Kanada és Mexikó esetében bebizonyosodott, hogy a bejelentett Trump-vámok zsarolási eszközök voltak, az Egyesült Államok elérte azt, amit akart, különféle bevándorlási szabálymódosításokat.
Hogy más országokkal szemben is egyfajta tárgyalási alapként használja-e Donald Trump a vámbejelentéseket, arról az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője úgy fogalmazott, a képlet szerteágazónak tűnik. Szerinte három különböző területre különböző céllal vetetnek ki a vámok: Távol-Kelet, Európai Unió, illetve Kanada és Mexikó.
Távol-Kelet
A délkelet-ázsiai országokkal szemben az Egyesült Államoknak nagy "kereskedelmi hiánya" van Horváth Sebestyén szerint, ezért Koreával, Japánnal és Vietnámmal szemben "kereskedelmi háború a cél".
Európai Unió
Európa, illetve az EU esetében Donald Trump – az elemző szerint – a vámkülönbségek mérséklésére törekszik, illetve arra, hogy több energiahordozót vegyenek az USA-tól, továbbá, hogy a különböző egyéb kereskedelmi akadályokat csökkentsék az európai országok. Ilyen például, hogy az autók előtt még mindig akadályként tornyosul az önvezetésre, a biztonságra és a kibocsátásra vonatkozó szigorú európai szabályozás, ezt az elnök szintén valahogy igyekezne fellazítani.
Kanada, Mexikó
Horváth Sebestyén szerint a két amerikai országban egyéb üzletre törekszik Donald Trump. "Másfél hónappal ezelőtt már sikerült megállapodni arról ennek a három országnak, hogy mind Kanada, mind Mexikó fokozni fogja a határokon átáramló illegális migránsok, illetve a drogkereskedelem elleni küzdelembe fektetett erőforrásait" – mutatott rá.
Magyarország: kármérséklő megállapodás jöhet
Horváth Sebestyén szót ejtett a magyarországi hatásról is. Mint aláhúzta, a bejelentett vámintézkedésekben az összes európai ország érintett, amely nagymértékben exportál gépjárműveket az Egyesült Államokba, de úgy gondolja, hogy Magyarország, illetve a többi kelet-közép-európai ország helyzete kedvezőbb, mint a nyugat-európai országoké.
"Magyarországon három nagy német autóipari vállalat termel, az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, az év végén pedig indul a debreceni BMW-gyár. Magyarországon egyrészt a vállalatok szabályozása sokkal kedvezőbb, mint például Németországban, illetve alacsonyabb a bérszínvonal, olcsóbb az energia, alacsonyabb a társasági nyereségadó, illetve összességében az adókörnyezet is jobb, mint például a nyugat-európai országokban, tehát arra lehet számítani, hogy ha az európai autóipari vállalatok nem is helyezik át a termelésüket az Egyesült Államokba a vámintézkedések hatásának ellensúlyozása érdekében, alacsonyabb költséghányadú európai országokba áthelyezhetik a termelést, és itt jön a képbe Magyarország" – mutatott rá.
Összességében azért negatívan fogja érinteni a trumpi vámpolitika az európai országokat, köztük Magyarországot is, de még most is formálódik az Egyesült Államok és Magyarország között valamilyen gazdasági megállapodás, amelynek konkrét részletei még nem ismertek, de mérsékelhetik a károkat.
Ezek befektetések lehetnek, hírlik, hogy a Tesla is gyárt nyit Magyarországon, és újratárgyalják a felek a kettős adóztatás egyezményét.
Horváth Sebestyén felidézte azt is, hogy Orbán Viktor néhány hónapja kiutazott az akkor még csak megválasztott elnök Donald Trumphoz Floridába, és elkísérte oda a legnagyobb hazai távközlési vállalat vezetője is, aki tárgyalt Elon Musk SpaceX-vezérrel is.
A GeoTrendek magazin teljes adása itt hallgatható meg.