Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Unsplash.com

Felemás hírek érkeztek a magyar konyha egyik alapanyagáról

Augusztus első heteiben elindult a tavaszi vetésű vöröshagyma betakarítása. Az idei termés jónak mondható, az 50-60 tonnás átlagtermések meglesznek – mondta az InfoRádióban Varga István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szántóföldi zöldségtermesztési alelnöke.

Az idei hagymatermés viszonylag jónak ígérkezik, bár az áttelelő hagyma – aminek a betakarítása június első heteiben kezdődött – vegyes képet mutat, miután a tavaszi időjárás egy kicsit „bezavart”, méretproblémákat okozva, illetve bizonyos fajták másképp viselkedtek, mint a normális évjáratokban – fogalmazott az InfoRádióban Varga István, megjegyezve: emiatt az áttelelő hagyma augusztus első két hetére szinte már teljesen elfogyott.

Augusztus első heteiben ugyanakkor elindult a tavaszi vetésű vöröshagyma betakarítása, ami első ránézésre jobb képet mutat. A szakember elmondása alapján az 50-60 tonnás átlagtermés várhatóan meglesz, és a korábbi – 2004-es vagy 2022-es – évek időjárásaival szemben idén nem rontja a minőséget szélsőségesen nagy meleg. Tehát viszonylag jó terméssel és viszonylag jó minőséggel fogunk találkozni a boltokban – összegezte.

Bár vannak még kérdések, Varga István a fogyasztói áraknál nem számít komolyabb csökkenésre. Mint mondta, a termelői árak az elmúlt évekhez képest megint „visszataláltak” a tavalyi mélypontra, egész Európában 30 eurócent per kilogramm körül vannak.

„Nem mondhatjuk, hogy ez egy rossz ár, de azt sem, hogy jó; a termelőknek komolyan össze kell szedniük magukat ahhoz, hogy ebből egy folyamatos és gazdaságos vállalkozást tudjanak kihozni”

– mondta.

A FruitVeB szántóföldi zöldségtermesztési alelnöke az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy a magyar hagymának minőségileg semmi szégyenkeznivalója nincs az európai versenytársakhoz mérten. A gond inkább az, hogy a magyar szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozóknak – történelmi okokra visszavezethetően – van egy 70 éves lemaradásuk abban, hogy hogyan tudnak megjelenni a nemzetközi piacon. Emellett kicsit széttagolt is a magyarországi termesztés, amit a TÉSZ-ek, a különböző termelői értékesítő szervezeti egységek igyekeznek némileg javítani, koordinálni.

A hagymatermesztők legnagyobb kihívásának a klimatikus viszonyok elmúlt 10-15 éves drasztikus megváltozását tartja. Ilyenek a nyári nagy melegek, de inkább a téli csapadékhiány. Az elmúlt évtizedben 150-160 milliliter csapadékhiánnyal indulnak neki az évnek a termesztők, amit menet közben nagyon nehéz öntözéssel pótolni, és komoly technológia-átalakítást igényel – hívta fel a figyelmet.

Magyarország nagyjából 75-80 százalékban önellátó hagymából, de némi exporttal is rendelkezik, amit elsősorban a kiskereskedelmi láncok bonyolítanak le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×