Az amerikai képviselőház által csütörtökön elfogadta, Donald Trump elnök pénteken aláírta a törvényt, amely lehetőséget ad az Egyesült Államoknak széles körű szankciókkal történő nyomásgyakorlásra Oroszországra az Ukrajna elleni háború befejezésének érdekében. A jogszabály az orosz energia- és hadiipart, valamint az úgynevezett árnyékflottát is célba veszi, és

felhatalmazza Donald Trumpot, hogy akár 100 százalékos büntetővámot vessen ki

az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójának, illetve az Oroszországgal szembeni energiaszankciók megkerülését leginkább segítő öt országnak az Egyesült Államokba irányuló importjára. A listát 180 naponta újra meghatározzák. Az intézkedések tartalmaznak pénzügyi, vám jellegű és más szankciós lehetőségeket is.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, Amerika-szakértő szerint az a legnagyobb kérdés, hogy ezt hogyan számolják ki. A törvény úgy fogalmaz, hogy ilyen időközönként az elnöknek és a kereskedelmi főképviselőnek kell meghatároznia, hogy melyek az érintett országok vagy „szereplők” – Európa esetében például az EU, tehát itt akár össze is adhatják az egyes államok beszerzését. Mindazonáltal Európánál is bőven nagyobb felhasználók,

Kína, India és Brazília inkább célpontot jelenthet az Egyesült Államoknak.

Említett azonban több kivételt is:

1. ha az adott ország vagy szereplő az orosz energiaexportnak az elmúlt 12 hónapos átlagában 15 százaléknál kisebb részét vásárolta (tehát nem a vásárolt mennyiségnek az adott ország energiamixéhez viszonyított arányát nézik, hanem az oroszországi számokat)
2. ha jelentős lépéseket tett az ország annak érdekében, hogy diverzifikálja a beszerzését vagy leváljon az orosz gázról, azonban ez a szabály nincs konkretizálva.
3. az elnök dönthet szankció elengedéséről, ha a szankció amerikai nemzetbiztonsági érdeket sért.

Itt tehát további párbeszédekre van szükség a szereplők és Jamieson Greer amerikai kereskedelmi főképviselő irodája között.

Csizmazia Gábor nyomatékosította: hiába 75 százalékos Magyarország orosz kitettsége az energiahordozók szempontjából, nem ez számít, hanem hogy az orosz energiaimportnak ez a 15 százalék alatti mennyisége-e. A szakértő szerint ugyanakkor a számítási mód általánosságban még vitákat generálhat a jövőben, hisz minden energiaügynökségnek és -cégnek más-más számai lehetnek.

A második pontról is beszélt: erőteljes diverzifikációs lépésnek számíthat az, ha valaki több amerikai LNG-t vesz az eddigi orosz energia kiváltására, de ezt nem konkretizálták a törvényben, és egy ilyen lépést megfogalmazása szerint inkább „politikai bónusznak” tekinthet Donald Trump adminisztrációja.

A legfeljebb 180 napos jelentési időszakot a szakértő azért nevezte érdekesnek, mert most az Egyesült Államokban a félidős választások küszöbén állnak, és lehet, hogy ezért kivárnak majd, a vámkivetés ugyanis érzékeny téma az ottani politikában. Csizmazia Gábor szerint

a 100 százalékos, „durva” vám az amerikai gazdaságnak is rossz lehet, bár „ezt kevésbé szokták hangoztatni”.

„Miközben a közbeszédben az a kép dominál, hogy az oroszok elleni szankciókat épp a republikánusok szokták elgáncsolni, és ők azok, akik nem akarják igazán támogatni Ukrajnát, addig ezt a törvényt az alsóházban szinte teljesen – hét embert kivéve – csak demokrata képviselők ellenezték. Ugyanis a demokraták szerint Donald Trumpnak túl nagy mozgástere keletkezik a vámok terén, és az amerikaiak tartanak a vámok visszaütő hatásától is. Ezért sokan arra számítanak, hogy a kormányzat megvárja ezt a 180 napot, addig nem alkalmazza a szankciókat” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Megjegyezte: egyelőre azonban kérdőjeles az is, hogy mit jelent a legfeljebb 100 százalékos vám, vagyis nem tudni, milyen mértékű intézkedést hoz várhatóan a kormányzat, ahogy a pontos módszertan, az időzítés és a kivitelezés sem ismert egyelőre.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.