Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Nagy vita alakult ki az árrésstop meghosszabbítása körül

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki üzenete után tiltakozik az árrésstop meghosszabbítása ellen a Magyar Kereskedelmi Szövetség. Szerintük ez az intézkedés nem segít az infláció elleni harcban, viszont súlyos közvetett következményei vannak.

„Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel” – ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja tagjainak pénteken küldött üzenetében a Portfolió szerint.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség rögtön reagált, közleményüket az Infostart is megkapta.

„Az Országos Kereskedelmi Szövetség több alkalommal felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló, szétporlasztó hatásáról. Az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a probléma sokkal inkább a beszállítói árak (leginkább a termelők és feldolgozók költségeinek) csökkentésével lenne kezelhető.

A kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak.

Az intézkedés a lakosság elbizonytalanításával kedvezőtlenül hozzájárul a lakossági fogyasztás visszafogásához, egyéb negatív következményei pedig akkor is súlyos károkat okoznak, ha ezt a vásárlók közvetlenül még nem érzékelik” – közölte Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Elemzők szerint az árrésstop hatására mintegy 1,5 százalékponttal csökkent az infláció, de még júliusban is 4,3% volt, ami meghaladja a jegybank célsávját (3 plusz-mínusz 1 százalék). A szakemberek egyetértenek abban, hogy az intézkedés a 2026-os parlamenti választásokig fennmaradhat, előtte ugyanis politikailag kockázatos lenne annak kivezetése. Az esetleges eltörlést követően viszont várhatóan ismét emelkedni fog az infláció.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×