INFORÁDIÓ
2021. december 1. szerda
Elza

koronavírus

oltás

havasi katalin

házi gyermekorvosok egyesülete

Oltásához előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a fővárosi Honvédkórház oltópontján 2021. április 13-án.

Havasi Katalin: a gyerekek beoltásával megelőzhető az újabb karantén

Egyelőre én semmilyen biztosítékot nem látok arra, hogy ha nagy számú oltás nem történik a nyáron, akkor megússzuk az őszt és a telet járványhullám nélkül – mondta Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A 12 év felettiek oltásának fontosságát hangsúlyozta, és beszélt arról, hogy a koronavírus-járvány a gyerekeknek nem csak a szervezetét viselte meg: egy tízéves gyerek az eddigi életének a tíz százalékát töltötte karanténban.

Havasi Katalin az Arénában
 

Megkezdődött a 12 és 15 év közötti gyerekek koronavírus elleni oltása. Hogyan zajlik ez a folyamat?

A gyermekeket a szülők regisztrálhatják ugyanazon a weboldalon, ahol a felnőttek regisztrációjára is lehetőség van. Időpontfoglalásnál azonban célszerű figyelni arra, hogy legtöbb oltópontnál külön idősávot különítettek el ennek a korcsoportnak. Ebben az idősávban gyermekorvosok lesznek az oltóponton. Az ország néhány oltópontján már vasárnap elkezdték a gyermekek oltását, és jövő héten már a házi gyermekorvosoknak is lesz lehetőségük arra, hogy saját pácienseiket beoltsák.

A kormányzati tájékoztató központ anyaga is arról szól, hogy bármilyen kérdés kapcsán a szülők kérjék ki a házi gyermekorvos véleményét. Jellemző az ön praxisában, hogy a szülők tájékoztatást kérnek?

Igen, már amikor az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte a védőoltást ebben a korcsoportban is, kerestek a szülők, hogy nálunk mikor lehet oltani, szeretnék minél hamarabb beoltatni a gyermekeiket, szeretnék, ha a nyár nyugodtan, gondtalanul telhetne és az ősszel is úgy engedhetnék iskolába a gyermekeiket, hogy nem kell attól tartani, hogy egy új mutáns esetleg a gyerekeknek is súlyosabb betegséget okoz. A szülők nagy része követte az eseményeket, naprakész volt minden információval. Azt látjuk, hogy azok a szülők, akik saját maguk oltását fontosnak tartották, voltak azok, akik elsőként keresték a védekezés lehetőségét a gyermeknek is.

A 12 és 15 év közötti gyerekek oltása jelenleg Pfizer-vakcinával zajlik. Bizonytalanság a tekintetben érzékelhető a szülők részéről, hogy a gyerekek esetében azért még viszonylag kevés a tapasztalat és kevés a visszajelzés?

A tömeges oltások valóban május közepe táján kezdődtek, de a gyógyszervizsgálatok már a hat hónapos életkor fölötti gyermekeknél is megkezdődtek korábban. Izraelben már április végére, május elejére ezeknek az első, több ezer gyermeket érintő oltásoknak az eredményeit tudták kiértékelni, és ezeknek a vizsgálatoknak az lett az eredménye, hogy ebben a korcsoportban az oltás hatékonysága jobb, mint a felnőtteknél, száz százalékban védettek lettek azok a fiatalok, akiket beoltottak, és a mellékhatások, illetve az oltási reakciók száma, súlyossága nem haladta meg a felnőtteknél tapasztalt oltási reakciókat.

A napokban itthon megváltozott az oltási rend, úgynevezett készenléti oltási rend lépett életbe. Ez a házi gyermekorvosok esetében hogyan néz ki?

Egyetlen orvoscsoportnak sincs akkora tapasztalata a védőoltások beadásában, mint a házi gyermekorvosoknak. A munkánknak nagyon nagy részét eddig is a prevenció, a védőoltáskról történő tájékoztatás, a védőoltások tárolása, beadása tette ki. Nem fog legyőzhetetlen nehézséget okozni az, hogy eggyel többfajta védőoltást adhatunk be, még akkor sem, ha ez egy kicsit eltér a többi védőoltástól. Az ország többségében lehetősége lesz a szülőnek eldönteni, hogy oltóponton szeretné, hogy beoltsák a gyermekét vagy az általa is ismert háziorvos rendelőjében. Maga az oltási technika és az oltóanyag kezelése nem lesz akadálya ennek.

Az Egyesült Államokban, ahol május közepén kezdték a 12 és 15 év közötti gyerekek oltását, készítettek is egy felmérést a szülői hajlandóságról, és az derült ki, hogy a szülők mindössze harmada akarta mindenképpen beoltatni a gyermekét, elég nagy volt a bizonytalanok aránya. Milyen a magyarországi szülői hozzáállás?

Nagyon sokban hasonlít a helyzet nálunk is az amerikaihoz, talán nálunk egy kicsit többnek érzem a bizonytalanok arányát, hiszen még nagyon kevés információhoz jutottak hozzá a szülők. Ezért a Házi Gyermekorvosok Egyesülete igyekszik minél több olyan szülői tájékoztatót készíteni, amely ezt a bizonytalanságot csökkenti. A felnőttek között is jó néhányan oltásellenesek Magyarországon is, valószínűleg, hogy ők a gyermekeiket sem fogják akarni beoltatni. Valójában azt kívánom, hogy soha ne győződjenek meg arról, hogy tévedtek, mert ez azt jelentené, hogy jön egy újabb hullám, esetleg jön egy újabb mutáció, ami a gyermekek számára is veszélyes lehet. Természetesen ez a szülők döntése, amit mi tehetünk, hogy minél több valós információt igyekszünk eljuttatni minden szülőhöz.

Közben javulnak a járványhelyzettel kapcsolatos adatok, és ez talán erősítheti az emberekben azt az érzést, hogy most már túl vagyunk rajta. Ez nem befolyásolhatja azt, hogy talán most még kevesebben vállalkoznak arra, hogy a gyermeküket oltassák?

Hamis biztonságérzetet ad, hogy most a számok javulnak. Angliában, ahol a miénknél is jobb az átoltottság, ismét elkezdtek emelkedni a megbetegedési arányok, halljuk azt, hogy Indiában mennyire nagy számú megbetegedést okozott egy mutációm és a gyermekeket is sokkal jelentősebben érintette, mint a korábbi vírustörzsek. Ameddig sok felnőtt nincs beoltva és a felnőttek között cirkulál a vírus, minden egyes vírusszaporodás egy lehetőség a mutációra. Ezért sajnos megvan a lehetősége és a kockázata annak, ha az ősz bekövetkeztéig nem történik nagyobb számú oltás, hogy egy következő hullám érkezik. Még abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy a nyár biztonságban telhet. Ha a nyári szünetet mindenki kihasználná arra, hogy védettséget szerezzen, akkor ősszel nem kellene a gyerekeinket karanténba zárni, nem kellene otthon tartani sem saját magunkat, sem a gyermekeinket. A kutatások igazolják, hogy a karantén is nagyon súlyos károsodásokat okozott gyermekek pszichés fejlődésében, az elhízás területén, és egy csomó olyan káros következménye van, amit a védőoltáson kívül mással nem tudunk megelőzni. Egyelőre én semmilyen biztosítékot nem látok arra, hogy ha nagy számú oltás nem történik a nyáron, akkor megússzuk az őszt és a telet járványhullám nélkül.

Nyáron az ember egyébként is egy kicsit lazább és hajlamos elengedni magát. Azért érdemes továbbra is bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket szem előtt tartani?

Tudomásul kell vennünk, hogy egyetlen védőoltás sem ad százszázalékos védelmet. Egyikünk sem tudja, hogy ő saját maga milyen mértékben védett, és aki mellette ül, ő védett-e vagy esetleg ő maga nem beteg, de hordozhatja a vírust. Sajnos olyan időszakban élünk, amikor minden körülmények között, még a nyári felszabadult pihenés kapcsán is mérlegelnünk kell azt, hogy minek mekkora a kockázata. Teljes kockázatmentesség nem létezik. Ezzel együtt kell élnünk. Szükséges a szokásos higiénés feltételek és körülmények még szigorúbb betartása, mint volt tavaly vagy tavalyelőtt vagy akár három-négy évvel ezelőtt.

Most kezdődik a nyári szünet, jönnek a táborok. Mire érdemes különösen figyelni, ha a gyermekünket táborba vagy üdülni engedjük?

Ne felejtsük el, hogy a világjárvány, még ha csak lecsengő szakaszában vagyunk is, nem múlt el teljesen. Az egyik, amire figyelni kell, ez a fertőzéssel kapcsolatos bármilyen tünet. A legkisebb torokkaparás, nátha most azt jelenti, hogy ha felelősen gondolkodik valaki, akkor nem viszi a gyereket közösségbe, nem viszi el táborba, nem viszi el úszni, nem viszi el sportolni. Normál viszonyok között ez nem akadálya annak, hogy a gyerek kikapcsolódjon, hiszen az erős immunrendszerével akár egy enyhe meghűlést vagy vírust egy-két nap alatt gyorsan le tud dolgozni. Most viszont nem tudhatjuk, hogy egy ilyen enyhe tünet vagy egy kis hasfájás, enyhe hasmenés mögött nem koronavírus-fertőzés húzódik-e meg, és akár a gyerek közösségben is továbbadhatja. A másik, ami minden nyáron fontos, a fényvédelem, a bőr védelme, hiszen a sok-sok év alatta bőrt érő ultraibolya-sugárártalom összeadódik. A csúnyán fölégett bőr nemcsak akkor fáj és akkor okoz problémát, amikor felhólyagosodik és lehámlik, hanem annak a bőrnek a védekezése romlani fog, és ha ez többször megtörténik, hajlamos lesz a bőrrák kialakulására, a bőr korai öregedésére és sokféle ártalmas dologra. Tehát meg kell győzni a gyermekeinket arról, hogy a táborban is azzal kezdjék a napot, hogy bekenik magukat fényvédő krémmel. Meg kell említeni a hőleadás biztosítását, a kiszáradás és a hőpangás megelőzését. A kiszáradás megelőzésére a rendszeres folyadékfogyasztás, táborozó gyerekeinknek is egy kulacsot adjunk, amiből szívesen iszik akár csapvizet is. Legalább a két-három liter folyadék legyen meg, különösen, ha kint, napsütésben, melegben szaladgálnak, sportolnak a fiatalok. Pici babáknál pedig érdemes gyakran megkínálni őket folyadékkal. Az utolsó pedig a napszúrás elleni nyak-, fejvédelem vagy hajbenedvesítéssel, vagy fehér sapkával, és a túlzott hőpangás megelőzése, hőségben időnként egy hűsítő fürdés, egy párakapu, minél kevesebb ruha legyen a gyerekeken, mozogjon egy kicsit a levegőn, hogy lehetősége legyen a szervezetüknek megszabadulni a fölösleges hőtől. Minél kisebb a gyermek, annál bizonytalanabb a hőháztartása, annál fontosabb ezekre odafigyelni.

Akár ottalvós táborokba is biztonsággal elengedhetjük a gyereket ezeket az elővigyázatossági intézkedéseket betartatva vele?

Szerencsére annyira alacsony az új fertőzöttek száma most, hogy ha mindenki csak úgy engedi el a gyermekét táborba, hogy a családban nem fordult elő fertőző betegség, illetve a gyermeknek semmilyen tünete nincs, akkor nagyon jó eséllyel egészséges gyerekek fognak találkozni a táborban. Információim szerint a táborban a felügyelők nagyon nagy többsége oltott, tehát ők sem vihetik be a vírust, de természetesen fel kell hívni a gyerek figyelmét arra, hogy bármilyen panasza, tünete van, azonnal jelezze a szülőnek, a szülő egyeztessen a táborvezetéssel, tábororvossal, és akkor talán bízhatunk abban, hogy nyugodtan telhet a nyár. Ebben is egy segítséget jelent az, ha valaki most, a nyár legelején 12 év fölötti gyermekét beoltatja, akkor még nyugodtabban engedheti el táborba, sportolni, kirándulni. A többi nyári vírust pedig már megszokta a szervezetünk, azt néhány nap alatt legyőzzük, azok szerencsére súlyosabb következményekkel nem járnak.

Nagyon sok pszichés vetülete is volt az elmúlt egy-másfél évnek, a járványhelyzetnek, a bezártságnak és a karanténnak, és ez a gyerekeket, a tizenéves korosztályt különösen súlyosan érintette. Milyen lelki nyomokat hagy majd mindez maga után?

Az UNICEF, a WHO gyermekszervezete külön Q-generációnak, karanténgenerációnak nevezi ezeket a gyermekeket amiatt, hogy az életüknek arányaiban egy nagyon jelentős részét töltötték karanténban. Ez több szempontból a pszichés fejlődésüket, a szocializációjukat, a személyes kapcsolataikat befolyásolja, de befolyásolja a félelmeiket is: az ágy alatt levő mumus ezeknek a gyerekeknek a koronavírus. Mi felnőttek is különbözőképpen dolgozzuk föl, de a gyermekeknél ez még inkább igaz. Vannak gyermekek, akik félnek kilépni az utcára, mert annyira félnek a vírustól. Emellett a kevesebb mozgás, a kevesebb sport fizikailag gyöngébb állóképességet, illetve az elhízást fokozta, tehát ezek a gyerekek még nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Egy tízéves gyerek, ha egy évet karanténban töltött, az az életének a tíz százaléka, eddigi életének a tíz százalékát karanténban töltötte. Sajnos a koronavírusnak van egy olyan nagyon ijesztő és mostanában egyre jobban előtérbe kerülő tulajdonsága, hogy az akut betegség lezajlása után olyan szövődményei maradnak, amelyekről még nem pontosan tudjuk, hogy mennyi idő alatt fognak elmúlni vagy elmúlnak-e, és ezek között is vannak akár személyiséget befolyásoló hatások. Az idegrendszert is megtámadhatja ez a vírus, de a fáradékonyság, gyengeség, izomgyengeség vagy egyszerűen rossz kedély mellett akár tanulási nehézségeket, depressziót is eredményezhet. Sajnos nem tudjuk még megmondani, hogy ezek a hatások mennyire súlyosak és milyen következményük lesz hosszú távon.

Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke azt mondta, hogy a poszt-Covidos páciensek kezelése jelenti majd a legnagyobb kihívást a háziorvosok számára. A házi gyermekorvosoknak is meg kell küzdeniük majd ezzel a feladattal?

Egészen biztosan így van, a gyermekeknél jelentkező poszt-Covid szindróma olyan nagy számban jelentkezik, hogy az országban több helyen kellett poszt-Covid ambulanciákat nyitni, ahol a három hónapon túl elhúzódó koronavírus utáni panaszokkal jelentkező gyermekek szakorvosi vizsgálata történik. Még most ismerkedünk azzal, hogy milyen következményekkel járhat ez a vírus, még nagyon az elején járunk annak, hogy milyen lehetőségeink vannak ennek a kezelésében. A poszt-Covid szindróma is csak a védőoltással előzhető meg, hiszen ha valaki megfertőződik, akkor utána már nem tudjuk megmondani, hogy az ő esetében meddig lesznek tünetek, mikor szűnnek meg, illetve mennyire hosszú távon fogja befolyásolni az életét.

A gyermek alapellátásban a hazai egészségügyi rendszerben külön önálló háziorvosi rendszer működik. Mennyire tekinthető ez a magyar szisztéma kuriózumnak?

Különböző szisztémák vannak, jó néhány országban nincs külön házi gyermekorvosi ellátás, hanem a családorvos ellát nullától százhúsz éves korig mindenkit. Magyarországon is fölmerült ennek a lehetősége, az egyesületünk megalakulásának az egyik fő oka és indoka az volt, hogy ez egy olyan ellátási forma, ami a gyerekek számára nagyon hasznos. Csecsemő- és gyermekorvos szakorvosokkal találkoznak a gyermekek mindjárt ez első orvos‒beteg-találkozás során, és ma Magyarországon ez a gyerekek 80 százalékánál biztosított. A 20 százalék az vegyes praxisokban, olyan kisebb falvakban lakik, ahol nincs házi gyermekorvos. Ez azért lehet jelentős, mert tudjuk, hogy az első orvos‒beteg-találkozáson nagyon sok múlik. Ez nagyon fontos a gyerekek számára. Ami ezt megerősíteni látszik, hogy azokban az országokban, ahol az a döntés született, hogy a családorvosi rendszer megfelelő a gyermekek ellátására is, rosszabbak lettek számos tekintetben a gyermekek ellátásának a statisztikái, mint voltak korábban. Mi azért dolgozunk, hogy ez az előny megmaradjon hosszú távon is a magyar gyerekek számára.

Hány házi gyermekorvos dolgozik az országban? Az ellátási területeket nézve vannak fehér foltok?

Sajnos vannak. 1500 házi gyermekorvosi praxis van Magyarországon, ebből 150-160 praxis betöltetlen. Ami nagy öröm számunkra, hogy 1200 házi gyermekorvos az egyesületünk tagja. Ők azok, akiket könnyebben tudunk elérni minden információval, de a többieknek is igyekszünk választ adni azokra a kérdésekre, amelyek a praxisokban fölmerülnek.

Az utánpótlás mennyire biztosított?

Ez a legnehezebb kérdés, mert 62,5 év az átlagéletkora a házi gyermekorvosoknak, ami nagyon magas. Sajnos az egész alapellátásra jellemző, hogy nagyon sok idős kolléga nyugdíjkorhatár után is dolgozik. Ez azonban még fontosabbá teszi azt, hogy fiatalok számára vonzóvá váljon ez a hivatás. Nekem meggyőződésen, hogy ez a legszebb hivatás a családokkal napi kapcsolatban, kísérni a gyermek egészséges fejlődését, és ha bármi kis probléma adódik, akkor ott lenni, segíteni, és a család számára azt a biztonságot nyújtani, hogy bármikor fordulhatnak hozzánk. Viszont ahhoz, hogy a fiatalok is vállalják ezt a nagyon szép hivatást, fontos, hogy mi is megtudjuk azt, a fiatalok számára mi a vonzó és mi az, ami visszatartó erő a praxisok vállalásával kapcsolatban, ezért az egyesületünk kutatást indít, amivel megpróbáljuk a fiatal kollégák motivációját megismerni, hogy mi vonzó számukra és mi nem. A szakmapolitikával, az országos vezetéssel közös gondolkodással igyekszünk megkeresni azokat a pontokat, amelyekkel vonzóbbá tehetjük ezt a hivatást, ami egy fiatal kolléga számára is azt üzeni, hogy nem jelent szakmai zsákutcát az alapellátásban dolgozni. Ebbe az irányba igyekszünk elmozdulni, és ebben a praxisközösségek lehetőséget fognak adni.

Bérek vonatkozásában van különbség a felnőtt háziorvos és a gyermek háziorvos között?

Én úgy ítélem meg, hogy az a bérrendezés, ami a legutóbbi praxistörvénnyel egy időben, az alapellátásban történt, már valóban olyan béreket biztosít, ami megbecsülést sugároz és az elvállalt munkamennyiséggel arányos, hiszen aki vállalja azt, hogy több preventív tevékenységet folytat, vállalja, hogy szoros praxisközösségben magasabb szintű ellátást nyújt, annak magasabb bért biztosít. Aki úgy gondolja, hogy nem akar már plusz feladatot vállalni, azok a kollégák is kapnak béremelést, de más szintűt. Én nagyon bízom benne, hogy ez a bérrendezés, különösen, ha értéktartónak bizonyul hosszú távon, akkor nem lesz visszatartó erő a fiatalok számára. A bértábla teljesen megegyezik a háziorvosi bértáblával, ugyanazon paraméterek alapján dől el, ami talán különböző, az az életkor szerinti szorzó, hiszen a felnőtt praxisokban az idősebb pácienseknek más szorzójuk van, a gyerekpraxisoknál pedig a nagyon piciknek, de ez a munkával szintén arányos finanszírozási megoldás.

A 12. életévüket betöltött lányok ingyenesen kaphatják a HPV-oltást már 2014 óta, és a közelmúltban már a fiúknál is bevezették az önkéntes és ingyenes oltás lehetőségét. Ez komoly előrelépést jelenthet és meghozhatja az eredményét?

Én mindenkit arra biztatok, hogy éljen a lehetőséggel. Hódmezővásárhelyen öt évvel korábban kezdtük el a lányok ingyenes HPV elleni védőoltását. Több ráktípusban, a méhnyakrákon kívül a fiúk és leányok genitális rákjaiba, illetve szemölcsökben, nemi szervek környéki elváltozásokban, de különböző garat-, szájbetegségekben is ki tudták mutatni ezt a vírust. Ez a védőoltás elég régi, semmilyen kockázatot nem jelent, viszont sokkal erősebb védettséget ad a humán papilloma vírus ellen, mint a természetes fertőzés. A HPV-oltással hosszú évekre biztonsággal védettséget szerez, és ha a fiúk és a lányok is be lesznek oltva, akkor remélhetőleg az ő generációjukban már el lehet felejteni azt a nagyon sok súlyos tragédiát, amikor családok édesanyákat veszítenek el méhnyakrák miatt. Természetesen a fiúknál is, a férfiak megbetegedései is nagyon súlyosak, de a könnyebb felismerhetősége miatt talán korábban kerül kezelésre, ezért kisebb a tragédiák száma.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018