Másfél éves csúcson volt a forint. Szerda este átvitte a 382-es szintet is az euróval szemben, a lendület ma reggelre is megmaradt. Az erősödés hátterében az állhat, hogy a jegybank elkötelezett a szigorú monetáris politika mellett – írta meg a 24.hu a Portfolio alapján.
A magyar forint az euróval szemben az elmúlt hetekben erősödést mutatott be. A november 7-i Orbán-Trump találkozó utáni időszakban javulás volt megfigyelhető. Az „amerikai pénzügyi védőpajzs” november 8-i bejelentését követően javulást, majd pedig gyengülést mutatott az árfolyam. Az MNB november 18-i alapkamat-döntése után erősödést mutatott a forint az euróval szemben. A dollárral szemben is hasonló árfolyammozgások voltak megfigyelhetőek.
A csütörtöki nap hajnali óráiban enyhén erősödött a forint az euróval szemben, azután 8 órától gyengülés volt megfigyelhető, 14 és 15 óra között viszont ismét javult az árfolyam. A dollárral szemben 14 óráig gyengülés jellemezte a forintot, ezután 14 és 15 óra között jelentős erősödés volt megfigyelhető. 14.30-kor hosszú idő óta először megérkeztek az adatok az amerikai gazdaságról, amely „teljesen rendben van” – írta meg a Portfolio. Véleményük szerint nem szükséges alapkamat-csökkentés az amerikai jegybank részéről.
A forint erősödése mögött több tendencia is állhat
– írja november elején megjelent tanulmányában Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Egyebek között mérséklődtek a hazai gazdaság inflációs kilátásai. Varga Mihály, jegybankelnök ezzel kapcsolatban a keddi alapkamat-döntés után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, egyelőre a toleranciasáv felett alakul az infláció, ugyanakkor a forint felértékelődése dezinflációhoz vezethet. Ez a fogyasztói árakban jövő év elejére jelenhet meg – írta meg az Infostart.
Az elemző hozzáteszi, a forint erősödésének fő oka az MNB által továbbra is magasan tartott alapkamat. A régió több központi bankja, illetve a globális szinten irányadó jegybankok (Fed, EKB) is az alapkamatok csökkentésébe kezdett az elmúlt időszakban. Ez a forintot vonzóbbá teszi a befektetők számára, amely annak felértékelődéséhez vezet.
Horváth Sebestyén hozzáteszi, hogy az exportra termelő magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét jelentősen rontaná, ha ismételten 360-as szintre erősödne az euró-forint árfolyam. Ez ahhoz vezetne ugyanis, hogy a magyar vállalatok által külföldön eladott termékek túlságosan megdrágulnának.
Rendszerint egy fizetőeszközt könnyebb gyengíteni, mint erősíteni,
főleg egy kis méretű, nyitott gazdaság esetében
– teszi hozzá az elemző.
Az Egyesült Államok például évek óta törekszik a dollár jelentős gyengítésére, „változó sikerrel”. A második világháborút követő monetáris rendszerekben minden jelentős gazdasági bővülést elért ország élt az árfolyam tudatos rontásának eszközével, így Nyugat-Németország, Japán, 1985 táján az USA, illetve a 2000-es évek óta Kína is – emeli ki Horváth Sebestyén.
