Hivatalosan pénteken léptek életbe az amerikai olajszankciók, ugyanakkor Washington néhány, az ellátásbiztonságot döntően befolyásoló mentességet is engedélyezett, hogy a Lukoil és a Rosznyefty orosz olajtermelő vállalatokat érintő szigorú korlátozások miatt ne álljanak le olyan kulcsfontosságú infrastruktúrák, mint például a kazahsztáni olajvezeték, a több mint ötezer töltőállomásból álló Lukoil-hálózat vagy a burgaszi finomító.

Hortay Olivér az InfoRádióban úgy fogalmazott, jelenleg elég sok a bizonytalanság az amerikai intézkedésekkel kapcsolatban. Véleménye szerint talán az a legfőbb kérdés, hogy a washingtoni adminisztráció mennyire fogja komolyan venni a másodlagos szankciókat, ugyanis már a bejelentéskor is „ez keltette a legnagyobb félelmet a piaci szereplőkben”. A közgazdász emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat csak két orosz olajtermelő vállalatot szankcionált: a Lukoilt, ami magánkézben van, illetve az állami tulajdonban lévő Rosznyefty vállalatot. Ez a két társaság a felelős az orosz nyersolajexport meghatározó részéért, és nagyon kiterjedt cégháló van alattuk, akár a leányvállalatok, akár a beszállítók tekintetében.

A másodlagos szankciók elméletileg azokat a partnereket is érintik, amelyek kapcsolatba lépnek a két említett óriáscéggel. Az elmúlt napok fejleményei alapján azonban úgy tűnik, lehetnek kivételek is bizonyos vállalatok, üzemeltetők esetében, amelyeknek közvetlenül van kapcsolódásuk a Lukoillal vagy a Rosznyeftyvel. Az említett kazahsztáni és bolgár infrastruktúra ennek lehet a haszonélvezője, ugyanakkor a szakértő szerint még nagyon sok a kérdőjel, és kevés információ áll a közvélemény rendelkezésére azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen hatásai lehetnek a másodlagos szankcióknak.

Hortay Olivér megjegyezte: a következő időszakban még inkább érdemes lesz figyelni a piaci folyamatokat, de

sokatmondónak nevezte, hogy egyelőre a nyersolaj világpiaci ára nem igazán mozdult el.

Emlékeztetett, hogy a szankciók bejelentésekor volt egy jelentős, 8-9 százalékos növekmény. Akkor a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 60 dollár feletti szintről felszaladt 67-68 dollárra, a következő néhány napban viszont a korrekció miatt visszaesett 63 dollárra, és ez a szint azóta lényegében állandósult. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője ezek alapján arra következtet, hogy a piaci szereplők nem számolnak jelentős mennyiségi kieséssel.

Donald Trump a szankciók bejelentésekor elmondta azt is, reméli, minél előbb ki lehet majd vezetni ezeket az intézkedéseket. Hortay Olivér szerint az amerikai elnök ezzel arra utalt, hogy nem ártó szándék vezérelte, hanem az a célja, hogy minél előbb tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket az orosz–ukrán háború ügyében. A közgazdász szerint az elmúlt napok fejleményei azt mutatták, hogy még a vártnál is korábban megtörténhet ez, és a piaci szereplők magatartása is ehhez igazodik, így

egyre inkább az a vélemény válik hangsúlyossá a nyilvánosságban, hogy az amerikaiak „nem lesznek annyira szigorúak a másodlagos szankciók kapcsán”.

A Washington által a napokban kiadott mentességi körben Magyarország nem szerepel. Hortay Olivér szerint ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az első körben olyan piaci szereplők érintettek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a két nagy orosz vállalathoz.

A szakértő úgy fogalmazott, a washingtoni megállapodás előtt Magyarország számára az jelentette a veszélyt, hogy a másodlagos szankciók közvetve akár negatív hatást is gyakorolhatnak hazánkra. Tulajdonképpen hasonló helyzet állt elő, mint amikor 2024-ben Ukrajna szankciókat vetett ki a Lukoilra és leányvállalataira. A közgazdász emlékeztetett, hogy akkor sem a Lukoilt ért intézkedés okozhatott volna problémát a magyar ellátásban, hanem annak egyik leányvállalata, a Litasco helyzete volt fontos magyar szemszögből.

A Litasco most nem került fel arra az amerikai adminisztráció által október végén közzétett listára, ami a szankcionált cégeket tartalmazta. Hortay Olivér szerint Magyarország számára kellő biztosítékot jelent, hogy Donald Trump megígérte Orbán Viktornak a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásakor, hogy a szankciók „nem érnek le olyan mélységekig az értékláncokban”, amelyek érinthetnék a Barátság kőolajvezetéken vagy Török Áramlat gázvezetéken érkező szállítmányokat.