INFORÁDIÓ 
2019. március 24. vasárnap
Gábor, Karina

jelasity radovan

erste bank

vezérigazgató

interjú

Debrecen, 2018. október 15. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Debreceni Egyetem és a pénzintézet közös finanszírozásában kialakított pénzügyi labor átadásán az egyetem gazdaságtudományi karán 2018. október 15-én. A pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó labor az országos Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat legújabb tagja. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Jelasity Radován: minél jobban megy az ügyfeleinknek, nekünk is annál jobb

Jó évet zár 2018-ban a magyar bankszektor és a saját bankja is - mondta Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. A bankvezető szerint sikertörténet a Citibank ügyfeleinek átvétele, további akvizíciókat is terveznek. A piaci átlag felett nőtt a hitel- és a betétállomány, de a vállalati szektorban már lát aggasztó jeleket. Az interjú szerkesztett és rövidített változata.

Milyen volt 2018 a magyar bankszektor számára?

Nemcsak az Erste Banknak, hanem az egész bankszektornak ez jó éve lesz. Ez egyrészt köszönhető az egyszeri tételeknek is, mert 2017 után 2018-ban sem lesz a bankszektornak kockázati költsége, sőt jóváírások lesznek. Másrészt viszont jelentős mértékben nőtt a hitelezés és a betétállomány is.

Milyen ez az esztendő az Erste Bank számára?

Az első kilenc hónapban sikerült a bevételeinket nyolc százalékkal növelnünk. A költségek tulajdonképpen ugyanolyan szinten maradtak. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nemcsak a vállalati, hanem a lakossági hitelezésben is sikerült dupla olyan gyorsan nőni, mint a piac.

Ez az év úgy néz ki, hogy még jobb lesz, mint a tavalyi, ami ránk is fér ennyi sovány és kihívással teli esztendő után.

Mire számítanak 2019-ben?

Azzal számolunk, hogy a jelenlegi trend folytatódni fog, abban reménykedünk, hogy sikerül megint gyorsabban nőni, mint a piac. Dupla növekedéssel számolunk az elkövetkező pár évben. Nagy kihívás, hogy milyen irányba mennek a kamatok. Azt látjuk, hogy a marzsok csökkennek, de a bevételeink növekedését elsősorban annak köszönhetjük, hogy a kisebb marzsokat sikerült nagyobb volumennel kompenzálnunk. Extra körülményt jelent, hogy megvásároltuk a Citybankot, és sikerült jelentős új állományhoz jutnunk, új kollégákhoz, új ügyfelekhez, és ez nagyon sokat lendített a bank hatékonyságán.

Regionális összehasonlításban hol tart az Erste?

Közép-Kelet-Európa egyik legértékesebb brandje az Erste Bank. Jelenlegi piaci értéke körülbelül 15 milliárd euró. Csak megjegyzem, hogy például a Deutsche Bank ér körülbelül 17-18 milliárdot, habár ötször-hatszor-hétszer nagyobb az Erste Banknál. Úgy néz ki,

megérte az, hogy valaki húsz évvel ezelőtt elindított egy stratégiát, és azt mondta, hogy Közép-Kelet-Európa lesz majd Európa motorja, és hogy ide érdemes befektetni.

Az első kilenc hónapban az Erste csoport 1,2 milliárd eurós nyereségre tett szert, ami körülbelül húsz százalékkal több, mint a tavalyi évben. Mi vagyunk Csehország, Szlovákia, Ausztria legnagyobb bankja, a második-harmadik helyen állunk Romániában, Magyarországon, illetve Horvátországban. Időközben már a nagy nyugati bankok is irigyelnek minket, mert úgy néz ki, hogy igenis lehet értéket teremteni ebben a régióban is.

És hogy látja a magyar bankszektor helyzetét a régióban?

Jobbak vagyunk, sokkal gyorsabban növekszik a magyar bankszektor, mint a régió bankszektora. Nálunk olyan mértékben nő a hitelezés, hogy a növekedésen keresztül ki tudunk nőni a meglévő költségproblémából. Ráadásul nálunk csökkent a nem teljesítő hitelek állománya, körülbelül lefeleztük, 3,9 százalékkal a legjobbak vagyunk a csoportban. Növekedni tudnánk, és szeretnénk is. Ez elsősorban azon múlik, hogy mi fog történni Magyarországon, főleg mi lesz a bankadó, a tranzakciós adó jövője. Mi lennénk a legboldogabbak, ha nagyon sok, jelenleg külföldön könyvelt hitelt át lehetne hozni Magyarországra, és ezt sokkal könnyebb lenne megcsinálni, ha a bankadó nem 20 bázispont lenne, hanem 5 vagy 10. Jelenleg a Magyarországon folyósított nagyvállalati hiteleknek közel felét még mindig direktben külföldről adják, és nem a magyar bankszektoron keresztül.

Hogy alakult a lakossági betétgyűjtés és hitelezés? Milyen most a hitel-betét arány?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert én még jól emlékszem, hol álltunk 2011-ben: 200 százalékon, tehát akkor a hitelek mögött csak felében voltak magyarországi betétek, a másik felét külföldről kaptuk. Emlékszem, arról álmodoztunk, hogy egyszer elérjük a száz százalékot, és nemhogy elértük, hanem a tavalyi évben hetven százalék alá estünk.

2018 lesz az első év, amikor gyorsabban nőnek a hitelek valószínűleg, mint amilyen mértékben a betétek.

És ha ugyanezt az arányt a vállalati szektorban nézzük?

Ez a szám 70 és 75 százalék között lesz az év végén, és nálunk a vállalatinál ez a szám egy picikét kisebb, a lakosságinál valamivel nagyobb.

Mi lenne az ideális arány?

Csoportszinten mi olyan 90 százalék körül vagyunk. A terveinket 70 és 80 százalék körül lőttük be. Függ a banktól és a gazdasági környezettől is, de szerintem a 60 és 80 százalék közötti az egészséges arány.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018