INFORÁDIÓ 
2020. október 20. kedd
Vendel

virág barnabás

mnb

koronavírus

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója előadást tart a KKV Stratégia Konferencián a budapesti Hotel Corinthiában 2019. november 5-én.

Virág Barnabás az inflációs kilátásokról, az innovatív jegybankokról és a jövő új egyensúlyairól

2022 első felében érhetjük el majd a 2019 végi, a koronavírus-járványt megelőző GDP-szintet – mondta Virág Barnabás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a globális kockázatkerülés folyamatos hullámzása jelenti a legnagyobb veszélyt a hazai inflációra, a munkaerőpiacra és beruházások élénkítésére kell fókuszálni a válság idején, és alapvető szerkezeti átalakuláson kell majd átesnie a magyar gazdaságnak.

Virág Barnabás az Arénában
 

Szeptember második felében adta ki a Magyar Nemzeti Bank őszi inflációs jelentését. Mik a főbb számok, mire számítanak 2020-ban?

A szeptemberi inflációs jelentésben egy módosítást hajtottunk végre az idei évi növekedési pálya tekintetében. Ennek az oka a koronavírus második hullámának a megjelenése volt, mert a nyári hónapokig egész gyors kilábalás zajlott a magyar gazdaságban, de a második hullám a gazdasági mutatókat és a konjunktúrát is lelassította. A jelenlegi várakozásunk az, hogy az év második felében 5-7 százalékos gazdasági visszaesésre lehet számítani, ami azt fogja eredményezni, hogy 5,1 és 6,8 százalék közötti gazdasági visszaesés jellemzi majd a 2020-as évet, és 2021 elején indulhat majd meg újból a kilábalás. Számításaink szerint a következő évet négy-öt százalék közötti növekedés jellemezheti majd, és összességében 2022 első felében érhetjük el majd a 2019 végi, a koronavírus-járványt megelőző GDP-szintet.

És milyen egyéb adatokat várnak?

A nyári hónapok az infláció emelkedését okozták. Ez nemcsak Magyarországon megfigyelt jelenség volt, hanem a régióban több más országban is. Emögött alapvetően a gazdaság újraindulása mint fontos ok megjelent, voltak olyan részpiacok, ahol nagyon gyors keresletbővülés jelent meg, például ilyen a belföldi turizmus, és egyelőre azért a termelési láncok sem álltak helyre teljes mértékben. Ennek a pici elcsúszásnak voltak az inflációs következményei, ez okozta azt, hogy az infláció 3,9 százalékra emelkedett. Mindenki egy pici áremeléssel próbálta bepótolni az év eleji kieséseket, ezért arra számítunk, hogy októbertől indul meg az infláció csökkenése, és összességében valahol 2022 fordulóján érjük majd el a 3 százalékos értéket ismételten. Az árstabilitást jelentő célérték 3 százalék, és ekörül plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávban kívánja tartani a jegybank az infláció értékét. A Magyar Nemzeti Bank azon néhány jegybank egyike, amely 2017 óta képes volt megvalósítani ezen célját.

Ezt a gyors felfutást miért ilyen lassú visszatérés követi?

A járványhelyzetnek nagyon komplex gazdasági hatásai vannak, nem teljesen összehasonlítható a korábbi, hagyományos válságkörnyezetekkel, amikor azt figyeltük meg, hogy amikor beüt a recesszió, csökken utána azonnal az infláció. Ezzel szemben most az infláció emelkedett is, mert megpróbálták áremelésekkel kompenzálni a korábban kieső bevételeket, és ez nem egy-két hónapig lesz jellemző, hanem akár tartósabb viselkedési elem is lehet majd az árazási döntéseknél. Ugyanakkor az eurózóna esetében nagyon alacsony infláció, sőt, most már deflációs környezet alakult ki az elmúlt hónapokban, ez a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül majd a hazai árakban is fokozatosan meg fog jelenni, és a másik hatás, hogy a belföldi kereslet mérsékelt pályán mozog idén és várhatóan még a jövő évben is. Döntően ez a két hatás eredője fogja majd alakítani az inflációt.

Korábban, még a koronavírus-járvány előtt az import deflációs hatását mint veszélyt említették. Mennyire erős ennek a hatása?

Egyelőre ez a hatás kevésbé volt érzékelhető, csak késleltetve jelenik meg a fogyasztói árakban. Valamikor a jövő évben számíthatunk arra, hogy a hazai árakban is érzékelhető leszorító hatás jelenik meg, ugyanakkor a koronavírus-járvány második hullámának van egy olyan hatása is, hogy a globális kockázatkerülést felerősíti, tehát a feltörekvő piaci eszközöket inkább eladják a befektetők, és valami biztonságos eszközt keresnek, aminek értelemszerűen az inflációra is vannak hatásai. A Monetáris Tanács is kiemelte, hogy ez a legfontosabb kockázat, amire az inflációs kilátások kapcsán figyelnünk kell. Az eredményeink azért azt mutatják, hogy az elmúlt években sikeresen őriztük meg az árstabilitást, és elkötelezett a jegybank, hogy ezt az árstabilitást fenntartsuk.

A forint árfolyamváltozása az infláció növekedésében jelen van?

Az importárak esetében jelenhet meg ez a hatás, de összességében egy évtizedes tapasztalat, hogy ez az árfolyamon keresztül megjelenő inflációs hatás relatíve mérsékelt volt. Azért most nagyon komplex gazdasági környezetben vagyunk, ahol ezt folyamatosan figyelnünk kell.

Sokszor elhangzott már, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de van olyan szint, amely már az inflációt, illetve a gazdasági növekedést is negatívan befolyásolhatja?

Az árfolyam elmozdulásának a hatásait az inflációs kilátásokra, tehát az árstabilitásra gyakorolt célon keresztül vizsgáljuk. Ha ezek a mozgások az inflációra, az árstabilitási célok elérésére hatással vannak, akkor az egy fontos szignál a Monetáris Tanács számára is, hogy a megfelelő eszközöket alkalmazva a szükséges lépéseket meghozzuk. A szeptemberi inflációs jelentés külön forgatókönyvet is bemutatott, hogy egy ilyen esetben milyen lépésekre számíthatnak a gazdasági szereplők a jegybanktól.

Mik ezek a lépések?

Az elmúlt héten ezzel kapcsolatban egy egyértelmű szignált lehetett látni, ez az egyhetes betéti ráta alakítása volt 0,6-ról 0,75 százalékpontra. Reagált a Magyar Nemzeti Bank, és a megfelelő lépéseket a következő időszakban is meg fogjuk tenni, amennyiben az szükséges.

Szeptember végén 0,75 százalékra emelték az egyhetes betétek kamatát, ez hosszabb távon is maradhat, vagy akár növekedhet is?

A betéti kamatrátának az alakításánál a kiszámíthatóságra, illetve a várakozások megfelelő orientálására törekszünk ugyanúgy, mint bármilyen más kamatkondíciót alakító döntésünk esetében. A jelenlegi helyzet annyira komplex és gyakorlatilag napról napra változik a világ, ennek megfelelően kell ezeket a folyamatokat napról napra, hétről hétre értékelni és a megfelelő döntéseket meghozni. A kiszámíthatóságra törekszünk, és ezeket a lépéseket is kiszámítható módon fogjuk meghozni.

Miért volt arra szükség, hogy ezen az egyhetes betéti tenderen a kamatszint elszakadjon a 0,6 százalékos alapkamattól?

Az inflációra ható tényezőket érdemes két csoportba szedni. Egyrészt vannak a fundamentálisan az inflációra ható tényezők, mint, mondjuk, a külső inflációs közeg, a gazdasági konjunktúra alakulása, a munkaerő-piaci helyzetkép, ami szerencsére egyébként egyelőre erős. Ennek megfelelően itt az egyenleget egyelőre korai megvonni, ezekre a fundamentális tényezőkre fundamentális választ kell adni, amely hagyományosan a jegybankok esetében az alapkamatot jelenti. És emellett vannak az egyéb tényezők, amelyek a jelenlegi koronavírus-járványnak egy nagyon speciális következményei, mint például a globális kockázatkerülés folyamatos hullámzása, nagyon gyorsan változnak a hangulatok, a piacok. Gyakorlatilag hétről hétre kell ezeket a folyamatokat értékelni, és e tekintetben az egyhetes betéti rátának az alakulása egy olyan eszköz, amelyet hetente tud megfelelően alakítani a Magyar Nemzeti Bank.

Az alapkamat változtatására, szigorításra vagy lazításra lehet számítani?

A fundamentális helyzetben egyelőre korai egyenleget vonni. Ahogy említettem, van egy csomó tényező, ami azt mutatja, hogy a következő években alacsonyabb infláció következhet be, közben meg a járványnak van egy inflációt emelő hatása, hogy a kettő közül melyik hatás fog érvényesülni, ezt egyelőre korai megválaszolni, ennek megfelelően a fundamentálisan legfontosabb eszközünk kapcsán sem indokolt még döntést hozni.

Mennyire befolyásolhatja a várt hazai adatokat, ha a koronavírus második hulláma elhúzódó lesz, és akár még hosszú hónapokig, jövő év elejéig is eltart?

Most ez az egyik kulcstényező, amely a gazdasági adatokat mozgatja. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor következhet be egy olyan vakcina globális elterjedése, amely megfelelő védelmet ad a vírussal szemben. Az lesz az a pont, amikor a reálgazdasági környezet globálisan nagyon gyorsan javulni kezdhet. Addig ezek a hangulati elemek folyamatosan változni fognak, és értelemszerűen, ha a vakcina megjelenése elhúzódik, akkor a kilábalás is lassabb pályán haladhat.

Milyen adatokat, tényezőket figyelnek leginkább a gazdasági folyamatok alakulásában a javaslataik megfogalmazásakor?

A gazdaság működésének a szíve és a lelke a munkaerőpiac, azt kell nagyon szorosan követni, hiszen az mutatja meg, hogy egyáltalán mennyi vásárlóerő van még a gazdaságban, a motort, a lendületet pedig egy ilyen helyzetben alapvetően a beruházások jelenthetik. Értelemszerűen egy ilyen időszakban a magánberuházások általában óvatosabbá válnak, mi azt gondoljuk, hogy ilyenkor jó, ha az állami beruházások tudnak bővülni, és tudnak új lendületet, többletet adni a gazdaságnak.

Az eurózónát hogy látják? Milyen lépéseket tesznek és ezek milyen hatással lehetnek Magyarországra?

Az eurózóna esetében a legnagyobb kérdés a 750 milliárd eurós válságkezelő alap felállítása, amellyel kapcsolatban a tárgyalások jelen pillanatban is zajlanak. Az időtényező rendkívül fontos, hogy ezek a források minél gyorsabban eljussanak az érintett tagországokba. Az látszik, hogy azok az országok képesek relatíve kisebb veszteségekkel megküzdeni ezzel a kivételes, nagyon komplex válsághelyzettel, amelyek képesek arra, hogy a magánkeresletet ebben az időszakban állami kereslettel helyettesítsék, a magánberuházásokat pedig állami beruházásokkal.

Mely országokra jellemző ez elsősorban?

Nagyon erősen megfigyelhető volt Németország esetében, de akár a régióból tudnám említeni Romániát is, ahol az első hat hónapban közel két számjegyű növekedés volt az építőipari termelésben. Azok az országok voltak még képesek jól alkalmazkodni ehhez a közeghez, ahol a digitális gazdaságnak, a digitális működésnek az alapjai már megvoltak. Ezek tipikusan a skandináv és a balti országok. A tanulság szerintem az, hogy nagyon fontos ebben az időszakban, amikor az akut válságkezelésre figyelünk, a kereslet megfelelő pótlása, hiszen amikor beüt egy ilyen koronavírus-járvány, akkor mindenki nagyon óvatossá válik, kevesebbet fogyasztunk, inkább megtakarítunk, a vállalkozások inkább a napi üzletmenetet próbálják a lehető legkisebb áldozatokkal fönntartani, de nem ruháznak be. A cél az, hogy ezt a típusú kereslet-visszaesést a gazdaságban valahogy az állami erőforrásokkal, támogatásokkal pótolni tudjuk.

Ezeken túl vannak olyan eurózónában látott lépések, amelyeket figyelembe vagy átvettek, amikor az MNB ötvenpontos javaslatát készítették?

Jegybankként nagyon odafigyelünk arra, hogy a többi jegybank milyen lépéseket tesz a járvány leküzdése érdekében. Az az eszköztár, amit a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt több mint fél évben kialakított, nagyban épített ezekre az európai tapasztalatokra, illetve a saját korábbi sikertörténeteinkre. Vannak közös irányok, nemcsak a jegybanki, hanem a kormányzati politikában is, ez a válság fölgyorsítja a zöld és a digitális átállás döntéseit, ami a XXI. században elkerülhetetlen.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018