Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Berlin és Párizs megpróbál életet lehelni az EU alkotmányába

Egy német hetilap szerint az EU alkotmány újjáélesztéséről folytat bizalmas megbeszéléseket Angela Merkel német kancellár és Jacques Chirac francia elnök. A tervek szerint az alkotmányos szerződés magját újra népszavazásra bocsátanák Franciaországban és Hollandiában.

A Spiegel Online a Der Spiegel e heti számából előzetesen idézve azt írja: Németország, Franciaország és az Európai Unió konzervatív politikai erői a franciák és hollandok által tavaly elutasított európai alkotmány felélesztését tervezik.

Az elképzelések szerint az alkotmányos szerződést redukálnák az első két részre, amely kijelöli az EU hatásköreit, és felvázolja az unió által elismert alapvető jogokat.

Ezeket a részeket egy politikai deklarációval kiegészítve bocsátanák újra népszavazásra Franciaországban és Hollandiában.

A fennmaradó harmadik részt, amely az uniós politika részleteit tartalmazza, a francia és a holland parlament ratifikálná.

Az alkotmány újjáélesztését célzó művelet 2007 első felében, a német EU elnökség alatt indulna el.

Párizs eddig vonakodott egy második népszavazástól

A Der Spiegel írása összhangban van a Berlinből érkezett korábbi jelentésekkel, de kérdéseket vet fel a francia állásponttal kapcsolatban.

Angela Merkel korábban már javaslatot tett arra, hogy egy, az "európai szociális dimenzióról" szóló deklarációval egészítsék ki az alkotmányt, ezzel nyugtatva meg az unió neoliberális irányváltása miatt aggódó francia szavazókat.

A nyilatkozat arra hívná fel az uniós intézményeket, hogy alaposabban vegyék figyelembe a belső piaci szabályozások szociális hatásait.

Az alkotmányt támogató francia konzervatív politikusok azonban eddig vonakodtak attól, hogy másodszor is népszavazásra tegyék fel a szerződést, és inkább az egyes elemek külön-külön való elfogadása mellett tették le voksukat.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×