INFORÁDIÓ 
2020. november 26. csütörtök
Virág

gulyás gergely

miniszterelnökséget vezető miniszter

koronavírus

szfe

eu

mok

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszél a Vidékfejlesztési program Tájékoztatási szolgáltatás projektjének megemelt támogatási összegéről tartott sajtótájékoztatón az Országház Gobelin termében 2020. október 27-én. A kormány arról döntött, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési programja Tájékoztatási szolgáltatás projektjének támogatása 7,82 milliárd forintról 17,72 milliárd forintra emelkedik. Ezzel a kormány 9,9 milliárd forint plusz forrást biztosít 2023 végéig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) számára a falugazdász-hálózat működtetéséhez és ahhoz a tudásmegosztáshoz, amely szükséges az uniós pályázati források eredményes felhasználásához.

Gulyás Gergely a védekezés vörös vonalairól, az orvosok választásáról és a főváros mostohagyerek-szerepéről

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Súlyosbodik a járványügyi helyzet, ezért nem csupán súlyosabb szabályokat kell hozni, hanem be kell tartatni a szabályokat – mondta Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a vakcinavásárlás esélyeiről, a magyar óriásbank terveiről, a fővárosi tartalékolás elhibázott logikájáról, az SZFE-ügy lehetséges megoldásáról, valamint a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról is.

Gulyás Gergely az Arénában
 

Milyen adatokat, egészségügyi mutatókat figyelnek, amikor a járványügyi intézkedések szigorításáról vagy enyhítéséről kell dönteni?

Ugyanazokat, amelyeket Európa többi országa, tehát a fertőzésszámot, az elhalálozások számát és azt a tendenciát, ahogyan ezek a folyamatok zajlanak, és sajnos az látszik, hogy az elmúlt két hónapban nagyon sokat romlott a helyzet mindenhol a világon.

Vannak ezeken belül vörös vonalak, amelyeket ha a tendencia átlép, akkor muszáj dönteni?

Természetesen vannak. A cél hosszabb ideje az, hogy egyszerre tudjunk a járvány ellen eredményesen védekezni és az ország működőképességét biztosítani. Ha veszélybe kerül az ellátásbiztonság, akkor természetesen a kormánynak lépnie kell.

Most napi 70 ember elvesztésénél tartunk. Ez mennyire van attól a számtól, amikor lépnie kell a kormánynak?

Minden emberi élet elvesztése tragikus. Azt látjuk, hogy az európai uniós átlagnál a magyar halálozási adatok lényegesen jobbak, ugyanakkor ezek az adatok is sokat romlottak az elmúlt hetekben. Mostanra kialakult egy olyan helyzet, amikor a kormánynak is szigorítani kell. Múlt héten is szigorítottunk, és az e heti kormányülésen is várhatóak szigorítások.

Milyen típusú szigorítások?

Nagyon sok javaslat van a kormány előtt, ezért előre nem tippelném meg azt, hogy ebből mi lesz az, amiről már most döntünk és mi az, ami a későbbi események függvényében szükséges intézkedés, de az biztos, hogy a jelenleginél szigorúbb intézkedések kellenek ahhoz, hogy a járvány terjedését késleltessük.

Az emberekre vonatkozó szabályok szigorításában gondolkodnak vagy az intézményekre vonatkozó szabályokban?

Az intézményekre és az emberek hétköznapjaira vonatkozó szabályokat is el kell fogadni. Nagyon fontos, hogy az iskolák továbbra is nyitva legyenek. A felsőoktatási intézmények az egyetemi autonómia keretében ma is szabadon döntenek arról, hogy milyen formában van képzés.

A közoktatással az a baj, ha átmegy online-ba, akkor a szülőnek is otthon kell maradnia, nem dolgozik, nem termel, nincs jövedelem?

Ez az egyik baj, ami súlyos és fontos, a másik pedig, hogy a magyar közoktatásnak fontos feladata, hogy ne csak oktasson, hanem neveljen is, ezt a feladatát pedig online formában, számítógépen keresztül nem tudja ellátni.

Szlovákia a minap tesztelte lakosságának kétharmadát, Ausztriában a szigorításokat éppen most vezetik be. Milyen tapasztalatokat vontak le a szlováktól és az osztrákoktól?

Számtalan európai ország gyakorlatát figyeljük. Spanyolország kijárási tilalmat rendelt el, Olaszország is bizonyos régiókban, és ott ez egyelőre nem eredményezte a helyzet javulását, sőt, nem akadályozta meg a további romlását. Nézzük a szlovák és az osztrák tapasztalatokat is. Ausztriáról annyit lehet elmondani a mai adatok alapján, hogy mintha valamelyest lassult volna a járvány terjedési sebessége, de mindkét országban a napi fertőzötti szám rosszabb, mint Magyarországon, és a halálozások száma is nagymértékben nőtt az elmúlt időszakban.

A szlovák tesztelés sikeréből levontak valamilyen következtetést?

Meg kell várni, hogy a szlovák tesztelés sikeres-e, hiszen önmagában, amit láttunk, az csupán annyi, hogy igyekeztek lehetőséget adni a tömeges tesztelésre. Meg kell várni a tapasztalatokat. Egy biztos, az elmúlt időszakban nálunk is fokozódott a tesztelések száma, és azt is látjuk, hogy egyelőre az ország működőképessége fennmaradt, de mindeközben a vírus terjed és a halálos áldozatok száma is megnőtt.

Sportrendezvények látogatási szabályain kívánnak-e szigorítani?

Ez is azok közé az ügyek közé tartozik, amelyekről a kormányülés dönthet. A lényegesen szigorúbb szabályokat nem csupán elfogadni szükséges, hanem betartatni is. Amíg lehetnek nézők, addig maszkviselési kötelezettség van, és ha valaki ezt nem tartja be, akkor ott nem csupán őt kell megbírságolni, hanem a klubot is büntetni kell, akkor játssza zárt kapuk mögött a meccseit. Lehet, hogy ez az időpillanat is elérkezik. Az állampolgárok nagy többsége jogkövető, eddig a rendőrség legtöbb esetben figyelmeztetett, de miután súlyosbodik a járványügyi helyzet, ezért nem csupán súlyosabb szabályokat kell hozni, hanem be kell tartatni a szabályokat, ezért érdemi szankció fog most már társulni ahhoz, ha valaki a maszkviselési kötelezettséget nem tartja be.

Hétfőtől a rendőr már azonnal a legszigorúbb büntetést is kiszabhatja. Ez sportrendezvényeken is megvalósítható?

Szerintem igen, és nagyon egyszerű: ha valahol tömeges a jogsértés, akkor be kell zárni a stadiont. A maszkviselési szabályok egyértelműek, és nem valaki ellen vannak, hanem mindannyiunkért.

Milyen egészségügyi személyzeti többletigénnyel számol a kormány a járvány várható további lefutására?

Miután ma különböző előrejelzések vannak, nem lehet azt pontosan megmondani, hogy az egészségügyi személyzetet milyen mértékben kell igénybe venni, de az biztos, hogy sokkal nagyobb mértékben, mint tavasszal, és jó esély van arra, hogy az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatókat is majd szolgálatba kell állítani. Ha egy hónapra előre nézünk, akkor a legrosszabb forgatókönyv szerint is az ország képes minden beteget ellátni, mindenkiről gondoskodni.

Az állam hogyan vesz részt a Covid-terápiák hazai fejlesztésében?

Először is a kutatásokat támogatjuk, másfelől pedig figyeljük azt, hogy a világon hol fejlődik a vakcinakutatás, hol vannak olyan kutatási eredmények, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy lesz vakcina, és ha ilyen van, akkor azonnal megpróbálunk venni. Az Európai Unióval együtt lekötöttük az Astra Zeneca cégnél Magyarország számára hat és fél millió vakcinát, de természetesen mindenkivel tárgyalunk, ahol hatékony vakcinafejlesztés zajlik.

Ki fogja megmondani, hogy ezek közül melyik a jó vakcina?

Mindenhol szigorú szabályok vannak, mindenhol az emberi egészség védelme kellően fontos ahhoz, hogy legalább három fázisban tesztelnek azt megelőzően, hogy egy vakcinát forgalomba lehet hozni. Ahol a harmadik fázis eredményesen lezárult, ott az a magyar kormány feladata, hogy megpróbáljon vakcinát szerezni, mert ez a járvány addig fog tartani, amíg nincs vakcina.

Ugyanolyan technikával kell vakcinát szerezni, mint az első hullámban lélegeztetőgépet? Hogy az államok időnként lefoglalták, elrekvirálták egymás szállítmányait európai repülőtereken?

Vélhetően itt sem fog változni a piac. Van egy szabályozott kísérlet, az Európai Unió megpróbál most kifejlesztendő oxfordi vakcinából minden tagállamnak biztosítani, és természetesen emellett Magyarország is és a tagállamok többsége törekszik arra, ha az oxfordi kísérleteket megelőzően valahol használható vakcina van, akkor tudjon venni.

Mostani ismereteik szerint milyen sorrendben kezdődik el az emberek oltása?

Az operatív törzs kapta azt a feladatot már hónapokkal ezelőtt, hogy oltási tervet dolgozzon ki. A veszélyeztetett körből kell a kevésbé veszélyeztetett csoportok felé haladni, az ennek megfelelő oltási terv rendelkezésre áll. Kötelezővé tenni a vakcinát nem lehet, viszont fizetőssé sem. Tehát a vakcina, már most kimondhatjuk, nem lesz kötelező, de ingyenes lesz.

A járványügyi szabályszegés szabályainak további szigorítását tervezik-e?

A kormányülésen születik döntés ez ügyben. Általában az operatív törzs konkrét javaslatokkal is érkezik, de azt mindig megnézzük, hogy más európai országokban pontosan ki milyen szabályozást fogadott el.

Mi számít most mintának? Az első szakaszban Ausztriát tekintette a miniszterelnök laboratóriumállamnak.

Elsősorban most is Ausztriát nézzük. A miniszterelnök a napokban beszélt is az osztrák kancellárral, azt nézzük, hogy azokban az országokban, amelyek a fertőzöttek számát tekintve néhány nappal előttünk járnak, Ausztria például ilyen, ott mi a helyzet, milyen intézkedéseket hoznak és ezek mennyire válnak be.

Orvosi életpályamodellről a kamarával további tárgyalásokat tervez-e a kormány?

A kamarával való egyeztetést mi sikerként tartjuk számon, a mai magyar közéletben szerintem egy komoly eredmény, hogy egy ágazatot alapvetően újraszabályozó törvényt úgy tudtunk elfogadni, hogy abban a kamara véleménye is megjelent, hiszen akár a hálapénzre vonatkozó szabály, akár a bértábla teljes egészében megegyezett azzal, amit a kamara javasolt. Az, hogy az Országgyűlés egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogad el egy törvényt, szerintem politikai értelemben is elismerésre méltó. A részletekről persze most is zajlanak viták. Én nem látok olyan orvosi kamarai követelést, amely ne lenne teljesíthető. Például a kirendelés szabályainál mindaz, amit az orvosi kamara elvárásként a kormánnyal szemben megfogalmazott, kivétel nélkül elfogadható, és a rendeleti szabályozásnak is része lesz. Ezektől a rendkívül helyzetektől eltekintve, ha van egy jól működő egészségügyi rendszer, akkor a kirendelés szabályaival senki sem kíván élni. A másik oldalról pedig, miután a Munka törvénykönyve rögzíti, hogy a kirendelés 50 százalékos plusz bérrel jár, az államnak nem éri meg, és mindig lenne orvos, akinek pedig megéri, különösen az új bértábla szerinti fizetések mellett, tehát itt egy igazából nem létező problémáról folyik vita.

Mikor lesz teljes a csomag?

A hónap végére.

És onnantól kezdve elindul a kirendelések rendszere, miután még mindig járványhelyzet van?

A jelenlegi helyzetben a korábbi orvosi jogviszony szerinti vezénylésekre van lehetőség. Az új törvény a kirendelés lehetőségét tartalmazza, de rendkívül jogrendben a jelenlegi meg az új szabályozás nagy mértékben nem különbözik egymástól.

Vannak-e arról felmérések, hogy hány orvos kíván maradni az állami rendszerben, ha a végleges rendszer kiépül és nincs hálapénz, és aki az állami rendszerben van, kivételektől eltekintve nem mehet a magánba?

Egy fontos kérdés van, szemben a kirendeléssel, ez a másodállások kérdése. De miután a kormány e tekintetben is kifejezetten megengedő szabályozást szeretne elfogadni, tehát a Munka törvénykönyve által megengedett maximális óraszámig nem kívánjuk korlátozni a másodállásokat, ezért ha ez a szabályozás megjelenik, akkor az valóban megnyugtató lesz az orvosszakma számára, és ezért nem tartok attól, hogy tömegesen lennének olyanok, akik a lényegesen kedvezőbb bértábla mellett ne akarnának az új orvosi jogviszonyhoz csatlakozni.

Az a rendszer is marad, hogy valaki magánban rendel, majd amikor műteni kell, akkor azt az állami eszközökkel az állami kórházban megcsinálja ugyanaz az orvos?

Nem, ez nem marad. A törvény azt kategorikusan kizárja, hogy a magánrendelőben kezelt beteg az állami egészségügyi ellátásban is ugyanannak az orvosnak betege lehessen.

Ketté fog válni a műtétes meg nem műtétes szakma?

Ez szerintem nem feltétlenül jelenti ezt. Ketté kell hogy váljon a magánorvosi meg a közellátás, és ez helyes. Vannak olyan területek, például a szülészet-nőgyógyászat világa, ahol speciális szabályokat kell elfogadni, és a törvény erre lehetőséget is ad, de főszabályszerűen a közellátás keretében kell mindenkinek magas színvonalú, jó egészségügyi ellátáshoz jutnia. És szerintem az a rendszer, amit kialakítottunk, oda fog vezetni nagyon rövid távon, hogy magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthat mindenki a közellátásban.

Mi lesz az a választóvonal, hogy ki az, akinek inkább a közellátásban való munka a jó, meg ki az, akinek inkább a magánellátásban való munka a jó?

Az új orvosi bértábla lehetőséget ad arra, hogy valaki tisztességesen meg tudjon élni egy kórházi jövedelemből. Ez nagyon nagy előrelépés. Legyünk őszinték, az orvostársadalmat a rendszerváltást követően szinte kényszerítettük arra, hogy vagy hálapénzt fogadjon el, vagy másodállást vállaljon. Ez a helyzet most megszűnik. Nem vitatom azt sem, hogy akik nagyon sok hálapénzt kaptak, azok közül lehet olyan, aki még az új szabályozással is rosszul járhat, de azért az egy nagyon szűk rétege az orvostársadalomnak. A magánellátást nem akarjuk korlátozni, de mi egy színvonalas, jól szabályozott, különválasztott és valóban közpénzből működő, de ennek megfelelően a betegek érdekeit mindenben magas színvonalon kiszolgáló egészségügyi közellátásban vagyunk érdekeltek.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018