Huszonegy civil szervezet gyűlt össze, hogy kezdeményezzék egy agrár- és vidékstratégia megalkotását, amihez meglátásuk szerint megfelelő keretet adhatna – az Európai Vidéki Paktum mintájára megszervezett – Magyar Vidéki Paktum – ismertette az InfoRádióban Farkas István. A kezdeményező szervezetek igen sokfélék, köztük például a Falufejlesztési Társaság, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége vagy a Magyar Természetvédők Szövetsége, de alapvetően közösségfejlesztéssel, agráriummal, természetvédelemmel foglalkoznak.
Meglátásuk szerint a magyar vidéki térség és annak társadalma, benne az agráriummal több, együttes – környezeti, társadalmi, demográfiai, gazdasági és szociális – kihívással néz szembe. Ilyenek különösen a természeti erőforrások leromlása, a klímaváltozás hatásai, az elöregedő, fogyó népesség, a leszakadó és elszegényedő térségek és társadalmi csoportok, az alacsony hatékonyságú és mérsékelten versenyképes agrártermelés és vidéki vállalkozások, a technológiai változások és a digitalizáció. További megoldandó feladatot jelent, hogy ezen kiemelt kihívások sem önmagukban állnak, hanem sok esetben egymást is erősítik.
Az MTVSZ társelnöke úgy fogalmazott, hogy a felsoroltakat együtt, egy gondolatmenetben kellene kezelni, amihez különös aktualitást ad, hogy Európai Unióban 2028-ban új pénzügyi támogatási ciklus indul, és előreláthatóan az eddigieknél nagyobb teret kapnak majd a nemzetállami elképzelések, így szélesebb lehetőség nyílik a nemzeti szintű tervezésre a vidéki- és agrár szakpolitika területén is.
Farkas István felidézte: az Európai Unió 2021-ben indított az Európai Vidéki Paktum kezdeményezést a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőkép részeként, mely egy hivatalos tér- és keretrendszer, egyfajta együttműködési mechanizmus alapján elősegíti az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű szereplők közötti koordinációt a fejlesztési célok kiegyensúlyozott, egymást figyelembe vevő megvalósítása érdekében. „Ezekbe a keretekbe tették bele később az európai uniós forrásokat is, és mi erre szeretnénk támaszkodni, erre a kezdeményezésre” – fogalmazott.
A kezdeményezők szeretnék, ha a hazai agrár- és vidékstratégia egy-két éven belül testet öltene, és a – fent már említett – égetőbb kérdésekre válasszal szolgálna; a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kérdésekre, a vidék speciális sajátos problémájára, vagyis a népességgel kapcsolatos gondokra, arra, hogy hogyan lehet egyszerre a modern és hagyományokon alapuló vidéki társadalmat megerősíteni, vagy épp az agráriumnak a kihívásaira, mint például a klímaváltozás, de akár a versenyképesség megteremtése a magyar vidék számára – sorolta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke azokat a területeket, amire választ kell hoznia egy jó stratégiának.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.
