Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Árvíz elsodorta autó a szlovéniai Komenda környékén 2023. augusztus 5-én. A szlovén kormányfő szerint az országot történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtja, a heves viharokban és áradásokban négy ember életét vesztette, és akár 500 millió euró kár is keletkezhetett.
Nyitókép: MTI/AP/Miro Majcen

A szlovénok nem hajlandók buszozni

A szlovénok közel kétharmada nem használt tömegközlekedési eszközt tavaly - derült ki az Európai Mobilitási Hét előtt a szlovén statisztikai hivatal által közzétett adatokból.

A 16 év feletti szlovénok 6 százaléka használta naponta a tömegközlekedést az elmúlt évben, 7 százalék pedig legalább hetente egyszer. A szlovénok csaknem kétharmada, azaz 62 százalék ugyanakkor egyáltalán nem utazott tömegközlekedési eszközökkel 2024-ben.

A tömegközlekedés a középiskolások és egyetemisták körében volt a legnépszerűbb, közülük 38 százalék utazott busszal vagy vonattal minden nap. A vállalkozók körében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem vettek igénybe ilyen szolgáltatást, ami 80 százalékot tett ki.

Az elmúlt 25 évben Szlovéniában 44 százalékkal nőtt az autók száma. Tavaly év végén közel 1,3 millió gépkocsi volt bejegyezve a valamivel több mint kétmillió lakosú országban. A személyautók átlagéletkora 11,3 év volt.

Szlovénia motorizációs rátája, amely azt mutatja meg, hogy ezer lakosra hány személygépkocsi jut az adott területen, tavaly elérte az 587-et, ami alig haladja meg az Európai Unió (EU) 576-os átlagát. Az EU többi országa közül

Olaszországban volt a legmagasabb ez az index (701), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (447).

A szlovén háztartások az EU tagállamai közül a legmagasabb arányban költenek közlekedésre, a háztartási kiadások 16,4 százalékát fordítják erre a célra. A legtöbb pénzt autóvásárlásra és karbantartására költik. Tömegközlekedési szolgáltatásokra a háztartások mindössze a kiadásaik 0,8 százalékát fordítják.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×