Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Nagy vita alakult ki az árrésstop meghosszabbítása körül

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki üzenete után tiltakozik az árrésstop meghosszabbítása ellen a Magyar Kereskedelmi Szövetség. Szerintük ez az intézkedés nem segít az infláció elleni harcban, viszont súlyos közvetett következményei vannak.

„Árrésstop meghosszabbítva, harcolunk az indokolatlan áremelések ellen. Nem hagyjuk, hogy a multik packázzanak az emberekkel” – ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök a Harcosok Klubja tagjainak pénteken küldött üzenetében a Portfolió szerint.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség rögtön reagált, közleményüket az Infostart is megkapta.

„Az Országos Kereskedelmi Szövetség több alkalommal felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló, szétporlasztó hatásáról. Az inflációt nem a kiskereskedelmi árrés okozza, a probléma sokkal inkább a beszállítói árak (leginkább a termelők és feldolgozók költségeinek) csökkentésével lenne kezelhető.

A kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak.

Az intézkedés a lakosság elbizonytalanításával kedvezőtlenül hozzájárul a lakossági fogyasztás visszafogásához, egyéb negatív következményei pedig akkor is súlyos károkat okoznak, ha ezt a vásárlók közvetlenül még nem érzékelik” – közölte Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Elemzők szerint az árrésstop hatására mintegy 1,5 százalékponttal csökkent az infláció, de még júliusban is 4,3% volt, ami meghaladja a jegybank célsávját (3 plusz-mínusz 1 százalék). A szakemberek egyetértenek abban, hogy az intézkedés a 2026-os parlamenti választásokig fennmaradhat, előtte ugyanis politikailag kockázatos lenne annak kivezetése. Az esetleges eltörlést követően viszont várhatóan ismét emelkedni fog az infláció.

Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti helyet hoztak össze a Tisza Pártnak a máshol szavazók

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

Főként egyetemi városokban működnek a biotech, gyógyszer- és vegyipari startupok a régióban

A jövő innovációi nem véletlenszerű helyeken jelennek meg: azok ott születnek, ahol a tudás, a tehetség és a vállalkozói lehetőségek találkoznak. Elemzésünk most először rajzolja ki ilyen részletességgel a visegrádi országok startup-térképét a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipar terén, feltárva, mely városokban koncentrálódnak ezek a vállalkozások. Eredményeink szerint az egyetemi városok valódi innovációs központként működnek: nemcsak új tudás keletkezik bennük, hanem képesek a legígéretesebb vállalkozásokat is magukhoz vonzani. Ugyanakkor a finanszírozás rendkívül koncentrált, és csupán néhány vállalkozás jut jelentős tőkéhez, ami éles versenyhelyzetet teremt. A nemzetközi láthatóság alapfeltétele a sikernek. Eredményeink világosan jelzik a döntéshozók, befektetők és vállalkozók számára: az innovációs ökoszisztéma tudatosan építhető és fejleszthető. A kérdés nem az, hogy hol jelennek meg a jövő startupjai, hanem az, kik ismerik fel időben ezeket az új lehetőségeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×