INFORÁDIÓ 
2020. augusztus 10. hétfő
Lőrinc

deutsch tamás

ep-képviselő

eu-csúcs

Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.

Nagy siker, nagy lendítőerő – Deutsch Tamás az uniós csúcs eredményeiről

Infostart

Magyarország az uniós csúcs egyik a legnagyobb győztese – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője a kedden elfogadott uniós megállapodásról. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a megszerzett többletforrásokról, a fukar négyek lenéző hangneméről és arról is, hogy mi lett a jogállamisági kritériumok sorsa.

Deutsch Tamás az Arénában
 

Kedd hajnalra megszületett a megállapodás az unió keretköltségvetéséről és a helyreállítási csomagról. Magyarországnak mit jelent ez?

Magyarország a legkomolyabb győzelmet arató európai uniós tagállamok közé tartozik. A siker, a magyar polgárok érdekeinek eredményes képviselete a számok nyelvén a következőképpen fogalmazható meg. A regionális fejlesztési forrásoknál az eredeti javaslat megközelítőleg 17 milliárd eurónyi összegre vonatkozott. A magunk mögött hagyott több mint másfél esztendőnyi tárgyalások során ezt sikerült majdnem 18 milliárd eurónyira feltornásznunk, és Orbán Viktor miniszterelnök úr az ötnapos, majdnem rekordhosszúságú tárgyalás végén mindezt 3 milliárd eurónyi plusz regionális fejlesztési kohéziós, vissza nem térítendő uniós forrással tudta megfejelni. A tárgyalások eredményeként rendelkezésünkre álló adatok alapján a 17,9 milliárd eurós kiinduló összeghez képest a Magyarországnak járó regionális fejlesztési források nagyságrendje elérte, valamennyire meg is haladta a 21 milliárd eurót, tehát itt 3 milliárd euróval sikerült nagyobb forráshoz jutnunk.

Ez volt az az utolsó pillanatos, első látásra technikainak látszó szövegbeillesztés?

Minden, egy adott országnak járó uniós fejlesztési forrás növekedését jelentő megoldás valamilyen technikai, matematikai mutatóban beálló változás, ebben az esetben sincs ez másképpen, de mindig mindenki a végeredménnyel számol. Márpedig az Európai Bizottság eredeti költségvetési javaslatához képest másfél év alatt kemény munkával a 17-ről majd a 18 milliárd euróra sikerült feltornászni a nekünk járó fejlesztési források nagyságrendjét, majd az érdekeket kőkeményen képviselő tárgyalásokon plusz 3 milliárd eurónyi vissza nem térítendő, Magyarország fejlesztését szolgáló európai uniós forráshoz jutottunk, és ennek a forrásnak a nagyságrendje 2021 és 2027 között valamivel meghaladja a 21 milliárd eurót. Ez óriási eredmény. Nincs olyan ország, amelyik a regionális fejlesztési forrásait ilyen nagyságrenddel tudta növelni. Tulajdonképpen mind a 27 ország így vagy úgy sikernek könyvelheti el ezt a megegyezést. Vannak nem csupán sikeresek, hanem győztesek, de a legnagyobb győztesek között ott van Magyarország ezzel a 3 milliárd eurós vissza nem térítendő fejlesztésiforrás-bővítő döntéssel. Kollégáimmal végeztünk egy gyors számolást, a nagyságrendjét tekintve 40 milliárd eurónyi uniós forráshoz juthat hozzá a helyreállítási alap hitelösszegét is ideszámolva Magyarország, és mintegy 10 milliárd eurónyi a befizetési kötelezettségünk, tehát 30 milliárd eurónyi a nettó pozitív szaldója Magyarország szempontjából a következő hét évnek. Jó tárgyalás, nagy siker, nagy lendítőerő Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek.

Miről szólt ez a majdnem 90 órás tárgyalás?

Alapvetően négy kérdésről szólt. Egy: mekkora legyen a nagyságrendje a hétéves keret-költségvetésnek, illetve a helyreállítási alapnak. Kettő: milyen legyen a pénzek elosztásának a rendje. Három: milyen módon legyen megosztva a 750 milliárdos helyreállítási alapban a vissza nem térítendő összegeknek a nagyságrendje az egyes tagállamokban. Négy: legyen-e egy új, az önkényes politikai zsarolás lehetőségét megteremtő, úgynevezett jogállami kondicionalitás. Mind a négy kérdésben kilométernyi távolságra voltak a kiinduló álláspontok, de végül sikerült összességében a közös európai érdeket szolgáló megállapodásra jutni.

A keretköltségvetés nagysága a britek távozása miatt volt kérdéses, vagy más okból?

Elsősorban emiatt. Az Európai Unió második legerősebb gazdaságával bíró tagország, az Egyesült Királyság kilépett az unióból. A második legnagyobb befizető távozásával nyilvánvalóan az európai uniós költségvetés nagyságrendjének is csökkenni kellett, és mivel az ő befizetésük 16 százalékos volt, nagyjából 16 százalékos csökkenéssel mindenki annyit vitt volna el a közös teherből, amennyi ráesik. A mi esetünkben a 17 milliárdos kiinduló regionális fejlesztési támogatási összeg, ami nagy nehezen fölment 17,9 milliárdra, még mindig 24,5 százalékos csökkenést jelentett a korábbi időszakhoz képest. A legnagyobb mértékű csökkenést kellett volna úgy elszenvednünk, pedig még mindig nem értük el az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét, és a korábbi időszakban a regionális fejlesztési források felhasználását tekintve a leghatékonyabbak, a legeredményesebbek voltunk. Az a faramuci helyzet állt elő a kiinduló javaslat kapcsán, hogy ami miatt minimum elismerést érdemeltünk volna, azért büntetést kaptunk. A hétéves keretköltségvetés főösszege nem változott a tárgyalások végeredményeként, maradt 1074 milliárd euró, de ezen belül mi nem 18, hanem 21 milliárd eurónyi regionális fejlesztési pénzt kapunk. Ezért azt tudom mondani, hogy nagyon komoly eredmény az, amit a magyar miniszterelnök a tárgyalások során elért.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018