Milyen adatokat, egészségügyi mutatókat figyelnek, amikor a járványügyi intézkedések szigorításáról vagy enyhítéséről kell dönteni?

Ugyanazokat, amelyeket Európa többi országa, tehát a fertőzésszámot, az elhalálozások számát és azt a tendenciát, ahogyan ezek a folyamatok zajlanak, és sajnos az látszik, hogy az elmúlt két hónapban nagyon sokat romlott a helyzet mindenhol a világon.

Vannak ezeken belül vörös vonalak, amelyeket ha a tendencia átlép, akkor muszáj dönteni?

Természetesen vannak. A cél hosszabb ideje az, hogy egyszerre tudjunk a járvány ellen eredményesen védekezni és az ország működőképességét biztosítani. Ha veszélybe kerül az ellátásbiztonság, akkor természetesen a kormánynak lépnie kell.

Most napi 70 ember elvesztésénél tartunk. Ez mennyire van attól a számtól, amikor lépnie kell a kormánynak?

Minden emberi élet elvesztése tragikus. Azt látjuk, hogy az európai uniós átlagnál a magyar halálozási adatok lényegesen jobbak, ugyanakkor ezek az adatok is sokat romlottak az elmúlt hetekben. Mostanra kialakult egy olyan helyzet, amikor a kormánynak is szigorítani kell. Múlt héten is szigorítottunk, és az e heti kormányülésen is várhatóak szigorítások.

Milyen típusú szigorítások?

Nagyon sok javaslat van a kormány előtt, ezért előre nem tippelném meg azt, hogy ebből mi lesz az, amiről már most döntünk és mi az, ami a későbbi események függvényében szükséges intézkedés, de az biztos, hogy a jelenleginél szigorúbb intézkedések kellenek ahhoz, hogy a járvány terjedését késleltessük.

Az emberekre vonatkozó szabályok szigorításában gondolkodnak vagy az intézményekre vonatkozó szabályokban?

Az intézményekre és az emberek hétköznapjaira vonatkozó szabályokat is el kell fogadni. Nagyon fontos, hogy az iskolák továbbra is nyitva legyenek. A felsőoktatási intézmények az egyetemi autonómia keretében ma is szabadon döntenek arról, hogy milyen formában van képzés.

A közoktatással az a baj, ha átmegy online-ba, akkor a szülőnek is otthon kell maradnia, nem dolgozik, nem termel, nincs jövedelem?

Ez az egyik baj, ami súlyos és fontos, a másik pedig, hogy a magyar közoktatásnak fontos feladata, hogy ne csak oktasson, hanem neveljen is, ezt a feladatát pedig online formában, számítógépen keresztül nem tudja ellátni.

Szlovákia a minap tesztelte lakosságának kétharmadát, Ausztriában a szigorításokat éppen most vezetik be. Milyen tapasztalatokat vontak le a szlováktól és az osztrákoktól?

Számtalan európai ország gyakorlatát figyeljük. Spanyolország kijárási tilalmat rendelt el, Olaszország is bizonyos régiókban, és ott ez egyelőre nem eredményezte a helyzet javulását, sőt, nem akadályozta meg a további romlását. Nézzük a szlovák és az osztrák tapasztalatokat is. Ausztriáról annyit lehet elmondani a mai adatok alapján, hogy mintha valamelyest lassult volna a járvány terjedési sebessége, de mindkét országban a napi fertőzötti szám rosszabb, mint Magyarországon, és a halálozások száma is nagymértékben nőtt az elmúlt időszakban.

A szlovák tesztelés sikeréből levontak valamilyen következtetést?

Meg kell várni, hogy a szlovák tesztelés sikeres-e, hiszen önmagában, amit láttunk, az csupán annyi, hogy igyekeztek lehetőséget adni a tömeges tesztelésre. Meg kell várni a tapasztalatokat. Egy biztos, az elmúlt időszakban nálunk is fokozódott a tesztelések száma, és azt is látjuk, hogy egyelőre az ország működőképessége fennmaradt, de mindeközben a vírus terjed és a halálos áldozatok száma is megnőtt.

Sportrendezvények látogatási szabályain kívánnak-e szigorítani?

Ez is azok közé az ügyek közé tartozik, amelyekről a kormányülés dönthet. A lényegesen szigorúbb szabályokat nem csupán elfogadni szükséges, hanem betartatni is. Amíg lehetnek nézők, addig maszkviselési kötelezettség van, és ha valaki ezt nem tartja be, akkor ott nem csupán őt kell megbírságolni, hanem a klubot is büntetni kell, akkor játssza zárt kapuk mögött a meccseit. Lehet, hogy ez az időpillanat is elérkezik. Az állampolgárok nagy többsége jogkövető, eddig a rendőrség legtöbb esetben figyelmeztetett, de miután súlyosbodik a járványügyi helyzet, ezért nem csupán súlyosabb szabályokat kell hozni, hanem be kell tartatni a szabályokat, ezért érdemi szankció fog most már társulni ahhoz, ha valaki a maszkviselési kötelezettséget nem tartja be.

Hétfőtől a rendőr már azonnal a legszigorúbb büntetést is kiszabhatja. Ez sportrendezvényeken is megvalósítható?

Szerintem igen, és nagyon egyszerű: ha valahol tömeges a jogsértés, akkor be kell zárni a stadiont. A maszkviselési szabályok egyértelműek, és nem valaki ellen vannak, hanem mindannyiunkért.

Milyen egészségügyi személyzeti többletigénnyel számol a kormány a járvány várható további lefutására?

Miután ma különböző előrejelzések vannak, nem lehet azt pontosan megmondani, hogy az egészségügyi személyzetet milyen mértékben kell igénybe venni, de az biztos, hogy sokkal nagyobb mértékben, mint tavasszal, és jó esély van arra, hogy az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatókat is majd szolgálatba kell állítani. Ha egy hónapra előre nézünk, akkor a legrosszabb forgatókönyv szerint is az ország képes minden beteget ellátni, mindenkiről gondoskodni.

Az állam hogyan vesz részt a Covid-terápiák hazai fejlesztésében?

Először is a kutatásokat támogatjuk, másfelől pedig figyeljük azt, hogy a világon hol fejlődik a vakcinakutatás, hol vannak olyan kutatási eredmények, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy lesz vakcina, és ha ilyen van, akkor azonnal megpróbálunk venni. Az Európai Unióval együtt lekötöttük az Astra Zeneca cégnél Magyarország számára hat és fél millió vakcinát, de természetesen mindenkivel tárgyalunk, ahol hatékony vakcinafejlesztés zajlik.

Ki fogja megmondani, hogy ezek közül melyik a jó vakcina?

Mindenhol szigorú szabályok vannak, mindenhol az emberi egészség védelme kellően fontos ahhoz, hogy legalább három fázisban tesztelnek azt megelőzően, hogy egy vakcinát forgalomba lehet hozni. Ahol a harmadik fázis eredményesen lezárult, ott az a magyar kormány feladata, hogy megpróbáljon vakcinát szerezni, mert ez a járvány addig fog tartani, amíg nincs vakcina.

Ugyanolyan technikával kell vakcinát szerezni, mint az első hullámban lélegeztetőgépet? Hogy az államok időnként lefoglalták, elrekvirálták egymás szállítmányait európai repülőtereken?

Vélhetően itt sem fog változni a piac. Van egy szabályozott kísérlet, az Európai Unió megpróbál most kifejlesztendő oxfordi vakcinából minden tagállamnak biztosítani, és természetesen emellett Magyarország is és a tagállamok többsége törekszik arra, ha az oxfordi kísérleteket megelőzően valahol használható vakcina van, akkor tudjon venni.

Mostani ismereteik szerint milyen sorrendben kezdődik el az emberek oltása?

Az operatív törzs kapta azt a feladatot már hónapokkal ezelőtt, hogy oltási tervet dolgozzon ki. A veszélyeztetett körből kell a kevésbé veszélyeztetett csoportok felé haladni, az ennek megfelelő oltási terv rendelkezésre áll. Kötelezővé tenni a vakcinát nem lehet, viszont fizetőssé sem. Tehát a vakcina, már most kimondhatjuk, nem lesz kötelező, de ingyenes lesz.

A járványügyi szabályszegés szabályainak további szigorítását tervezik-e?

A kormányülésen születik döntés ez ügyben. Általában az operatív törzs konkrét javaslatokkal is érkezik, de azt mindig megnézzük, hogy más európai országokban pontosan ki milyen szabályozást fogadott el.

Mi számít most mintának? Az első szakaszban Ausztriát tekintette a miniszterelnök laboratóriumállamnak.

Elsősorban most is Ausztriát nézzük. A miniszterelnök a napokban beszélt is az osztrák kancellárral, azt nézzük, hogy azokban az országokban, amelyek a fertőzöttek számát tekintve néhány nappal előttünk járnak, Ausztria például ilyen, ott mi a helyzet, milyen intézkedéseket hoznak és ezek mennyire válnak be.

Orvosi életpályamodellről a kamarával további tárgyalásokat tervez-e a kormány?

A kamarával való egyeztetést mi sikerként tartjuk számon, a mai magyar közéletben szerintem egy komoly eredmény, hogy egy ágazatot alapvetően újraszabályozó törvényt úgy tudtunk elfogadni, hogy abban a kamara véleménye is megjelent, hiszen akár a hálapénzre vonatkozó szabály, akár a bértábla teljes egészében megegyezett azzal, amit a kamara javasolt. Az, hogy az Országgyűlés egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogad el egy törvényt, szerintem politikai értelemben is elismerésre méltó. A részletekről persze most is zajlanak viták. Én nem látok olyan orvosi kamarai követelést, amely ne lenne teljesíthető. Például a kirendelés szabályainál mindaz, amit az orvosi kamara elvárásként a kormánnyal szemben megfogalmazott, kivétel nélkül elfogadható, és a rendeleti szabályozásnak is része lesz. Ezektől a rendkívül helyzetektől eltekintve, ha van egy jól működő egészségügyi rendszer, akkor a kirendelés szabályaival senki sem kíván élni. A másik oldalról pedig, miután a Munka törvénykönyve rögzíti, hogy a kirendelés 50 százalékos plusz bérrel jár, az államnak nem éri meg, és mindig lenne orvos, akinek pedig megéri, különösen az új bértábla szerinti fizetések mellett, tehát itt egy igazából nem létező problémáról folyik vita.

Mikor lesz teljes a csomag?

A hónap végére.

És onnantól kezdve elindul a kirendelések rendszere, miután még mindig járványhelyzet van?

A jelenlegi helyzetben a korábbi orvosi jogviszony szerinti vezénylésekre van lehetőség. Az új törvény a kirendelés lehetőségét tartalmazza, de rendkívül jogrendben a jelenlegi meg az új szabályozás nagy mértékben nem különbözik egymástól.

Vannak-e arról felmérések, hogy hány orvos kíván maradni az állami rendszerben, ha a végleges rendszer kiépül és nincs hálapénz, és aki az állami rendszerben van, kivételektől eltekintve nem mehet a magánba?

Egy fontos kérdés van, szemben a kirendeléssel, ez a másodállások kérdése. De miután a kormány e tekintetben is kifejezetten megengedő szabályozást szeretne elfogadni, tehát a Munka törvénykönyve által megengedett maximális óraszámig nem kívánjuk korlátozni a másodállásokat, ezért ha ez a szabályozás megjelenik, akkor az valóban megnyugtató lesz az orvosszakma számára, és ezért nem tartok attól, hogy tömegesen lennének olyanok, akik a lényegesen kedvezőbb bértábla mellett ne akarnának az új orvosi jogviszonyhoz csatlakozni.

Az a rendszer is marad, hogy valaki magánban rendel, majd amikor műteni kell, akkor azt az állami eszközökkel az állami kórházban megcsinálja ugyanaz az orvos?

Nem, ez nem marad. A törvény azt kategorikusan kizárja, hogy a magánrendelőben kezelt beteg az állami egészségügyi ellátásban is ugyanannak az orvosnak betege lehessen.

Ketté fog válni a műtétes meg nem műtétes szakma?

Ez szerintem nem feltétlenül jelenti ezt. Ketté kell hogy váljon a magánorvosi meg a közellátás, és ez helyes. Vannak olyan területek, például a szülészet-nőgyógyászat világa, ahol speciális szabályokat kell elfogadni, és a törvény erre lehetőséget is ad, de főszabályszerűen a közellátás keretében kell mindenkinek magas színvonalú, jó egészségügyi ellátáshoz jutnia. És szerintem az a rendszer, amit kialakítottunk, oda fog vezetni nagyon rövid távon, hogy magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthat mindenki a közellátásban.

Mi lesz az a választóvonal, hogy ki az, akinek inkább a közellátásban való munka a jó, meg ki az, akinek inkább a magánellátásban való munka a jó?

Az új orvosi bértábla lehetőséget ad arra, hogy valaki tisztességesen meg tudjon élni egy kórházi jövedelemből. Ez nagyon nagy előrelépés. Legyünk őszinték, az orvostársadalmat a rendszerváltást követően szinte kényszerítettük arra, hogy vagy hálapénzt fogadjon el, vagy másodállást vállaljon. Ez a helyzet most megszűnik. Nem vitatom azt sem, hogy akik nagyon sok hálapénzt kaptak, azok közül lehet olyan, aki még az új szabályozással is rosszul járhat, de azért az egy nagyon szűk rétege az orvostársadalomnak. A magánellátást nem akarjuk korlátozni, de mi egy színvonalas, jól szabályozott, különválasztott és valóban közpénzből működő, de ennek megfelelően a betegek érdekeit mindenben magas színvonalon kiszolgáló egészségügyi közellátásban vagyunk érdekeltek.

Mi a rendje, a logikája a koronavírus-válság miatt nehéz helyzetbe került gazdasági ágazatok vagy csoportok megsegítésének?

A legfontosabb az, hogy nem segélyt kell adni, hanem a gazdaságot kell a lehető legnagyobb növekedés irányába mozdítani. Kulcsfontosságú, hogy a munkahelyeket meg tudjuk védeni. Ha a munkahelyeket megvédtük, akkor a legnagyobb lépést megtettük a jó irányba, és abban bízunk, hogy néhány hónapon belül, talán legkésőbb jövő tavasszal, nyár elejére lesz elérhető vakcina, és magunk mögött tudjuk hagyni az egész vírust. És akkor az lesz a kérdés, hogy sikerült-e a gazdaságot működésben tartani, sikerült-e a beruházásokat élénkíteni, sikerült-e lehetővé tenni azt, hogy aki dolgozni akar, az dolgozni tudjon. Az a gazdasági válságkezelés legnagyobb eredménye, hogy szeptemberben 18 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.

Kell új költségvetést csinálni?

Ez már gyakorlatilag egy új költségvetés az idei évre, és a jövő évi költségvetésben pedig megteremtettük a válságkezeléshez szükséges mozgásteret. Ma nagyon nehéz felelősen gazdasági prognózisokat megfogalmazni, ezért ma kizárni nem lehet azt, hogy a jövőben módosítani kell a költségvetést.

Miből lehet a válságkezeléshez szükséges mozgásteret megteremteni, amikor a korábban jó időkben felhalmozott tartalékok fogynak nyilvánvalóan?

Természetesen a korábbi tartalékokból, és Magyarországon hál’ istennek volt elegendő tartalék, és a másik az államadósság. Mindenhol és mindenki, Magyarország is hitelt vesz föl, az Európai Unió maga is hitelt vesz fel, ezért az államadósság nőni fog, de azokban az években, amikor a magyar gazdaság jól ment, akkor sikerült jelentős mértékben csökkenteni az államadósságot és tartalékokat felhalmozni. Most ennek a pozitívumait láthatjuk a magyar gazdaságban, ezért tudunk most befektetni és a beruházásokat támogatni.

Lát-e a kormány spekulációt a forint gyengülése mögött, vagy régiós devizákkal együtt mozgásnak tekinti?

Itt is a kérdésben van a válasz. Amikor nem a régiós devizákkal mozgunk együtt, akkor van spekuláció.

Még mindig a pénznél maradva: látják-e már, hogyan és mikor fog zárulni a Takarékbank a Budapest Bank és az MKB Bank közös holdingcéggel elindult együttműködése?

Pontos dátumot nem tudok mondani, de reméljük, hogy egy komoly tőkeerővel rendelkező piacképes magyar tulajdonú bank jön létre. Nem volt titok, sőt, mindig is nyílt politikai célként hirdettük azt, hogy egy ország szuverenitásának néhány területen fontos pontja az, hogy magyar tulajdonosok legyenek. Szerintem a média is ilyen, de ilyen a bankrendszer is, és az a vállalás, amit 2010-ben nyilvánosan is megtettünk, hogy a magyar bankrendszerben legalább 50 százaléknyi magyar tulajdon legyen, ezzel a fúzióval biztosítható.

Nem volt még meg az 50 százalék?

Ha kivesszük ezeket a bankokat, akkor nincs meg az 50 százalék.

Részvénytársaságoknál azt hogy lehet megcsinálni, hogy 50 felett százalék legyen?

Természetesen az OTP-nél is tudjuk, hogy van külföldi tulajdonos, de azt mindannyian biztosnak érezzük, hogy ott a magyar tulajdon meghatározó, és ha az OTP terjeszkedik, külföldi bankot vásárol, akkor azt magyar sikerként értékeljük, az ottani nyereség a magyar gazdaságot gyarapítja. Ha egy külföldi bankról beszélünk, akkor azért fordítva van, függetlenül a részvénytársasági formától, az itteni haszon az jórészt az anyavállalat országába távozik. Válsághelyzetben pedig azt látjuk, hogy a tőkekivonás az első döntés, ha a gazdasági helyzet nehézzé válik, akkor látjuk az értékét annak, hogy a magyar tulajdonban álló bankok itt is maradnak és sorsközösségben vannak velünk.

A Budapest Bankban lévő állami tulajdonrészt mikor és hogyan fogják értékesíteni?

Pontos időpontot nem tudok mondani, de valóban a célkitűzés ez. Ebben a Bártfai-Mager Andrea miniszter asszony az illetékes, neki kell eldöntenie, hogy mikor van a megfelelő pillanat.

A kormány és a főváros ügyében miben van megállapodás és miben nincs?

A főváros részéről a politikai vita fenntartása a politikai célok között szerepel, ők akkor is a vitára helyezik a hangsúlyt, amikor sok mindenben egyetértünk. A fővárosi vezetésnek van számtalan olyan kudarca, amit azzal tud elfedni, ha azt mondja, hogy ő vitatkozik a kormánnyal, és ezeket a kudarcokat a vitára fogná. Azt, hogy a Lánchíd felújítása még hónapokig nem kezdődik meg, nagyon nehéz a kormányra fogni. Akár a köztisztaságra, akár a hajléktalanhelyzetre gondolok Budapesten, akkor azt látjuk, hogy ezeken a területeken óriási romlás következett be az elmúlt 13 hónapban. Egyszerűbb politikai vitákat folytatni, mint erről beszélni.

Milyen fővárosi beruházásokat kíván átvenni az állam?

Az állam nagyon sok fővárosi beruházásban van most is jelen. Tettünk egy ajánlatot a főpolgármester úrnak, hogy noha ma is a fővárosnak jelentős anyagi források állnak rendelkezésre állampapírban, illetve pénzben, mi a Biodóm befejezését, a budai fonódó villamos továbbfejlesztését az új Mol-székház irányába vagy akár a rakpart felújítását szívesen átvállaljuk, és ezektől a költségektől megkíméljük a fővárost. De ettől teljesen független az, hogy ma is mintegy 4000 milliárd forintnyi budapesti fejlesztés van folyamatban, és több mint 2100 milliárd forintnyi beruházás az, amit Budapesten lezártunk az elmúlt években. Tehát azt mondani, hogy a főváros egy politikai váltás miatt a kormány mostohagyereke lett volna, egész egyszerűen adatokkal nem támasztható alá, nem egy valós állítás.

Célszerűnek tartaná, ha a főváros a készpénzben vagy állampapírban lévő megtakarítását fölélné? Mert a főpolgármester azt mondja, hogy azt nem szabad, mert akkor nem lesz tartalék, és ott állnak megfürödve.

Én ezt egy vitára érdemes álláspontnak tartanám, ha nem lennénk egy koronavírus-válság és az általa okozott gazdasági nehézségek közepette. Tartalékolni jó időkben kell, ezt tettük mi is, ezt tette Tarlós főpolgármester úr is, ehhez járult hozzá a kormány azzal, hogy több száz milliárd forintos adósságtól szabadította meg a fővárost, amit még a Demszky-érában vett fel. Ezért én más stratégiát alkalmaznék egy járványidőszakban.

Magyarán: itt most el lehetne költeni ezt a pénzt?

Ha a fővárosnak valami kiemelten fontos úgy, hogy ráadásul a kormányzati politika gazdasági kedvezményezettjei legalább olyan részben élnek Budapesten, mint vidéken, ha néhány ügyben a fővárosnak ma érdemes kiadást vállalnia, akkor szerintem ezt minden további nélkül az elmúlt évtizedben Tarlós István főpolgármester úr által felhalmozott vagyonból megtehetné.

A főpolgármester kialkudott egy 50 milliárdos egészségügyi csomagot. A kormány figyelemmel kíséri ennek a felhasználását?

Mi betartjuk a megállapodást, az egészséges Budapest programban rendelkezésre álló forrásokból öt éven keresztül tízmilliárd forintot a főváros költhet el egészségügyi célra, ahogy jónak látja.

Elégedettek az eddigi költésekkel?

Várjuk meg az idei év végét. Külön hatékonysági vizsgálatot nem folytattunk, mert a főváros feladata és felelőssége, hogy ez jól hasznosuljon. Mi annak örülünk, ha jó döntések születnek.

Kitől és mit vár a kormány a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében, ahol a kormány nem tartja magát tárgyalófélnek, de fizeti az intézmény működését?

Éppen ezért mi senkitől semmit nem várunk, mi azt szeretnénk, ha Magyarországon színvonalas színész- és filmművészeti felsőoktatás lenne, és miután az a döntés született, hogy alapítványi modellben folytassa a működését a Színház- és Filmművészeti Egyetem, ezért mi ehhez az anyagi forrásokat tudjuk biztosítani.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Palkovics László miniszterrel kíván tárgyalni. Ez lehetetlen?

Nem lehetetlen, hanem értelmetlen szerintem.

Nem is kerülhet rá sor?

A miniszter úr programjait pontosan nem ismerem, de van egy alapítvány kinevezett kuratóriumi tagokkal, akik nap mint nap azt ismétlik meg, hogy nyitottak a tárgyalásra. Ha a szándék nem valamilyen politikai vita és tiltakozás kirobbantása, hanem a színvonalas felsőoktatás a színművészet és a filmművészet területén, akkor érdemes lenne a feleknek leülni beszélgetni egymással.

Mikor és milyen módon monitorozzák az alapítványi kezelésbe került felsőoktatási intézményeket?

Az egyértelmű cél, hogy ezeknek a működését, elismertségét a lehető legnagyobb mértékben javítsuk, úgyhogy látni fogjuk, hogy a következő években a magyar felsőoktatás színvonala milyen formában nő a nemzetközi rangsorokban. Természetesen a tudományos kutatások jó része is egyetemekhez kötődik, ezen a területen is előrelépést várok. A következő évek fontos feladata, hogy akár alapítványi modellben, akár ettől függetlenül a felsőoktatásnak olyan forrásokat biztosítsunk, amiből lényegesen magasabb színvonalon tud működni.

A kormány menet közben beleszólhat az alapítvány működésébe, ha már egyszer tett egy alapítványt?

Nem.

Akkor hogyan tudja elvárni vagy monitorozni, hogy mi történik benne?

Van egy akkreditációs bizottság, amely az akkreditáció megadásakor felülvizsgálja, hogy megfelelő színvonalú-e az egyetemi képzés. Az egyetemek kizárólag felsőoktatási célra fordíthatják azokat a forrásokat, amelyeket a kormány rendelkezésre bocsát, ennek van egy minőségbiztosítása, ami a kormánytól független, a Magyar Akkreditációs Bizottság végzi.

Mit figyelnek, amikor nemzetközi felsőoktatási rangsort néznek?

Mindegyiket érdemes figyelni, most például az egyik rangos felsőoktatási rangsorban a Semmelweis Egyetem nagyot lépett előre, és a legjobb 250-be is bekerült. Az Magyarország érdeke, hogy a magyar felsőoktatás is versenyképes legyen európai színtéren, és ez ma nem képzelhető el anélkül, hogy nagymértékben invesztálnánk erre a területre. Legalább ilyen fontos a gazdasági stabilitás, amikor a kormány például a Corvinus Egyetem számára biztosította, hogy a Mol- és Richter-részvények 10 százalékával rendelkezzen, akkor ez egy jó döntés volt, mert ez az egyetem hosszú távon is egy olyan vagyonelemmel rendelkezik, amire tud számítani. Az állam nem károsodik, hiszen közcélra fordítjuk ezt a pénzt, és a törvény az állami elővásárlási jogot is garantálja, ha valamelyik alapítvány vagy kuratórium ezt értékesíteni szeretné.

A Matthias Corvinus Alapítvánnyal milyen további terve van a kormánynak?

Szeretnénk egy nagy Kárpát-medencei tehetséggondozót létrehozni, ahol akár tízéves kortól lehetőséget adnak majd több ezer fiatal számára, akik tehetségesek, bárhol éljenek a Kárpát-medencében, hogy gimnáziumban, egyetemen vagy akár külföldön tanuljanak. Szerintem ez a rendszerváltás óta eltelt időszaknak az egyik legjobb kezdeményezése.

További állami vagyonjuttatásra számíthat a Matthias Corvinus?

Most ilyen előterjesztés nincsen, de ott is egy kuratórium jött létre, és dönt arról, hogy milyen célokat tűz ki. A kormány, amikor vagyonjuttatást adott, akkor a célokat ismerte, és a cél nem csupán az, hogy Budapesten újuljon meg a központja a Matthias Corvinus Kollégiumnak, hanem az, hogy magyar nagyvárosokban, Debrecenben, Pécsen, Szegeden jöjjön létre olyan központ, amely az ottani tehetséges diákoknak egyfajta szakkollégiumi működést lehetővé tesz. És szeretnék, ha Bécsben meg Kolozsváron lenne ilyen. Ha tehetséggondozásról beszélünk, akkor ilyen alapítványokra szükség van, és arra is szükség van, hogy ennek az infrastrukturális feltételei adottak legyenek.

További alapítványok számíthatnak ilyen állami vagyonjuttatásra?

Mi azt szeretnénk, ha a felsőoktatásban ez a működési rend gyakorlattá válna, mert azt reméljük, hogy az egy jobb, hatékonyabb, minőségelvűbb gazdálkodást tesz lehetővé.

Más felsőoktatási intézményekben is gondolkodnak az alapítványi forma bevezetésén ezek szerint?

Én jónak tartanám, ha maguk az egyetemek kezdeményeznék. A Színház- és Filmművészeti Egyetemnél van egy személyi kérdés kapcsán kialakult, sok szempontból méltatlan vita, de maga a struktúra lényegesen jobb, rugalmasabb, mint az állami struktúrában való működés. Ha valaki látja azt, hogy ma milyen szabályok vannak úgy, hogy állami kereteken belül működik és milyen szabályok, ha egy közcélú alapítvány működteti az egyetemet, akkor szerintem könnyű belátni, hogy az utóbbi mellett lényegesen jobbak a lehetőségek.

Az Európai Unió következő helyreállítási csomagja és az új hétéves keret-költségvetés néhány hete még úgy tűnt, hogy áll. A kormánynak van új információja arról, lendült-e előre az ügy?

Nem lendült előre az ügy, mert nem kezdődött meg a tagállami ratifikáció és nincs teljes egyetértés. Létrejött egy nagyon előremutató megegyezés júliusban az állam- és kormányfők között, de ennek a végrehajtása nehézségekbe ütközik, és az veszélyezteti az egész csomag elfogadását.

Mi a nehézség? Az Európai Parlament elvárásai? Vagy az államok közötti vita? Vagy az Európai Bizottság?

Mindez együtt. A lisszaboni szerződés világosan rögzíti azt, hogy az unió milyen hatásköröket milyen intézményre ruházott át, mi az, amit a tagállamok gyakorolnak és mi az a hatáskör, amit az unió gyakorol, és vannak olyan intézményi szereplők, politikai szereplők és országok az Európai Unióban, akik úgy gondolják, hogy a burkolt szerződésmódosításra is lehetőséget ad a jelenlegi helyzet. Mi viszont a szerződések ilyen durva megsértését nem tudjuk támogatni.

Amíg ebben nincs megegyezés, addig nem lép hatályba a következő keret-költségvetés meg a Next Generation EU sem?

Nem tud hatályba lépni, mert a saját forráshoz szükséges hozzájárulást az Országgyűlésnek kell megadnia, és mi azt nem tudjuk addig megadni, amíg mindenben meg nem egyezünk.

A jogállamisági kritériumok bevezetése ebben a legújabb formájában elfogadható a magyar kormány számára?

Abban a formában, ahogy a német elnökség előterjesztette, elfogadhatatlan. Mi egy világos alapelvet rögzítettünk, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelme legitim, világos körülírható cél, ezért minden olyan uniós jogalkotási kezdeményezést támogatunk, ami azt szolgálja, hogy az Európai Unió és annak intézményei meg tudjanak győződni arról, hogy jogszerűen, törvényesen, a közösen rögzített céloknak megfelelően használja föl minden tagállam a most neki jutó forrásokat. De az, hogy a zsarolás jogát teremtsék meg körül nem írt fogalmakkal, a szerződés megsértésével, akár uniós intézmények saját maguknak, akár egyes tagállamok, ehhez nem tudunk hozzájárulni.

A jelenlegi intézményekre gondolnak, vagy akár az Európai Ügyészségnek is lehet ebben szerepe, amelyhez való csatlakozást a magyar kormány is elutasítja?

Az Európai Ügyészségnek ebben semmilyen szerepe nem lehet, hiszen az Európai Ügyészséghez több tagállam, így Magyarország sem csatlakozott, ami szerintem egy érthető és helyes álláspont. Ha csak az ügyészség vezetőjének a személyére és múltjára gondolunk, akkor aligha vitás, hogy Magyarország az az ország, amely egy ilyen szervezethez semmiképpen nem csatlakozhat. Az ügyészség vezetője ellen a saját hazájában, Romániában büntetőeljárás indult, arról nem is beszélve, hogy kifejezetten a magyar nemzetiséghez tartozás miatt indított minden alapot nélkülöző, a jogállamiság alapelveit sértő büntetőeljárásokat magyar politikusokkal szemben.

És minisztereket is börtönbe vetettek Romániában.

Így van, tehát olyan, a jogállam alapelveit lábbal tipró eljárások során történtek ezek meg, ami miatt már önmagában az ügyészség vezetőjének a személye is lehetetlenné teszi azt, hogy egy a jogállam értékeit valóban komolyan vevő ország csatlakozzon az ügyészséghez. A kérdés az, hogy az unió pénzügyi érdekeinek védelméről van szó, korrupcióellenes fellépésről van szó, mert ha ezekről, akkor mi támogatjuk azt, hogy az unió fogadjon el egy szabályozást, vagy pedig egy körül nem írt zsaroláshoz való jogot akar az Európai Unió vagy annak egyes intézményei vagy tagállamai megteremteni maguknak, mert ez utóbbi esetben viszont nem tudunk hozzájárulni.

Franciaországi demonstratív merényletek után kell-e a magyar kormány szerint más menekültügyi intézkedéseket hozni, mint amit eddig hozott az unió?

Az látszik, hogy az unió eddig nem hozott egységes döntéseket a migráció tekintetében, és az, amit Magyarország hozott, helyes. Más országok gyakorlatát meg mi nem akarjuk minősíteni.

A 7-es cikkely szerinti eljárás lezárását mintha a német elnökség megígérte volna, de nem zárta le.

Azt ígérte, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást lezárjuk. Ez egy olyan eljárás, amely európai uniós alapon nyugszik ugyan, de még ezt is visszaélésszerűen használják egyes tagállamokkal szemben, általában azokkal szemben, ahol jobboldali, kereszténydemokrata kormány van, és Magyarország ennek elszenvedője. Ez az eljárás zajlik több mint két éve, az Európai Bíróság még arról sem döntött, hogy egyáltalán az eljárást megindító szavazás jogszerű volt-e. Mi, ha nem az Európai Unió pillanatnyi állapotát tükrözné vissza az, ami ebben a 7-es cikkelyes eljárásban történik, akkor azt is mondhatnám, hogy jól szórakozunk rajta.

Az a kormány érdeke, hogy legyen bármilyen előjelű gyors döntés, vagy hagyják inkább elcsökevényesedni az ügyet?

Nekünk így is jó, meg úgy is jó.

A Fidesz és a Néppárt viszonya mikor rendeződik?

Nem tudjuk, hogy rendeződik-e. Ennek számtalan nehézsége van. Az egyik, hogy az Európai Néppárt választott magának egy elnököt, aki a saját lengyel belpolitikai sérelmeinek a rabja. Tusk elnök működése az Európai Néppárt legtöbb tagpártja számára csalódás, még azok számára is, akik egyébként kritikusak a Fidesszel szemben. És van egy másik kérdés, ami nehezíti a tisztánlátást, az pedig az, hogy ahogy Európában Németországnak van döntő szava, úgy a Néppárton belül a CDU-CSU-nak, és ebből a CDU-nak tíz hónapja nincs akcióképes elnöke, hiszen Annegret Kramp-Karrenbauer lemondott az elnökségről még februárban, viszont a koronavírus-helyzet miatt azóta nem sikerült új elnököt választani. Tehát hogy a viszonyt mikor, kivel és milyen formában lehet rendezni, nem tudom. Hála a jó istennek, nem tartozik a legfontosabb ügyek közé a Fidesz európai néppárti tagsága. Mi örülünk, ha ez a helyzet rendezhető, de van más alternatíva is. A néppárt az elmúlt években sajnos egyre sikertelenebb lett, és egyre kisebb részt foglal el az Európai Parlamentben, a Fidesz pedig a legjobb eredményeket érte el. Mi szívesen segítünk a néppártnak, ha van rá igény.

A másik alternatíva egy másik pártcsalád?

Kézenfekvő alternatívák vannak. Ott van a konzervatív pártcsalád, ahova a lengyel kormánypárt is tartozik és a brit toryk is tartoztak a kilépésig, és természetesen még számtalan alternatívát el lehetne képzelni, akár új konzervatív párt létrehozásával is, de mi egyelőre szeretnénk azt megvárni, hogy mint jó szövetségesek a néppárttal tisztázzuk a viszonyunkat akár így, akár úgy.

Az Egyesült Államokkal elindított hadiipari együttműködés megmarad akkor is, ha elnökváltás van az Egyesült Államokban?

A mi részünkről az együttműködési szándék egy demokratikus választáson megválasztott kormánnyal változatlan. A kérdés az, hogy a másik oldalon az együttműködési szándék megmarad-e. Ha megmarad, akkor természetesen ez is meg fog maradni.

Amiben megegyeztek, azt teljesíteni kell, nem?

Ahol már szerződést kötöttünk, ott természetesen igen.