Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Árvíz elsodorta autó a szlovéniai Komenda környékén 2023. augusztus 5-én. A szlovén kormányfő szerint az országot történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtja, a heves viharokban és áradásokban négy ember életét vesztette, és akár 500 millió euró kár is keletkezhetett.
Nyitókép: MTI/AP/Miro Majcen

A szlovénok nem hajlandók buszozni

A szlovénok közel kétharmada nem használt tömegközlekedési eszközt tavaly - derült ki az Európai Mobilitási Hét előtt a szlovén statisztikai hivatal által közzétett adatokból.

A 16 év feletti szlovénok 6 százaléka használta naponta a tömegközlekedést az elmúlt évben, 7 százalék pedig legalább hetente egyszer. A szlovénok csaknem kétharmada, azaz 62 százalék ugyanakkor egyáltalán nem utazott tömegközlekedési eszközökkel 2024-ben.

A tömegközlekedés a középiskolások és egyetemisták körében volt a legnépszerűbb, közülük 38 százalék utazott busszal vagy vonattal minden nap. A vállalkozók körében volt a legmagasabb azok aránya, akik nem vettek igénybe ilyen szolgáltatást, ami 80 százalékot tett ki.

Az elmúlt 25 évben Szlovéniában 44 százalékkal nőtt az autók száma. Tavaly év végén közel 1,3 millió gépkocsi volt bejegyezve a valamivel több mint kétmillió lakosú országban. A személyautók átlagéletkora 11,3 év volt.

Szlovénia motorizációs rátája, amely azt mutatja meg, hogy ezer lakosra hány személygépkocsi jut az adott területen, tavaly elérte az 587-et, ami alig haladja meg az Európai Unió (EU) 576-os átlagát. Az EU többi országa közül

Olaszországban volt a legmagasabb ez az index (701), Magyarországon pedig a legalacsonyabb (447).

A szlovén háztartások az EU tagállamai közül a legmagasabb arányban költenek közlekedésre, a háztartási kiadások 16,4 százalékát fordítják erre a célra. A legtöbb pénzt autóvásárlásra és karbantartására költik. Tömegközlekedési szolgáltatásokra a háztartások mindössze a kiadásaik 0,8 százalékát fordítják.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×