eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél

Csúsznak a palesztin kifizetések

Várhatóan csak két héttel később fizeti ki a Palesztin Hatóság a mintegy 137 ezer kormánytisztviselő januári bérét. A fizetések teljesítéséhez 96 millió euróra lenne szükség.

A bérek kifizetése azután került veszélybe, hogy Izrael úgy döntött: visszatartja a Palesztin Hatóságnak járó januári vámilletékeket. A zsidó állam azzal indokolta döntését, hogy a radikális Hamász győzelme miatt elképzelhető, hogy a pénzt merényletek támogatására fordítják.

Közben az Európai Parlament is bejelentette: befagyasztja a Palesztin Hatóságnak eddig nyújtott támogatásait, ha a Hamász nem ítéli el a terrorizmust és nem ismeri el Izraelt.

A bérek kifizetése, aminek csütörtökön kellett volna megtörténnie, sokkal komolyabban előrevetítheti a kormány válságát, miközben a külföldi kormányzatok azzal fenyegetőznek, hogy befagyasztják a Palesztin Hatóságnak szóló támogatásaikat, amennyiben a Hamász úgy kerül a hatalomba, hogy nem mond le az erőszakról, vagy nem ismeri el Izraelt.

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Elbukni látszik az egyedülálló demokratikus kísérlet: most jön a kegyelemdöfés

Elbukni látszik az egyedülálló demokratikus kísérlet: most jön a kegyelemdöfés

Az „arab tavaszt” követően az arab világ demokratizálódásának nagy reménysége volt az észak-afrikai, csaknem 12 milliós ország, Tunézia, ahol a 2010-es évek közepén rövid időre valóban létre tudott jönni egyfajta – igaz, ingatag – plurális demokrácia. Az igazi népképviseleti hagyományok hiánya és a megoldhatatlannak tűnő gazdasági problémák azonban kikezdték a rendszert, és 2019-ben nagy erővel tört be egy addig a politikán kívüli szereplő, Kaisz Szaíd. Az új elnök rövid időn belül belekezdett a jogállami vívmányok leépítésébe, és mostanra autoriter hatalmat épített ki. Vasárnap elnökválasztást tartanak Tunéziában, ahol Szaíd és egy áljelölt mellett egyetlen valódi kihívó indul, akit azonban pár héttel a voksolás előtt börtönbe vetettek. Nagyon úgy tűnik ezért, hogy a választás csak színjáték lesz, melynek célja Szaíd tekintélyuralmi rendszerének népi legitimálása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×