A penzcentrum.hu a KSH adatai alapján vizsgálta tíz alapvető élelmiszer árának és az átlagkeresetnek az alakulását 2019 és 2025 között. Két termék esetében látható drámai visszaesés a vásárlóerőben 2019-hez képest, hiába emelkedett a nettó átlagkereset.

Fehér kenyér

Egy átlagkeresetből ma közel 300 kilogrammal kevesebbet lehet vásárolni, mint 2019-ben. A vásárlóerő a fehér kenyér esetében harmadával esett vissza.

Tojás

2021 volt a csúcsév, ehhez képest 2025-ben egy átlagfizetésből 1010 darabbal (101 dobozzal) kevesebb tojásra futja. A nominális bérnövekedés (2021–2025 között 63%) nem tudta ellensúlyozni az árrobbanást.

A vizsgált tíz alapvető élelmiszer közül a többség (sertéshús, csirkemell, tej, étolaj, cukor, burgonya, vöröshagyma) esetében az inflációs sokk (2022–2023) utáni korrekció azt eredményezte, hogy a vásárlóerő gyakorlatilag visszatért a hat évvel ezelőtti szintre.

A csirkemell, a tej és az étolaj esetében a piaci hullámzások ellenére a 2025-ös vásárolható mennyiség csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem haladja meg a 2019-es szintet.

A vöröshagyma és a burgonya esetében a rendkívül nagy árhullámzások (kilengések) után a hosszú távú trend lényegében lapos maradt.

Két terméknél javult a helyzet.

Finomlisztből 2019-hez képest 2025-ben több száz kilogrammal többet lehet venni egy fizetésből.

A sertéshúsnál bár az ár hullámzott, a 2019-es szinthez képest 2025-re nőtt a combból vásárolható mennyiség, az adatok szerint 245 kilogrammra (184 kg-ról).

Fontos figyelembe venni, hogy 2021 és 2023 között több alapélelmiszerre is árstop vonatkozott. Ez mesterségesen tartotta alacsonyan az érintett termékek árát, miközben a teljes bevásárlókosár költsége más termékeken keresztül tovább emelkedett. Az árstop kivezetése utáni gyors áremelkedés vitte el azt a vásárlóerő-többletet, amely a korábbi években papíron látszott - teszi hozzá a lap.