Hozzátette: éppen a rengeteg áldozat miatt van szükség aktív emlékezésre és a gyűlölet minden formájának elvetésére. "Az erőnk abból a tulajdonságunkból ered, hogy tanulni tudunk saját mulasztásainkból és hibáinkból, valamint bátran és határozottan lépünk a jó irányba" - húzta alá Vucic. Szerinte Szerbia pozitív jövőjének megteremtése egyszerre jelent felelősséget az eljövendő generációkért és az első világháború hőseiért.

A belgrádi megemlékezésen az első világháborúban Szerbiával szövetséges országok diplomáciai képviselői mellett az egykori ellenséges államok diplomatái is jelen voltak. Szerbia több városában is megemlékezéseket tartottak.

Az első világháború kiváltó oka a szarajevói merénylet volt, amikor 1914. június 28-án a szerb Gavrilo Princip halálos pisztolylövést adott le a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökösre és feleségére, Zsófiára. Több szerb történész és politikus úgy véli ugyanakkor, a merénylet csak "gyenge indokként" szolgált Belgrád megtámadására. Egyik fél sem számított arra, hogy a harcok négy évig tartanak majd.

Az Osztrák-Magyar Monarchia katonáinak emlékét külön síremlék őrzi a belgrádi Újtemető elkülönített parcellájában. Ott nyugszik Balogh István magyar gyalogos is, aki elsőként esett el Belgrádban a világháborúban.

Ugyanakkor még mindig a szerb főváros mellett, a Száva folyón vesztegel a Bodrog nevű osztrák-magyar monitorhajó, amelynek belgrádi ágyúlövéseivel kezdődött meg hivatalosan az első világháború 1914. július 28-án. Ma már rossz állapotban van, kavicsszállító uszályként használják.

A Bodrog vezette az Osztrák-Magyar Monarchia titkos, több ezer katonával végrehajtott támadását, amelynek célja Belgrád elfoglalása volt. A város védői azonban tüzet nyitottak a hajókra, a katonákat szállító hajók felborultak, és mintegy ezren vesztették életüket. Ez volt az egyetlen hajó, amely nem jutott haza a háború után, 1918. október 31-én egy homokzátonyon megfeneklett.

Szerbia az első világháborúban lakosságának 28 százalékát veszítette el, köztük a harcképes férfiak 62 százalékát (53 százalékuk meghalt, 9 százalékuk tartósan munkaképtelen maradt).

Belgrád a győztes hatalmak oldalán állt, a háborút követően több terület is csatlakozott hozzá, végül létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. A trianoni békeszerződést követően Magyarországtól is csatoltak hozzá területeket, az akkori Magyar Királyság valamivel több mint 12 százalékát.

A háború négyéves mérlege végül világviszonylatban 10 millió halott, 20 millió sebesült, négy birodalom bukása, Európa térképének átrajzolása, az Egyesült Államok megerősödése és olyan békekötés volt, amely már eleve magában hordozta egy újabb, elkerülhetetlen világháború csíráját.