Infostart.hu
eur:
361.54
usd:
315.27
bux:
152996.63
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

Lehet hogy a volt miniszterelnököt is megmérgezték?

Jegor Gajdar egykori orosz miniszterelnök múlt heti írországi látogatása alatt, egy konferencián elájult, és szájából, orrából 35 percen keresztül folyt a vér. A kórház ahol az egykori politikust kezelték, nem kommentálta azt a feltételezést, hogy mérgezés áldozata lett Gajdar. Az InfoRádió Sz. Bíró Zoltán Oroszország szakértőt kérdezte.

Lehetséges-e, hogy Jegor Gajdart is megmérgezték?

Nyilván csak találgatni tudunk a pillanatnyi információk birtokában. Azt a hipotézist, persze, meg tudom fogalmazni, hogy amennyiben kiderül és bizonyítást nyer, hogy Gajdarral is valamilyen külső anyag, vagy külső beavatkozás következtében történt mindaz, amiről a Financial Times beszámolt, akkor az gyakorlatilag beleilleszkedik az utóbbi hetek drámai eseménysorába. Ez egyfelől arra utalna, hogy komoly küzdelem bontakozik ki a háttérben ahogy közeledik a 2008-as orosz elnökválasztás, másrészt pedig bizonyos csoportoknak arra törekednek, hogy belekényszerítsék Putyint abba, hogy egy harmadik ciklusra is elvállalja - az alkotmánymódosítás elfogadásával - az elnöki pozíciót.

Milyen kapcsolat volt Jegor Gajdar és Vlagyimir Putyin között?

Gyakorlatilag semmilyen. Gajdar Jelcin idején, 1992 elejétől 1992 végéig töltötte be a miniszterelnöki posztot, egészen pontosan megbízott miniszterelnök volt, mert soha nem kapta meg az akkori parlament megerősítését. Amikor Putyin megjelenik, akkor már Gajdar az úgynevezett Átmeneti Gazdaság Intézetének igazgatójaként elsősorban gazdasági és politikai elemzőként van jelen, politikusként már rég háttérbe vonult.

Tudhat olyan dolgokat, amelyek miatt ilyen lépésre szánta volna magát mondjuk az orosz vezetés?

Legutoljára egy hosszú könyvet publikált A birodalom összeomlása címmel, és abban nagyon meggyőzően próbálta igazolni, hogy milyen kockázatos az a gazdaságpolitikai modell, amely az energiaárak magas szintjéhez kapcsolja a konjunktúrát.

Az is előfordulhat, hogy Putyin ellenfelei gondolják úgy, hogy ezeket a lépéseket meg kell tenni azért, hogy az orosz elnökre tereljék a gyanút?

Nagyon, nagyon hipotetikus módon lehet fogalmazni. De érezhető, látható különböző politikai megnyilatkozásokból, különböző jól értesült elemzői írásokból mégiscsak kirajzolódik az embernek az az érzése, hogy az orosz politika egyre inkább egy egzaltált állapotba kerül, és egyre inkább nyugtalanítja az a kérdés, hogy mi lesz 2008 után. Lehetnek olyan csoportok, amelyek messzemenően úgy érzik stabilnak a helyzetüket, ha egy legyengített, ugyanakkor az elnöki pozíciót megtartó, a külvilággal egyre barátságtalanabb viszonyban lévő Putyint segítenek a harmadik elnöki mandátum elnyeréséhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

A brit George Russell szinte már csak a matematikában bízhat csapattársa, az éllovas olasz Kimi Antonelli ellen – mondta a Forma–1-es szezon végső esélyeiről Kiss Norbert szakkommentátor, egyébként pedig hétszeres Európa-bajnok kamionos az InfoRádió Aréna című műsorában. A magyar versenyző már a hétvégén Franciaországban megszerezheti nyolcadik Eb-címét, erről is beszélt.

Demkó Attila: a Kárpáti Nyolcak egy új, jövedelmező fórum is lehet

Kárpáti Nyolcak néven új regionális együttműködés indul Kijev kezdeményezésére, melynek tagja többek között Szlovákia és Lengyelország is ott van. Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben közölte: Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: Ukrajnának jó hír, hogy energetikai és biztonsági együttműködést tudott kötni a térség országaival.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Meglépi a kormány: gyökeres változás jön a magyar pedagógusok életében

Meglépi a kormány: gyökeres változás jön a magyar pedagógusok életében

A kormány átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét: megszünteti a központilag szervezett tartalmi megújító képzéseket, eltörli a gyakornokoknak a Nemzeti alaptantervből tett kötelező vizsgáját, és lehetővé teszi, hogy az oktatási intézmények saját belső továbbképzéseket szervezzenek. A változtatást azzal indokolták, hogy az eddigi centralizált rendszer teret adott az ideológiai befolyásolásnak, és nem alkalmazkodott a helyi igényekhez. A második ütemben a piaci alapú, szabadon választható képzéseket is visszaépítik a rendszerbe, valamint bevonják a szakképzési és bölcsődei dolgozókat is. A módosításokról társadalmi egyeztetést kezdeményez a kormány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×