Egyesült Államokban számos helyen emlékeznek meg a 2001. szeptember 11-ei, 2.973 ember életét követelő New-York-i és washingtoni terrortámadások ötödik évfordulójáról.

George Bush amerikai elnök felhívására az ország lakossága közép-európai idő szerint 14.46 perckor egyperces néma csenddel tiszteleg az áldozatok emléke előtt. Ekkor csapódott a Világkereskedelmi Központ tornyának az első eltérített repülőgép.

A New York-i középületeken félárbocra eresztik a nemzeti lobogót; az országos megemlékezések fő helyszíne a Világkereskedelmi Központ után maradt Ground Zero lesz.

Az elnök New York után a terrortámadások másik két helyszínén is részt vesz a megemlékezéseken: előbb a Pentagonnál, majd Pennsylvaniában azon a mezőn, ahol az egyik eltérített repülőgép lezuhant.

Az elnök közép-európai idő szerint éjfél után beszédet intéz a nemzethez, amelyben az amerikai szellemet méltatja és az amerikaiak elszántságát dicséri a terrorizmus elleni harcban.

Európa együttműködik

Európa fokozza együttműködését az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelem sikere érdekében - közölte az Európai Bizottság elnöke.

José Manuel Barroso a merényletekre emlékezve hangsúlyozta: a tudatlanság és a bizalmatlanság a terrorizmus stratégiájának nélkülözhetetlen elemei.

Az Európai Bizottság vezetője úgy véli: erre csak az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával lehet válaszolni, mert ezzel szavatolható a világ jövőbeni biztonsága.

Közben a finn fővárosban, Helsinkiben zajló, Ázsia-Európa Találkozón egyperces néma csenddel emlékeztek a résztvevők a New York-i és washingtoni merényletek áldozataira. A tanácskozáson 25 európai uniós és 13 ázsiai ország vezetője vesz részt.

Magyar főhajtás

A terrorizmus olyan háborút folytat a békés mindennapok ellen, amelyben nincsenek szabályok, így pusztán katonai, hadászati eszközökkel nem győzhető le. Csak nagyobb összefogással, több szabadsággal és toleranciával egymás iránt - írja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szeptember 11-i terrortámadás ötödik évfordulóján a távirati irodához eljutatott közleményében.

A Magyar Köztársaság kormánya nevében fejet hajtok a 2001. szeptember 11-ei merénylet és a terrorcselekmények minden áldozata előtt - írta a miniszterelnök.

A Budapesti Értéktőzsde csatlakozik az Európai Tőzsdeszövetség kezdeményezéséhez, 13 órakor két perces csenddel emlékezik a terrortámadás áldozataira. A kereskedés folyamatos lesz, de a tőzsde arra kéri szekciótagjait és a megbízókat, hogy ebben a két percben szüneteltessék tevékenységüket.

Újabb "eseményeket" ígér az Al-Kaida

Az Egyesült Államokkal szembeni még nagyobb ellenállásra buzdítja a muzulmánokat Ajman az-Zavahri, az Al-Kaida terrorhálózat második számú vezetője egy új videofelvételen, amelyet a CNN amerikai hírtelevízió mutatott be.

"Vezetőitek eltitkolják előletek a csapás valódi nagyságát. Allah engedélyével és irányításával megérett az idő újabb eseményekre" - jelenti ki Zavahri a felvételen, amelyet az amerikai hírügynökség nem talált meg egyetlen olyan internetes oldalon sem, amelyen al-Kaida-vezetők általában üzeneteket szoktak közvetíteni.

Kronológia: a támadás és következményei

2001. szeptember 11-én New York-i idő szerint reggel háromnegyed kilenckor egy utasszállító gép csapódott a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába.

A terrortámadás ténye akkor vált nyilvánvalóvá, mikor negyedórával később a déli toronyba is beleszállt egy repülő. Az ikertornyok alig egy órával a becsapódás után összeomlottak.

Eközben a terroristák egy másik gépet Washington felé térítettek, és az amerikai hadügyminisztériumnak helyet adó Pentagonba vezették. Egy negyedik gép feltételezett célpontja pedig vagy a Fehér Ház, vagy a Kongresszus lett volna, ez utóbbin valószínűleg fellázadtak az utasok, ennek következtében pedig lezuhant a repülő.

A hivatalos közlés szerint a merényletekben majdnem háromezren vesztették életüket. Elemzők a támadások után úgy vélték, összehangolt akcióról volt szó, a merényletek ugyanis az Egyesült Államok politikai, gazdasági és katonai jelképei ellen irányultak.

George W. Bush amerikai elnök 2001 szeptemberét követően háborút kezdett a terrorizmus ellen: ennek első fejezeteként október 7-én amerikai légitámadás indult Afganisztán ellen, azt feltételezték ugyanis, hogy Oszama bin Laden az ázsiai országban bujkál, 2003 márciusában pedig Irak ellen indult meg az offenzíva a Szaddám-rezsim felszámolása érdekében.

Az elmúlt öt évben az al-Kaida több mint 20 vezetőjét fogták el, vagy ölték meg világszerte. Felderítő akciókban horogra akadt a nemzetközi terrorhálózat második embere, az európai, valamint a szaúd-arábiai vezetője, továbbá a szervezet harmadik embere, aki a szeptember 11-ei merénylet fő kitervelője volt.

A legnagyobb fogás azonban kétségtelenül az al-Kaida iraki vezetőjének idén júniusi halála volt. Az amerikaiak ugyan állítják: egy közös iraki-amerikai hadműveletben ölték meg a terrorista vezetőt, többen úgy vélték, véletlenül robbant fel az Abu Muszab az-Zarkávit szállító teherautó.

Az Egyesült Államok állítólag többször is az al-Kaida vezérének nyomára bukkant, Oszama bin Ladennek azonban mindig sikerült elmenekülnie, és még mindig szökésben van.