Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Elmondta, hogy míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés „több mint a két nagy olajsokk együttvéve”.
Az IEA-vezető „nagyon súlyosnak” nevezte a közel-keleti helyzetet, és hangsúlyozta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el a hatásait. A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át.
A február 28-án kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. A blokád, valamint a térség olaj- és gázinfrastruktúráját érő iráni támadások jelentős áremelkedést váltottak ki a nemzetközi energiapiacokon.
A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és a hatodik ilyen lépés.
Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal. Hangsúlyozta, hogy nincs meghatározott olajárszint, amely automatikusan újabb beavatkozást váltana ki. A döntéseket a piaci helyzet folyamatos értékelése alapján hozzák meg.
Az ügynökség vezetője szerint a válság kezelésének kulcsa a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása lenne. „A legfontosabb megoldás ennek a problémának a rendezésére a szoros újranyitása” – fogalmazott.
