Egyre súlyosabb válság jegyei láthatóak a kőolaj- és földgázpiacon a közel-keleti harcok folyamatos eszkalációja miatt – mondta el az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.

Kiemelte, hogy az elmúlt napokban támadás érte a South Pars földgázmezőt, illetve a katari Ras Laffan ipari központot is. A katari energiavállalat vezetője elmondta, hogy a teljes helyreállításhoz legalább 3-5 évre lesz szükség.

Egyre távolabb sodródnak azok a remények, hogy a konfliktusnak hamar vége legyen

– fogalmazott Hortay Olivér.

Hozzátette, hogy Katar a konfliktus kirobbanása utáni napokban leállította a cseppfolyósított földgázra vonatkozó kitermelési és átalakítási tevékenységet. Ez pedig már azt vetítette előre, hogy a konfliktus lezárása után is hetekre lesz szükség az export újraindításához.

Az áprilisi és májusi exportszállítmányokat már vis maiorra hivatkozva lemondták, és a következő évekre vonatkozó szállítmányokat is törlik, amely egyre nagyobb pánikot okoz a nemzetközi energiapiacokon.

Az olaj esetében hasonlóan aggasztó a helyzet, az olajtermékek esetében pedig még inkább az. Azok ára ugyanis még inkább emelkedik, mint az olaj világpiaci ára. Mint elmondta, a Brent kőolaj ára korábban körülbelül 70 dollár volt hordónként, mostanában már időnként megközelíti a 110 dolláros szintet, és egyes előrejelzések a 180-200 dolláros hordónkénti árat is elképzelhetőnek tartják.

Hortay Olivér kiemelte, hogy a feldolgozó kapacitásokban olyan szűk keresztmetszetek vannak, amely miatt az olajtermékek piacán még nagyobb problémát okoz a mostani helyzet. A kerozin ára például jelentősen megemelkedett a regionális piacokon. Az épített energiainfrastruktúrát már most jelentős támadások érték, az ottani szereplők leállították a kitermelési kapacitásaik jelentős részét. A helyreállítás hetekbe, hónapokba is kerülhet.

Egyelőre úgy tűnik, befelé megyünk az alagútba

– fogalmazott Hortay Olivér.

Hozzátette, az elmúlt napok legsúlyosabb eseményei egy adok-kapok következményének tekinthetőek. A South Pars földgázmező részben iráni érdekeltség, amelyet Izrael támadt meg, a katari Ras Laffan pedig katari érdekeltség, de a nyugati országokhoz, illetve az Egyesült Államokhoz közel álló szereplőkhöz tartozónak lehet minősíteni. Az utóbbit pedig Irán támadta meg, így eszkalációs spirál alakult ki.

Az Egyesült Államok az energetikai infrastruktúrát ért támadások kapcsán próbálja hűteni a kedélyeket – ismertette az üzletágvezető. Mint elmondta, a térség szereplőinek egy része is próbálkozik ezzel, de egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Így most a valószínűbb forgatókönyv szerint komolyabb olaj- és energiaválság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt.

Hozzátette, nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széleskörű támadások érik. Egyelőre nehéz felbecsülni a károk mértékét, mivel a felvételeken, nyilatkozatokon kívül nincsenek szakmai információk a károk mértékéről.

Egyre nagyobb valószínűsége van annak, hogy elhúzódó konfliktusra kell felkészülni, a károk mértéke pedig nagyon nagy lesz, ezt a nemzetközi elemzők többsége is így látja. Így a helyreállítás is sokáig tarthat, és nagyon nagy mennyiségű olaj és gáz esik ki a világpiacról. Ez a piacon súlyos kínálati sokkhatást fog okozni, és jelentős tovagyűrűző hatásai lesznek. Látható, hogy szinte minden országban nagyon komolyan veszik a helyzetet, és próbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy a következmények ne legyenek katasztrofálisak – magyarázta Hortay Olivér.