Sajnos a klímaváltozás felgyorsult, és eljutott abba a fázisába, hogy most már a lakosság is érzi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A gazdák már öt-tiz éve érzik ezt, a 2022-es történelmi aszály már megmutatta a következményeket, akkor a kapásnövények, a kukorica majdnem megsemmisült az országban. 2023-ban normalizálódott a helyzet, de tavaly megint megfeleződött a kukoricatermés, és 2025-ben a trópusi szárazság már júniusban jelentkezett a szántóföldeken.
Az elnök elmondta, hogy a múlt heti viharokkal érkező jelentős csapadék sem használt, mert lassú, áztató eső kellene, csakhogy a tavaly őszi árvíz óta igazán komoly csapadék nem volt Magyarországon, csak a záporfelhőkből jövő eső. „A mezőgazdaságban akkor optimális az eső, ha óránként 4 és 10 milliméter között esik, de amikor már 20 milliméter fölött van óránként az intenzitás, az káros mind a talajfelszínre, mind pedig a növényekre” – mondta Petőházi Tamás.
Arra is figyelmeztetett, hogy arra kell felkészülni, hogy lesznek 6-8 hetes száraz időszakok, amikor nagyon meleg van, és utána egyhetes, tíznapos lehűlés, ami jó esetben csapadékot is hoz. Ezt a vizet kellene eltárolni a száraz időszakokra, ezt szolgálja a Vizet a tájba program, de ennek az elnök szerint csak akkor lesz haszna, ha vége lesz csapadék, amit el lehet tározni az elöntött területeken. Jelenleg viszont olyan alacsony a két nagy folyó vízszintje, hogy csak elszívják a földből a talajvizet is. Ez pedig az elnök elmondása szerint azért jelent nagy gondot a mezőgazdaságban, mert a talajvízszint akkorát csökkent, hogy a növények gyökere nem tudta utolérni.
Petőházi Tamás úgy véli, hogy
az lenne a megoldás, ha úgynevezett mederküszöböt építenek a Tiszába és a Dunába két-három helyen.
„Ezek nem olyan betonerődítmények, mint a vízlépcső, nem is látszanak, de meg kell emelni az ilyen kritikus időszakokban a folyók vízszintjét” – tette hozzá. Az elnök úgy látja, most már megvan a kormányzati szándék erre.
Szintén megoldást jelentene a szakember szerint ha aa belvízcsatornákat víztározásra is alkalmassá tennék, ezekben is rengeteg vizet meg lehetne tartani, csak erre is jelentős forrásokat kellene fordítani.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról is beszélt, hogy a klímaváltozás miatt a víztől függetlenül is le kell cserélni a növénykultúrát is. Hiába van nagy hagyománya Magyarországon a kukoricatermesztésnek, és még néhány éve is 1,2 millió hektáron vetették, az éghajlati viszonyok már nem kedveznek ennek a növénynek. Most azt keresik, hogy mi lehet az alternatívája. Lehet kifejleszteni ellenállóbb hibrideket, vagy megoldás lehet a kisebb tőszám, mert akkor adott növényre több víz jut, vagy módosítani lehet a vetési időn is, ezeknek a tesztelése már zajlik, és Petőházi Tamás szerint kell még két-három év, hogy kiderüljön, melyik segíthet.
Az elnök szerint a klímaváltozás miatt a kalászos növények előretörése várható, az idén is megfelelő termés várható, és kevésbé viselte meg az időjárás, még a váratlan tavasz végi tartós lehűlés sem ártott meg. Ugyanakkor majdnem kritikus helyzet az őszi káposztarepcénél, mert nem bírja az őszi száraz időjárás, ezért a termelők nem merik elvetni, mert nagyon nagy a termelési kockázat.
A búzáról elmondta, Magyarországon 1,1 millió tonna a malomipari felhasználás, „ebből lesz Magyarország kenyere”, 6-700 ezer tonnát használnak fel takarmányozásra, 250-300 ezer tonna a vetőmagigény, és 200-300 ezer tonna pedig ipari felhasználásra megy. A maradék pedig exportárualap, a legfontosabb megrendelő Olaszország – onnan már a klímaváltozás miatt korábban kiszorult a búza.
A kukorica egyik alternatívájaként emlegetik a cirokot, de ez nem, amit a seprőben is használnak. Mint Petőházi Tamás elmagyarázta, négyféle cirok van, ebből egy a seprűcirok, de sokkal fontosabb a szemes cirok, amely a kukorica alternatívája, vagy a silócirok, amely pedig a szarvasmarha tömegtakarmánya lehet. A negyedik pedig a cukorcirok
„A szemes cirok sokkal jobban alkalmazkodik az aszályhoz, mivel ez a növény afrikai eredetű, jön a klímaváltozással ő is. Csendes fejlődéssel akár 200 ezer hektár lehet Magyarországon szemes cirok, teljes mértékben nem fogja tudni a kukoricát kiváltani, de van fejlődési potenciál benne” – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Az őszi árpáról elmondta, 275 ezer hektáron termesztik Magyarországon, a múlt héten véget ért az aratása, másfél millió tonna termett, és ebből egymillió tonna Olaszországba kerül, már voltak is itt az olasz kereskedők.
„Azt lehet mondani, hogy jók vagyunk őszi árpában”
– tette hozzá.
Petőházi Tamás azt is kiemelte, hogy Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása különös veszélyt jelent a magyar meztőgazdaságnak, mert eleve jelentősen alacsonyabb lehet a közös agrárpolitikában elkölthető összeg a 2027-ben kezdődő újabb hétéves ciklusban. Erre jön az, hogy a EU-ba az élelmiszerárak alacsonyan tartása érdekében beengedik a harmadik országból érkező termékeket, és ezeknél nincsenek olyan szigorú minőségi feltételek, mint amelyeknek az uniós termelőknek meg kell felelniük. Szerinte tarthatatlan az a vállalás, hogy 2028-ig Ukrajna vállalja, hogy az európai uniós termelési szabályokat átülteti.
„Ezt nem lehet megoldani, ez nem fog működni, ez 5-10 éves folyamat”
– jelentette ki.
„Jelenleg az ukrán termelés messze nem éri már el azt a színvonalat, mint ami a háború előtti volt, de sajnos pár millió tonna áruval piaci zavart lehet okozni az Európai Unióban” – mondta Petőházi Tamás, és hozzátette, az unióban 2022-től a stabil szántóföldi jövedelmezőség megszűnt, a gazdák környezeti vállalásaiért cserében kapnak támogatást, a csökkenő termelési potenciált így próbálja az Európai Unió kompenzálni. Ennek ellenére nem tart attól az elnök, hogy felhagynak sokan a gazdálkodással, mert „egy biztos, hogy enni minden nap kell”, az viszont kérdés, hogy a társadalom milyen rétegei tudják majd megfizetni ezt az élelmiszert. Petőházi Tamás szerint viszont digitalizálni kell, mert már nincs munkaerő, ezért amit lehet, gépesíteni kell.
