbálkozásaikat az angol bíróságok mindig meghiúsították.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×