Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Nyitókép: Unsplash.com

Felemás hírek érkeztek a magyar konyha egyik alapanyagáról

Augusztus első heteiben elindult a tavaszi vetésű vöröshagyma betakarítása. Az idei termés jónak mondható, az 50-60 tonnás átlagtermések meglesznek – mondta az InfoRádióban Varga István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szántóföldi zöldségtermesztési alelnöke.

Az idei hagymatermés viszonylag jónak ígérkezik, bár az áttelelő hagyma – aminek a betakarítása június első heteiben kezdődött – vegyes képet mutat, miután a tavaszi időjárás egy kicsit „bezavart”, méretproblémákat okozva, illetve bizonyos fajták másképp viselkedtek, mint a normális évjáratokban – fogalmazott az InfoRádióban Varga István, megjegyezve: emiatt az áttelelő hagyma augusztus első két hetére szinte már teljesen elfogyott.

Augusztus első heteiben ugyanakkor elindult a tavaszi vetésű vöröshagyma betakarítása, ami első ránézésre jobb képet mutat. A szakember elmondása alapján az 50-60 tonnás átlagtermés várhatóan meglesz, és a korábbi – 2004-es vagy 2022-es – évek időjárásaival szemben idén nem rontja a minőséget szélsőségesen nagy meleg. Tehát viszonylag jó terméssel és viszonylag jó minőséggel fogunk találkozni a boltokban – összegezte.

Bár vannak még kérdések, Varga István a fogyasztói áraknál nem számít komolyabb csökkenésre. Mint mondta, a termelői árak az elmúlt évekhez képest megint „visszataláltak” a tavalyi mélypontra, egész Európában 30 eurócent per kilogramm körül vannak.

„Nem mondhatjuk, hogy ez egy rossz ár, de azt sem, hogy jó; a termelőknek komolyan össze kell szedniük magukat ahhoz, hogy ebből egy folyamatos és gazdaságos vállalkozást tudjanak kihozni”

– mondta.

A FruitVeB szántóföldi zöldségtermesztési alelnöke az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, hogy a magyar hagymának minőségileg semmi szégyenkeznivalója nincs az európai versenytársakhoz mérten. A gond inkább az, hogy a magyar szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozóknak – történelmi okokra visszavezethetően – van egy 70 éves lemaradásuk abban, hogy hogyan tudnak megjelenni a nemzetközi piacon. Emellett kicsit széttagolt is a magyarországi termesztés, amit a TÉSZ-ek, a különböző termelői értékesítő szervezeti egységek igyekeznek némileg javítani, koordinálni.

A hagymatermesztők legnagyobb kihívásának a klimatikus viszonyok elmúlt 10-15 éves drasztikus megváltozását tartja. Ilyenek a nyári nagy melegek, de inkább a téli csapadékhiány. Az elmúlt évtizedben 150-160 milliliter csapadékhiánnyal indulnak neki az évnek a termesztők, amit menet közben nagyon nehéz öntözéssel pótolni, és komoly technológia-átalakítást igényel – hívta fel a figyelmet.

Magyarország nagyjából 75-80 százalékban önellátó hagymából, de némi exporttal is rendelkezik, amit elsősorban a kiskereskedelmi láncok bonyolítanak le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×