Véget ért a 2024–2025-ös tanév, június 20. volt az utolsó tanítási nap az oktatási intézményekben, így szerencsére az igazi kánikulai napokat sikerült elkerülni az iskolákban, jóllehet valamivel hosszabban belenyúlt a nyárba a tanév. Mi a tapasztalat, jobb így, hogy hosszabbak az év közbeni szünetek, de egy kicsit jobban belemegy a tanév a nyárba?

Főleg a tavaszi szünet volt abból a szempontból problémás, hogy csütörtökön kezdtük, kedden befejeztük, az iskolák egyharmada kiadta az előtte lévő három napot, a másik egyharmad kiadta az utána lévő két napot, úgyhogy bizony, ahol több gyerek volt a családban, ott néha két hétre kellett megoldani a felügyeletüket. Arra törekszünk, hogy mind az őszi, mind a téli, mind pedig a tavaszi szünet teljes hetet öleljen fel. Tavasz esetén ez olyan módon érvényesül, hogy nagycsütörtöktől a következő péntekig tart. Azt gondolom, hogy ez így bevált. A 180 tanítási napot tartjuk, a tanítási napok száma alapvetően nem változott, és így, amikor júniusban egy péntekkel zárjuk le a tanévet, ez egy picit flexibilisebb, de a teljes hetek mentén hatékonyabb és eredményesebb oktatásszervezést tesz lehetővé. Szerintem a szülőknek is segítség, a hosszabb tavaszi szünet pedig mindenképpen jó kis pihenést ad a fiatalságnak a tanévzárás előtti időre.

A klasszikus nyári szünidő így is tíz hét a diákoknak – a pedagógusoknak nyilván nem –, nyilván ilyenkor előjön a szülői gond, hogy ezt mivel lehet kitölteni, arra is tekintettel, hogy a szülőknek jellemzően két, esetleg három hét szabadságuk van. A viszonylag hosszúnak számító nyári szünethez hasonló van a környező országokban?

Hasonló az európai gyakorlat, van, ahol kicsit később kezdenek, nem indítják el szeptember elsején a tanévet, van, ahol tovább tartják júniusban. Szlovákiában például június 30. általában a zárás, tehát ott még egy picit rátesznek időben. A 180 tanítási nap, amit Magyarországon is tartunk, az OECD-s és az európai átlagnak megfelelő, a tanítási napok számában nem térünk el érdemben.

A most zárult tanév nagyon sok újdonságot, változást hozott, kezdve rögtön a tanév elején az iskolai mobilhasználat szabályozásától egészen a pedagógusok teljesítményének értékeléséig. Kezdjük is talán ez utóbbival, hiszen a mostani tanév próbaidőszak volt, a napokban zárul ez az értékelés. Nemigen volt példa ez idáig ilyesmire a magyar köznevelés történetében, hiszen a szülők és a diákok is pontozással értékelhették vagy értékelhetik a pedagógusok egyéni teljesítményét. Mi ennek a célja?

Az, hogy az igazgató a kollégák munkáját értékelje, természetesen nem újdonság. Ilyen előíró szabálya volt intézményen belüli értékelésre a korábbi jogszabályainknak is, ennek régi története van. De olyan, hogy erre egy központi informatikai rendszer jöjjön létre központi szempontok mentén, miniszteri rendelettel szabályozott módon, és egyébként az igazgatók által végrehajtott teljesítményértékelés során figyelembe lehessen venni rendezetten, szintén informatikai környezetben felmért módon a szülők véleményét óvodában, általános iskolában, illetve 9-12. évfolyamon, gimnáziumokban is, ez teljesen új, ilyen még a magyar köznevelés történetében nem volt. Ennek megfelelően mi is óvatosak voltunk, az igazgatók is óvatosak, természetesen nagyon kíváncsiak voltunk az eredményekre is, hogy egyáltalán hogyan fog ez megvalósulni, hogyan fognak hozzáállni a szülők. Nyilván a rendszer kritikusai elmondták, hogy ezt arra fogják sokan használni, hogy kígyót-békát mondjanak a tanárokra.

A személyes vetületeket nehéz ebből kivenni.

Nem ezt mutatták a számok, már rendelkezünk átlagokkal. Az általános iskolás szülők körében a visszajelzés mértéke 112 ezer kitöltött kérdőív, és 4,54-es átlagra értékelték a tanárokat.

Ez egy kérdőíves rendszer, vagy csak osztályozni, pontozni lehet?

Tizenkét témában mondhattak véleményt, és egytől ötig adtak rá pontokat. Azt gondolom, hogy a 4,54-es véleményezési átlag kifejezetten pozitív, a szülők nagyon sok dicséretet osztottak ki a tanároknak, és ugyanez elmondható a középiskolásokra is, ott 58 ezer kitöltött kérdőívünk érkezett be, 4,12-es átlaggal véleményezték a tanárokat. Azt gondolom, hogy erre sem igaz az, hogy csak negatív vélemények futottak volna be. Éppen ellenkezőleg! Van szép szóródás egyébként, ők 17 kérdésben mondhattak véleményt, mondok néhány példát. Rendszeresen használja a digitális eszközöket és tartalmakat. Az órákon rendet tart és szükség szerint fegyelmez. Érthetően, jól magyarázza el az összefüggéseket. Ilyen jellegű tételmondatokra, állításokra adhattak jegyet 1-től 5-ig.

Ezek anonim kérdőívek voltak, és ha jól tudom, a KRÉTA rendszerben futottak.

A KRÉTA rendszerben, teljes mértékben anonim kérdőívek, nem lehet összepárosítani, az eredményeket az igazgatók látják és tudják figyelembe venni. Nyilván fontos elem, hogy természetesen, ha egy igazgató észleli, hogy egy kollégára tíz vélemény érkezett, és ebből van egy, amelyik nagyon durva dolgokat fogalmaz meg, azt fenntartásokkal tudja kezelni. Nincs direkt összekapcsolása a véleményeknek és az értékelési kötelezettségnek, az igazgató, mint felelős munkáltató, pontosan helyén tudja kezelni ezeket az észrevételeket. Azért jó ez a rendszer, és azért szálltunk síkra emellett, mert ha bárki ma pedagógusokról akár jót, akár rosszat mondani akar, akkor megteszi a közösségi média felületén. Mi szokott ilyenkor történni, akár még a szülői értekezleten is? Van két-három-négy hangosabb szülő, elmondja a véleményét, de hogy az reprezentálja-e az ott lévő 25-30 fő véleményét, azt sose fogjuk megtudni, mert a nagy többség általában csendes. Itt viszont lehet statisztikai szóródása az adatoknak, nemcsak a hangosak, hanem a csöndesebbek is, ha úgy tetszik, szóhoz jutnak. Ez nagyon sok esetben éppen, hogy megvédi a pedagógust, mert azt tudja mondani bármikor az igazgató, ha valakinek valami nem tetszik, nézze, ott van az értékelés lehetősége, kitöltötte a szülőknek, mondjuk a kétharmada, és igenis a többség kifejezetten elégedett a kolléga munkájával. Nyilván, ha valakire sok negatív megjegyzés érkezik, akkor a teljesítményértékelés ad arra lehetőséget, hogy az igazgató ezt a kollégával átgondolja. Ennek is lehet valamilyen statisztikai mélysége, ez is megmutatja azt, hogy milyen területeken lehet probléma, a visszajelzés nem egészségtelen, minden komoly rendszernek van minőségbiztosítása, ez is egyfajta minőségbiztosítás. Azt várjuk ettől, az a célunk, hogy az oktatási rendszer, a köznevelés rendszere javuljon a teljesítményértékelés bevezetésével.

A teljesítményértékelés szélesebb vetületű rendszer, nem csak a szülők, diákok részéről való véleményezés volt, a tanév elején egyéni teljesítménycélokat kellett rögzíteniük a pedagógusoknak, elérendő célokat határoztak meg. Hogyan kell ezt elképzelni, és egyáltalán hogy alakul aztán ebből ki az a teljesítményértékelés, ami most zárul?

Vannak olyan célok, amelyek rögzítettek, ezek mindenkinek egységesek, mondjuk az oktatás eredményessége, ahol például iskolákban kompetenciamérést figyelembe lehet venni. Három egyéni teljesítménycélt határozhatott meg az igazgató a tanév elején. Ezek olyan egyéni vállalások, amelyeket testreszabottan, célhoz kötötten, az adott intézmény specialitásait figyelembe véve határoztak meg, hiszen van, ahol felzárkóztatásra van szükség, van, ahol tehetséggondozásra, van, ahol versenyeket vállaltak a kollégák, van, ahol meg adott esetben egészen mást. A munkavállalónak és a munkáltatónak egyetértésre kell jutni, hogy mi az, amit egyéni teljesítménycélként rögzítenek. Június 30-ig tart az iskolákban és augusztus közepéig az óvodákban a teljesítményértékelés, utóbbiban nem ér véget június 20-ával a nevelőmunka. Ennek megfelelően kitöltik és átnézik közösen, hogy mennyire sikerült az egyéni, illetve az általános célokat elérni. Ez az első évünk, ez tanulóidő mind az igazgatók, mind pedig a pedagógusok számára. Évek kellenek majd, amíg ennek, ha lehet így mondani, akkor a szervezeti kultúrája kiépül, hiszen lássuk be, hogy ennek Magyarországon, talán egész Közép-Európában néha híján vagyunk. Például, amikor önmagunkat kell értékelni, vagy akár másokat, fel kell nőni ehhez a feladathoz. Tudom, hogy ezzel most is igazgatók százai, ezrei még dolgoznak, sok munka van vele, de én abban bízom, hogy mindenki látja és érzékeli majd, hogy a sok munkának eredménye lesz, születik egy visszacsatolás a kollégáknak. Amikor 2022-ben elkezdtük ezt a munkát, és az első kérdőíveket kiküldtük, a pedagógusok 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az ő munkájáról a vezetője az elmúlt három évben nem mondott véleményt.

Nem volt visszajelzés?

Ha ez így van, az nem jó. Ahogy a diáknak is kell az oktatás során az, hogy jegyeket kapjon, értékeljük az ő munkáját, ez minden ilyen jellegű oktatással, neveléssel foglalkozó munkánál indokolt.

Akkor, ha jól értem, ez az iskolákban egy belső értékelés, a tantestületen belül az igazgatók, az iskolai vezetés részéről, ebben nincs szerepe, mondjuk, a tankerületnek, vagy a régen volt szakfelügyeleti rendszernek.

Így van, előtte 2013-ban egy egyéni pedagógus tanfelügyeletet írtunk elő, illetve intézményi tanfelügyelet, továbbá vezetői tanfelügyelet létezett még. Ez elindult ugyan, működött, de mindig az volt a kritika, hogy kívülről jön három, az adott kollégát nem ismerő személy, tanfelügyelni, és ez így kevésbé hatékony, mintha a saját vezetője végezné az értékelést. Nyilván hosszasan lehetne érvelni a külső és a belső teljesítményértékelés mellett, de 2022–2023-ban, amikor újragondoltuk a dolgokat, akkor az a döntés született, hogy alapvetően a munkahelyi vezető feladata legyen ez, aki egész évben látja a kolléga munkáját, ebben a tágabb értelemben vett teljesítményértékelési rendszerben ő tudja a legjobban, leghatékonyabban ezt elvégezni.

Ha jól tudom, készül egy kormányrendelet, lehet, hogy már el is készült, hogy a legjobban teljesítő pedagógusok munkáját külön juttatással is elismerhessék az igazgatók. Milyen nagyságrendű lehet ez, és kik kaphatják, milyen teljesítménymutatók szerint?

Valóban, a teljesítményértékelésnek kell hogy legyen valamiféle anyagi következménye is. A kormányzat ebben elkötelezett volt, még amikor a pedagógus-életpályáról szóló törvényt 2023-ban megalkottuk, megszülettek az ezzel kapcsolatos döntések, a teljesítményértékelés bevezetésével kapcsolatosan is. Egyrészt egy sávos bérrendszert hoztunk létre, amiben a munkáltatónak eleve van mozgástere a bérek alakításában. Emellett pedig úgy gondoltuk, hogy az éves teljesítményértékelésnek legyen következménye anyagiak tekintetében is. A következő tanévben két alkalommal kerül sor a pedagógusok bérének a további emelésére. Egyrészt szeptember elsejétől a teljesítményértékelés alapján, január elsejétől pedig a következő évi általános emelésre kerül sor. Az idén január elsejétől megvalósított átlagosan 21,2 százalékos béremeléssel elértük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A kormány vállalása az az, hogy 2031-ig legalább a diplomás átlagbér növekedésének megfelelő mértékű pedagógusbéremeléseket hajt végre, az emeléseknek a mértéke a diplomás átlagbér növekedésével megegyező nagyságrendű lesz.

Ez, ha megpróbáljuk számszerűsíteni, mit jelent? A diplomás átlagbér 2025-re egymillió forint körüli összeg, ez azt jelenti, hogy a pedagógus átlagbér 800 ezer forint körüli kell, hogy legyen.

A 2025-ös tervek szerint 850 ezer forint körüli pedagógus átlagbérünk lesz, azt, hogy pontosan hova jutunk el, 2026 tavaszán fogja megmondani a KSH, de nyilván a bérkifizetések azt célozzák, hogy ezt a nagyságrendet elérjük, jelenleg is elérjük egyébként. Ez azért fontos, mert ebből lehet következtetni azt, hogy mire lehet számítani a következő esztendőben. A jövőbe még nem látunk, decemberben kell majd oda eljutnunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a statisztikusokkal, a KSH-val közösen, hogy ezt pontosan be lehessen lőni, de a prognózis szerint 60-70 ezer forint körüli havi bruttó átlag béremelést kell jövőre megvalósítani. Múlt kedden tárgyaltunk a szakszervezetekkel, előtte pedig a Köznevelési Stratégiai Kerekasztalt is összehívtam, pontosan e célból, hogy milyen módon osszuk meg ezt az összeget a szeptember elsejével biztosítandó teljesítményértékelés, illetve a január elsejével biztosítandó általános emelés között. Az volt a közös álláspontja a szakmai partnereknek, hogy mivel az első évről van szó, ráadásul beépülő jelleggel biztosítjuk a béremelési, illetményemelési elemeket szeptember elsejétől, ezért kisebb mértékben biztosítjuk szeptember elsejétől, és nagyobb mértékben január elsejétől. A rendelet tervezete azt mondja, hogy pedagógusonként átlagosan 20 ezer forintot biztosít a kormányzat szeptember elsejétől, és a fennmaradó összeget pedig, aminek a mértékét még pontosan nem tudjuk, decemberben fogjuk majd megtudni, január elsejétől egy általános béremelés keretében. A cél az, hogy a kettő együtt olyan mértékű legyen, hogy a diplomás átlagbér emelkedésének megfelelő méretű béremelést biztosítsunk január elsejétől.

Akkor ezt még nem is lehet pontosan meghatározni, noha az előző évekre vonatkozóan volt egy százalékos meghatározás. Tavaly 32 százalékkal indult a pedagógus béremelés, idén év elején volt a 21,2 százalék, de akkor még pontosan nem lehet tudni, hogy a mostani hány százalék körül van.

Így van, jelenleg ez prognózis.

A 60-70 ezer forint?

Így van. Jól látjuk, hogy mennyire változó a gazdasági környezet, sőt a világpolitika, milyenek lesznek az olajárak, a gazdasági növekedés, ez mind-mind visszahat nemcsak a kormányzati kiadásokra, hanem mondjuk a cégeknek a diplomás átlagbért nagyban befolyásoló üzletpolitikájára is. A diplomás átlagbért nem a kormány határozza meg, hanem jelentős mértékben a piaci folyamatok befolyásolják. Úgyhogy ebben én nagyon óvatos lennék. Itt egy fix összeget kellett mondani, hiszen jelenleg az a tervezet, ami megjelenés alatt áll, azt rögzíti, hogy mekkora keretet biztosítunk az összegeknek a kiosztásra, valami konkrétumot kell mondani. A 20 ezer forint óvatos megfogalmazás. Három kategóriája van egyébként a kollégáknak. Abból indulok ki, hogy viszonylag kevesen lesznek a fejlesztendő, tehát a teljesítményértékelésen alacsony értékelést vagy kapott kollégák. Van egy átlagos, középső kategória, az ő esetükben azt mondja a rendelettervezet, hogy legfeljebb 20 ezer forintot lehet biztosítani, és a kiemelkedő kategóriában pedig, akik több mint 80 százalékot érnek el a teljesítményértékelésben, havi bruttó 20 és 60 ezer forint közötti összeg az, amit teljesítményértékelés keretében biztosítanak szeptember elsejétől.

Ha mindennek a költségvetési hátterét nézzük, ez hogyan oszlik meg? Itt uniós források is voltak, és ez kiegészítve, sőt, most már a nagyobb arányban, hazai költségvetési forrás is.

A teljesítményértékelés alapján biztosítandó összeget teljes mértékben a magyar költségvetés biztosítja az idei évben. Amivel az unió beszállt a pedagógus béremelésbe, az az adott évi emelést biztosította tavaly és idén is. 2025-ben még nem kaptuk meg ezt az összeget, a lehívása folyamatban van. A beépülő jellegű összegeket természetesen a költségvetésnek kell biztosítani. Ha 2023-ig visszanézünk, az emelések összesített hatása ezermilliárd fölötti a költségvetésre, és ebből, amit meg fogunk jó eséllyel kapni, az az idei béremelés fedezetéből nagyjából 300 milliárd forint. A teljes 2031-ig terjedő béremelés 6000 milliárd forintnyi nagyságrend, a beépülő összegekkel együtt számolva. Ebből az uniós támogatás mintegy 800 milliárd forintra tehető, nyilván euróárfolyam függvényében, ez nagyjából a 12 százaléka a teljes folyamat kiadásainak. Ez abból a szempontból orrnehéz, hogy a tavalyi, illetve az idei években több a beáramló uniós támogatás, a későbbi években pedig alapvetően a költségvetésnek kell helytállnia és fedezni az ezzel kapcsolatos kiadásokat.

Beszéltünk arról, hogy differenciálás van a pedagógusbérek tekintetében, és ehhez a teljesítménymutatók is nagyban hozzájárulnak. De vannak-e még további szempontok? Korábban volt kiegészítő bérpótlék a természettudományos tárgyakat, vagy hiányszakmának minősülő tárgyakat oktatók esetében, vagy a felzárkózó településeken dolgozó, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok esetében.

Ez most is megvan. A többlet húsz százalékot megkapják a kollégák, ezt senki nem vette el tőlük, hanem beépítettük a bérükbe. Azoknak, akik olyan feladatellátási helyeken dolgoznak, ahol a HH-s tanulóknak az aránya magas, magasabb vagy eleve felzárkózó településeken tanítanak. Ugyanígy a hatályos szabály is tartalmazza és tartalmazni is fogja, hogy bizonyos természettudományos szakok esetén hét százalékkal magasabban kell megállapítani a bért, sőt az is érvényben van, hogy a mesterszakos diploma az kétszázaléknyival magasabb szintbeállást kellett, hogy eredményezzen. Ezeket beépülő jelleggel, az új kinevezések során biztosítottuk, a jövőre nézve is a pedagógusbérek fontos részét képezik. Segít is ez egyébként, jól látható módon a megvalósult pedagógus átlagbér-emelkedés, ahol még egyszer mondom, az idei évben a 840-850 ezer forintos pedagógus átlagbért kell elérnünk. Ez meghozta az eredményt, a tavaly októberi statisztika alapján, egy év alatt csaknem háromezerrel lett több a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok száma. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő nem kifelé, hanem befelé áramlik. Az igazgatók is örömmel jelentik, hogy a mostani álláshirdetéseikre szép számban kapják a jelentkezőket. A felvételi számok is megváltoztak a pedagógusképzésben, tavalyi évben is a második legnépszerűbb képzési terület volt a pedagógusképzés. Még nem tudjuk, hogy pontosan hogy alakulnak az idei felvételi adatok, de a jelentkezések száma nagyon biztató. Tavaly 15 ezer embert vettünk föl, ilyen még nem volt. Közülük csaknem ötezren a rövid ciklusú, kiegészítő tanárképzésekre jelentkeztek, az ő esetükben 2-3-4 féléves, ráemelő képzésekről van szó, ami azt jelenti, hogy akik korábban a diszciplináris szakokat megcsinálták, de a tanárképzést nem, most erre fókuszálnak. Ők nem öt év múlva, hanem már idén és jövőre jelentkeznek a munkaerőpiacon, nagy szeretettel várjuk őket az iskoláinkban, óvodáinkban.

Azt tudjuk, hogy most már két esztendeje markánsan nő a pedagógusképzésre jelentkezők száma, de azoknak tulajdoníthatóan, akik visszamentek, akár nyugdíjas tanárként visszafoglalkoztatják őket, csökkent a hiány szaktanárból?

Így van, már az előző tanévre csaknem háromezer fővel nőtt a pedagóguslétszám. Nyilván óvodától a középfokú intézményekkel bezárólag. Úgy tudom, hogy a szakképzésben is bővülés van velünk párhuzamosan, vagyis mindenképpen kedvezőbbé vált a helyzet. Nyilván nagyon célzottan keressük is az új munkaerőt. Kifejezetten kértük is a tankerületeket, hogy most, hogy az új tanévre fordulunk rá, nyáron történik az állomány feltöltése, írják ki az ezzel kapcsolatos álláshirdetéseket. Az egyetemeken az előző félévben nagyon sok pályaorientációs jellegű előadást, konferenciát tartottunk, pontosan azért, hogy az egyes régiókban működő felsőoktatási intézményeket összekapcsoljuk az ott működő tankerületekkel, az ő állásajánlataikkal. Ez a toborzó munka aktívan fog folyni a következő hetekben, hónapokban. Optimista vagyok, további létszámnövekedést várok, és nagyon célzottan igyekszünk azokat a területeket is megszólítani, ahol hagyományosan nehezebb a munkaerő bevonzása, így a természettudományos területeken. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb lesz a „kényszermegoldás”, amikor valaki nem szakos tárgyat kell, hogy esetleg elvállaljon. A cél az, hogy ezt nullára levigyük.

Az egy rögzített alapvetés, hogy szaktárgyat szaktanár tanítson?

Természetesen. Ebben segít minket az is, hogy a kormányzat megváltoztatta a 2023-as, az új pedagógus-életpályáról szóló törvényben a nyugdíjasokra vonatkozó szabályozást. Korábban választani kellett a nyugdíjba menetel, illetve az esetleges továbbfoglalkoztatás között. Magyarországon nagyon kedvező a hölgyek számára a nők 40 éves kedvezményével a nyugdíjba vonulás lehetősége. Minket ez, ha lehet így mondani, nem mindig segített, hiszen a könnyített nyugdíjba vonulás sok kollégánkra vonatkozott. A köznevelésben a pedagógusok 83 százaléka hölgy. De közülük nagyon sokan erejük teljében vannak, nagyon szívesen és örömmel vállalják a tanítást a továbbiakban is. Most a fizetésüket és a nyugdíjukat is megkapják. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjba vonulóknak nagyjából a fele nem a nyugdíjat választja, hanem tovább tanít. Ennél természetesen figyelemmel kell azért lennünk arra, hogy van ennek felső korlátja, abból a szempontból mindenképpen, hogy azokat a fiatalokat, akiket a kormányzat a béremeléssel rávett arra, hogy pedagógusképzésre menjenek, ezt válasszák, őket igyekszünk megszólítani, bevonzani. Ha van olyan fiatal pályakezdő, akinek az elhelyezkedését segíteni tudjuk, nyilván a családalapítását, neki ezt a lehetőséget meg kell adni. De ahol szükség van rá, ott természetesen számítunk a tapasztalt kollégák munkájára is. Azt gondolom, hogy kis százalékokról beszélünk valójában, a derékhad munkavállalói korban van, ők a vállukon viszik a magyar köznevelést. Ugyanakkor sok esetben nagy segítség néhány tapasztalt kollégának a további munkavégzése, és még egyszer mondom, nagy örömmel várjuk a pályakezdőket is.

Szóba kerültek már a pedagóguslétszám kapcsán a rövid ciklusú vagy ráépülő pedagógusképzések, amelyek szintén segíthetnek az esetleges létszámbeli gondokon. Itt kettő, három vagy négy féléves képzések vannak. Ha azt hallja az ember, hogy két félév és pedagógus vagy, az nem tűnik kevésnek? Még úgy is, hogy másoddiplomásokról vagy mesterképzésesekről van szó.

Emlékezzünk vissza, hogyan volt ez két-három évtizede? Amikor a történelem-német szakot csináltam, a pedagógia-pszichológia szigorlatig, én úgy emlékszem, nagyjából 16 tanegységet kellett megcsinálnunk az ELTE-n, az körülbelül 30 kredit, ha mai viszonyokra kéne átszámítani. Ennyi volt a két diszciplína, a történelem és a német mellett az, amit tényleg a tanárképzésre fókuszálva el kellett végezni. Ehhez képest a két félév 60 kredit. Azt gondolom, hogy ez nem kevés. Félreértés ne essék, aki 18 éves korában osztatlan tanárképzésre megy, az természetesen ötéves képzésben vesz részt, ahol a két diszciplináris tantárgyat és mellette a pedagógiát és a pszichológiát megtanulja. Ezzel a rövid ciklusú képzéssel azokat szólítjuk meg, akik annak idején a diszciplináris tudást megszerezték, adott esetben, mondjuk, biológusként dolgoznak, de biológia tanári papírjuk nincsen. Az ő esetükben csak ezt a kiegészítést kell megcsinálni. Ilyen volt egyébként 30 éve is, meg 40 éve is. Egy időben ez háttérbe szorult, most újra nagyobb lehetőséget biztosítottunk ezekre, főleg azzal, hogy 2022-től tandíjmentesen vehetik igénybe az érdeklődők. Fontos a magyar felsőoktatás finanszírozása terén, hogy a magyar állam 12 félévnyi ingyenes felsőfokú tanulmányt biztosít, ez így van évtizedek óta, de ebből 2022-ben kivettük a ráépülő, rövid ciklusú tanárképzési mesterszakokat, tehát nem kerül pénzébe senkinek, még ha korábban több diplomát is szerzett, hogy megcsinálja a tanári kiegészítőt. Ezt a magyar állam finanszírozza.

Akinek egyébként is tanítói vagy tanári diplomája van, de hosszú éveket vagy akár évtizedeket más területen, munkaterületen dolgozott, az simán visszamehet egy iskolába tanítani? Olvastam, hogy például a közigazgatásból, más szférákból, egyre több, pedagógusdiplomával rendelkező tér vissza iskolákba.

Ez így van. Természetesen az új továbbképzési rendszer vonatkozik rájuk. Az idei év nagy újdonsága, hogy új pedagógus-továbbképzési rendszert vezettünk be. Ez a korábbi, alapvetően még a projektidőszakra, uniós támogatásokra kialakított 1997-es rendszernek az alapvető reformját hozta. Van, ami nem változott, ugyanúgy 120 órányi, 120 kreditnyi továbbképzést kell teljesíteni öt év alatt a pedagógusoknak, korábban ez egy hétéves ciklus volt, jelentős tömegben állnak rendelkezésre online kurzusok, ebben az újonnan a pályára visszatérő kollégáknak is van teendőjük, hogy a tudásukat adott esetben frissítsék. Az igazgatók osztják be a továbbképzésekre a kollégákat, legalábbis a tartalmi megújító képzésekre, a 120 kreditből 60-at azt ilyen tartalmi megújító továbbképzéseken kell, az igazgató beosztása alapján, elvégezni, és a másik felében pedig a kínálatból a pedagógus a saját érdeklődése szerint választ. Ez az új továbbképzési szisztéma, ami szeptemberben indul el, jó eredményeket fog hozni. Az adott esetben hosszabb kihagyás után visszatérő kollégák ismereteit is a továbbképzési rendszerben frissíteni tudjuk, hogy jó teljesítményt tudjanak nyújtani.

Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy számos újdonságot és változást hozott a 2024-2025-ös tanév. Az egyik legnagyobb visszhangot kapott változás a mobiltelefonok, mobileszközök iskolai használatának a szabályozása volt szeptembertől. Voltak viták, támogató vélemények és ellenvélemények. Összegezhetők a tapasztalatok?

Valóban nagy változás volt. A világ számos országában zajlott erről gondolkodás, illetve hajtottak végre különböző intézkedéseket a mobiltelefonok iskolai használata terén. Azt szeretném rögzíteni, hogy oktatási céllal, pedagógiai céllal a digitális eszközök továbbra is használhatók, tehát nem szüntettük meg azt.

Jól elválasztható a pedagógiai célú használat és az úgymond magánjellegű használat?

Természetesen. Digitális kultúra óra van harmadikban, az eszközöket felvesszük, és ott használjuk óra végéig.

Lehet történelemóra is, amikor azt mondja a pedagógus, hogy valamihez szükséges a mobileszköz, visszakapják. De biztos az, hogy a diák valóban a szatmári békéhez keres adatokat, s nem éppen a barátnőjének üzen a 11 B-be?

Biztos, hogy nem könnyű, de azért ezt meg szokták tudni oldani. Nyilván a feladatszabásnak olyannak kell lenni, hogy valóban azzal foglalkozzanak. A hatását egyébként mi kérdőívvel vizsgáltuk, megkérdeztük az igazgatókat még ősszel. Kilencvenkét százalékuk válaszolt, közülük 70 százalék nyilatkozott úgy, hogy pozitív változást tapasztal az iskolaközösség életében. Harminc százalék pedig úgy, hogy szerinte nem hozott pozitív változást. Egyébként 89 százaléka az igazgatóknak javasolta, hogy a mobiltelefon használatát érintő korlátozást tartsuk fenn, 11 százalék, döntően egyébként középiskolában, nyilatkozott úgy, hogy erre nincs szükség. A pedagógusok körében is csináltunk kérdőíves felmérést, 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy pozitív hatású a mobiltelefon-használat korlátozása. Kevesebb a zaklatás, kevesebb a digitális térben zajló, valójában senki által pontosan nem ismert folyamat. Ellenben megteltek a pingpongasztalok, az iskolaudvarok, előkerültek régi játékok. Nagyon sokat tárgyaltam erről, az Országos Diáktanáccsal, az Országos Diákparlamenten is megvitattuk. Egyáltalán nemcsak kritikát, hanem nagyon sok pozitív visszajelzést is kapott a kormányzat ezen intézkedés bevezetésével. Azt várjuk ettől, hogy az iskolai légkör javuljon, támogatóbb legyen a közösség, a barátságok erősebbek legyenek, és ezeknek egyébként nagyon pozitív hatása van az oktatási eredményekre is. Az OECD különböző elemzései azt mutatják, hogy a támogató, nyugodt, nem zaklató iskolai környezet legalább tíz százalékkal javítja a tanulás eredményességét. Ha pedig a hatások negatívak, az rontja. Schleicher úr, az OECD oktatási igazgatója rendszeresen tartott számunkra előadásokat az európai oktatási fórumokon. Azt mondta, hogy kifejezetten a mobiltelefon-használattal összefüggésben látja romlónak az OECD országaiban a tanulmányi eredményeket. Kifejezetten azt mondta, hogy nagyon sok ország a járványra fogta a romló eredményeket, ami kézenfekvő is volt, 2022-es mérésekről beszélünk, a járvány nem volt alkalmas arra, hogy javítsa az eredményeket, valamennyit rontott rajta. De azokban az országokban, ahol a mobiltelefon használata a diákok körében jóval markánsabb, a romlás nagyobb mértékű lehetett. Azt fogják vizsgálni a következő PISA-méréseknél is, hogy a mobiltelefon korlátozása milyen változásokat generál. Ez egy nagyon érdekes terepasztal, ilyen jellegű tapasztalata nem sok embernek van, hiszen ilyen jellegű intézkedéseket még sehol nem kellett bevezetni. Húsz éve még nem használtak mobiltelefonokat az iskolákban, most pedig azt kell vizsgálni, hogy milyen a hatása.

Említette az imént a digitális kultúra tantárgyat. Ez valóban tudja a digitális kultúrát közvetíteni a gyerekek felé? Okosan használni az okoseszközöket? Amikor a nap elején elvett mobiltelefont a nap végén visszakapja a diák, akkor is okosan használja ezt az okoseszközt?

Abszolút így van, ez feladata ennek a tantárgynak, a Nemzeti alaptantervből világosan kiderül. Nemcsak az informatika mint tantárgy átnevezéséről van szó, jóval tágabb megközelítésű tantárgyról beszélhetünk, a médiahasználattól a programozáson, robotikán át számos olyan elemet tartalmaz, amivel a mai fiatalságnak foglalkoznia kell és érdemes. Beépítettük már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos első ismereteket, a használatát, gyakorlását, illetve nagyon fontosnak tartom azt, és ez ügyben további fejlesztéseket hajtunk végre, hogy azokat a rendszereket, amelyeket egyébként kiépítünk, be tudják gyakorolni ezen a tanórán. Mondok egy példát. A KRETA-nak ott van az idegen nyelvi fejlesztő modulja, amiben mesterséges intelligenciával támogatott módon, már évek óta elérhető volt a német és az angol nyelv tanulásának a lehetősége. Most februártól érhető el a spanyol és a francia nyelv, a napokban meg fogjuk nyitni minden szülőnek is, vagyis nemcsak az iskolában a pedagógusok és a diákok fogják majd elérni, hanem ingyenesen a KRÉTA rendszerben minden szülőnek is lehetősége lesz ezt a négy nyelvet tanulni, gyakorolni. Ha csak néhány tízezren, talán százezren élnek ezzel a lehetőséggel, akkor máris letettünk valamit az asztalra. Én nagyon ösztönöznék majd mindenkit, hogy próbálja ki, ha megkapja az üzenetet a telefonra, a nyári pihenés időszakában, akár a gyerekkel közösen is, egy kis nyelvgyakorlás, ahogy szokták mondani, a strandon sem egy elvetendő program. Nyilván a büfé és a fürdés között.

Hogy állunk most iskolai okoseszközökben? Indult egy iskolai laptopprogram azzal a céllal, hogy az ötödik osztálytól a tizenkettedikig minden diák számára biztosított legyen digitális eszköz. Ez megvalósult?

Megvalósult. 2024 őszén 125 ezer eszközt osztottunk ki az akkori ötödikeseknek és kilencedikeseknek, teljes körű volt a lefedettség az ötödik osztálytól a tizenkettedikig. A teljes magyar köznevelésben minden olyan diák, aki igényelt tanulói laptopot, notebookot, megkapta az eszközt. A következő tanévben is biztosítjuk az eszközöket, hiszen jelentős mennyiség halmozódott fel, 579 ezer eszköz, amit 2022 és 2024 között beszereztünk, ezek rendelkezésre állnak. Szeptemberben majd az új ötödikesek és kilencedikesek is ilyen eszközöket kapnak.

Ehhez társul a digitális tartalmak fejlesztése is? Nagyon sok negatívuma volt a járványhelyzetnek, de az pozitív hozadéka volt, hogy megtörtént egy nagyon markáns digitális átállás. Ezt a tantermen kívüli oktatás kikényszerítette.

Valóban így van. Létrejött a KRÉTA-ban a digitális kollaborációs tér, illetve meg tudtuk nyitni 2020 tavaszán már azokat az okostankönyveket, amelyek a Nemzeti Köznevelési Portálon éppen fejlesztés alatt álltak akkoriban. Tovább haladtunk ezen az úton, és a köznevelési portálon most a nyáron mindkét tankönyvsorozat, tehát az A-B sorozat összes közismereti tankönyve okostankönyv formájában is elérhető lesz. Ez azt jelenti, hogy a kollégák az iskolai oktatás során, de a tanulók is akár az otthoni felkészülés során tudják használni ezeket az úgynevezett okostankönyveket. Ezekben videókkal, animációkkal, képekkel segítjük a tanulás folyamatát. Nagyon szeretik egyébként a fiatalok. Nemcsak a közismereti tankönyvek terén történt sok fejlesztés, szeptemberben nyitottuk meg szintén a köznevelési portálon az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tananyagokat, 2024 tavaszán a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos tananyagok lettek elérhetők, ezeket osztályfőnöki órákon javasoljuk ismertetni, hiszen ezek nem tantárgyspecifikus ismeretek, általában horizontális célként rögzíti a Nemzeti alaptanterv ilyen ismeretek átadásának a fontosságát is.

A közlekedésbiztonság kapcsolódik ahhoz, hogy a mostani tanévnek egyik további újdonsága volt a KRESZ-vizsga, illetve az ehhez kapcsolódó egészségügyi oktatás?

A célcsoportja más, ez általános iskolás és középiskolás tananyag is. A KRESZ valóban szintén egy technikai újítás volt, a KRÉTA rendszerben elérhetővé tettük az utolsó évfolyamos középiskolások számára a KRESZ-vizsgát, illetve az elsősegély-tanfolyamot és -vizsgát, ami a jogosítványhoz kell. Ezt egyébként több mint 18 ezer végzős fiatal kezdte el ebben a tanévben. Egy évük van a megkezdést követően, hogy elvégezzék. Nagyon sokan az érettségi után fogják megcsinálni, de a jó hír az, hogy ezen a jogszabályon is módosítottunk a tavasz folyamán, a következő tanévben nemcsak a végzősök, hanem azok a fiatalok, akik a megfelelő életkorral rendelkeznek, megkezdhetik a jogosítványra való felkészülést, évfolyamtól függetlenül.

A gépjárművezetői gyakorlati képzés, gondolom, nehezen kapcsolható ebbe, hiszen az egy nagyobb költségvetésű tétel, de azértvolt egy pilot program erre is, a honvédséggel karöltve.

Így van. Első lépésként azt tudtuk megtenni, hogy a KRÉTA rendszerben az egyébként is meglévő, kifejlesztett tananyagtartalmakat integráltuk, nem kell már délutánonként, iskolapadban ülve részt venni az ilyen jellegű kurzusokon. Egyébként az autósiskolák is döntő többségükben átálltak már az online működésre, igazából az állam ezt a jó gyakorlatot csak átemelte a saját gyakorlatába. El tudnak jutni a fiatalok egészen a gyakorlati képzésig. Itt két út áll előttük, valóban létezik egy pilot program, Szolnokon a honvédség indította el, ehhez az állam gépjárműveket biztosított. Néhány tucat fiatal, tehát viszonylag kis létszám vesz részt ebben, annak a vizsgálata zajlik, hogy mennyi autóval, milyen szakemberháttérrel, mekkora kapacitások lennének szükségesek ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk. A teljes piacot nyilván nem szeretnénk átvenni, nem is lehet, hiszen nem csak középiskolások szeretnének jogosítványt szerezni, az autósiskolák semmiképpen sincsenek ezzel veszélyben. De azt meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan tudunk majd ebben a későbbiekben továbblépni, ehhez pedig kell a pilot tapasztalata.

A KRÉTA rendszer most már digitális platformként is jelen van és korántsem „csak” egy tanulmányi nyilvántartó rendszer?

Olyan rendszerré fejlődött, ahova újabb és újabb funkcionalitásokat vagyunk képesek fejleszteni, sőt ne felejtsük el, hogy 2023-tól minden iskolában, 2024 szeptemberétől pedig minden óvodában kötelező lett. Ez egy több mint tízéves fejlődés eredménye. Amikor az állam 2013. január elsejével átvette az önkormányzatoktól az iskolák működtetését, nyolc különböző tanulmányi rendszert használtak csak az állami intézmények, egy csomó intézmény meg semmilyen rendszert nem használt. A kisebbek kockás matekfüzetben, meg hagyományos papíralapú naplóban tevékenykedtek. Tíz év kellett ahhoz, hogy rengeteg erőforrással, tényleg lépésről lépésre, az iskolák átálltak ennek a rendszernek a használatára. Ma ez egy olyan közös platform, amit a teljes köznevelés és szakképzés használ

Az orvosi igazolásoktól a digitális tartalmakig.

Most, hogy mindenki használja, tudunk benne olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek rendszerszintűek. Ilyen például, ahogy említi, hogy az EESZT és a KRÉTA összekapcsolása megtörtént, ma egy háziorvos, gyerekorvos igazolást állít ki, akkor ezt nem kell kinyomtatni, nem kell befotózni, nem kell elküldeni, hanem automatikusan átkerül a KRÉTA rendszerbe, az iskola megkapja róla az értesítést. De ugyanez igaz, ahogy említettem, az idegen nyelvi fejlesztő modulra, biztosak lehetünk abban, hogy minden szülőnek tudjuk biztosítani az idegennyelv-oktatáshoz való hozzáférést, hiszen a gyerekek révén tudják használni a rendszert.