Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Papírpénz: euróbankjegyek egymásra téve.
Nyitókép: Pixabay

Kijöttek a friss inflációs adatok az eurózónáról

Megérkeztek az Eurostat friss adatai az eurózóna 2025 novemberére becsült inflációjáról: 2,2 százalékos a novemberi adat. Az utolsó, magyar inflációs adat az októberi 4,4 százalék.

Már elérhetőek az eurózóna inflációjára vonatkozó friss adatok, amelyeket az Eurostat publikált december 2-án. A most megjelent, novemberre vonatkozó adatok egyelőre becslések, a végleges értékek december 17-én várhatóak.

2025 novemberében az eurózóna éves inflációja várhatóan 2,2 százalékos lesz, ez az érték magasabb, mint az októberi 2,1 százalék. Novemberben is a szolgáltatások inflációja lesz várhatóan a legmagasabb, 3,5 százalékos, egyben enyhe növekedés is tapasztalható az októberi 3,4 százalékos értékhez képest. Az étel, alkohol, dohánytermék kategória inflációja 2,5 százalékos lehet, ez októberhez képest nem hoz változást. Az ipari termékek árának változása, amelyet az energiaárak kivételével mérnek, nem hoz újdonságot: maradhat az októberi 0,6 százalékos szinten.

Az energia dezinflációja lassulhat,

várhatóan –0,5 százalék lesz az inflációs értéke novemberben, szemben a –0,9 százalékos októberi értékkel.

Az eurózóna egyes országaira vonatkozó inflációs adatok szempontjából a legnagyobb változást várhatóan Görögországban lehet elkönyvelni, ahol az októberi 1,6 százalékos infláció 2,9 százalékosra gyorsulhat. Franciaországban nem várható változás, Szlovéniában pedig 0,7 százalékkal csökkenhet az infláció.

A Bloomberg elemzői arra számítottak, hogy a fogyasztói árindexre vonatkozó becslés marad korábbi szintjén. Az Európai Központi Bank mandátuma az árstabilitás fenntartására szól. Ezt véleményük szerint a középtávon 2 százalékos infláció fenntartása segíti elő a legjobban. A 2 százalékos infláció a defláció ellen védelmet nyújt, amely ellen a monetáris politika jóval nehezebben tudna küzdeni – olvasható az EKB honlapján.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×