Pintér Sándor az éves bizottsági meghallgatásán közölte, hogy a köznevelési törvény előírása szerint rendszeresen, de legalább ötévenként értékelni kell az óvodai-nevelési országos alapprogramot, valamint a Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat.

A miniszter jelezte, hogy a Nat felülvizsgálatát végző testületbe az alaptanterv korábbi megalkotói közül többeket beválasztottak, így a vezetők közé került például Takaró Mihály irodalomtörténész.

„Bízom abban, hogy az alaptanterv felülvizsgálata az elvárásoknak és a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő lesz” – hangsúlyozta Pintér Sándor, megjegyezve: a jövőben egyre nagyobb szerepet szánnak a digitális tananyagoknak.

Hozzátette: a kormány számára kiemelten fontos a nemzetiségek számára biztosított tankönyvek hitelessége is, ezért ezeket a kiadványokat is rendszeresen felülvizsgálják.

Előrelépést szeretnének elérni a színvonalas, pontos tankönyvfordításokban, ehhez a mesterséges intelligenciát is segítségül hívnák – közölte.

Pintér Sándor elmondta: a kormány betartotta azt az ígéretét, hogy a Klebelsberg képzési ösztöndíjas hallgatók a diplomaszerzést követően már nemcsak állami, hanem nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben is teljesíthessék a szerződésben foglalt munkavállalási kötelezettségüket. Korábban erre nem volt lehetőség a vonatkozó kormányrendelet szerint - ismertette.

A pedagógus-továbbképzések centralizációja kapcsán beszámolt arról, hogy az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével külön figyelemmel kísérik a nemzetközi önkormányzatokat. „Szeretnék fenntartani és emelni az óvodai és iskolai nemzetiségi továbbképzés színvonalát” – mondta a miniszter, hozzátéve: a kormány támogatni kívánja a nemzetiségi pedagógusképzést, szeretnék, ha tovább emelkedhetne a képzéseken részt vevők száma.

Pintér Sándor szavai szerint jelentős előrelépést sikerült elérni a roma nemzetiséget érintő esélyteremtésben.

Elmondta, hogy a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata működésére a korábbi támogatási összegek sokszorosát, kétmilliárd forintot biztosított a kormány 2025-ben. Emellett a civil szervezetek működésére, kulturális kezdeményezések támogatására 270 millió értékben jelentek meg tavasszal roma nemzetiségi pályázati támogatások, infrastrukturális fejlesztésekre további 100 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre – ismertette.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az esélyteremtő intézkedéseknek és a támogatásoknak köszönhetően

csökkent az iskolai lemorzsolódás aránya, és megduplázódott az érettségiző roma diákok száma.

Megjegyezte: van olyan település, Tiszabura, ahol húsz felsőoktatásban végzett, illetve tanulmányait jelenleg is végző roma van. Ilyen az elmúlt húsz évben nem volt – húzta alá.

Pintér Sándor rámutatott: a kormány az anyagi források biztosításán túl igyekszik úgy meghozni a nemzetiségeket érintő döntéseket, hogy maximálisan odafigyeljenek az érintettek igényeire.

Jelezte azt is, hogy Magyarországon a Belügyminisztériumnak és a nemzetiségeknek harmonikus az együttműködése.