Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Legutóbb szeptemberben változott az alapkamat, akkor a testület 25 bázispontos csökkentésről határozott.

A keddi kamatdöntő ülést követően tartott tájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke azzal indokolta a döntést, hogy a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A monetáris tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.

A kockázatok között említette, hogy januárban a hazai fogyasztói árak a várakozásokat meghaladó mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. A maginfláció januárban 5,8 százalékon alakult. A fogyasztóiár-index emelkedését főként a piaci szolgáltatások, az üzemanyagok és a feldolgozott élelmiszerek gyorsuló árdinamikája magyarázta. Azt is hozzátette, hogy globálisan a dezinfláció szeptemberben megállt.

"Tovább nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata"

– jelentette ki az MNB alelnöke, és hozzátette, a dezinflációs trend várhatóan az első negyedévben újraindul, de pontos időpontot nem akart mondani. A piaci szolgáltatások tavalyinál mérsékeltebb tavaszi átárazásai támogatják, míg a jövedéki adórendszert érintő változások, valamint a tavaly év végi árfolyam-leértékelődés lassítja a dezinflációs folyamatot. A beérkezett adatok alapján tovább nőtt a magasabb idei inflációs pálya kockázata, így a fogyasztóiár-index a decemberi Inflációs jelentés előrejelzéséhez képest később tér vissza a toleranciasávba.

Virág Barnabás kiemelte, hogy 2024 negyedik negyedévében 0,4 százalékos volt gazdasági bővülés, és az idei növekedés egyre szélesebb alapokon áll. A magyar gazdaság fundamentumai szerinte javultak, mert a folyó fizetési mérlegben és a költségvetés egyenlegében is kedvező folyamatok láthatók.

A kockázatok közé sorolta, hogy a globális befektetői hangulat nagy változékonyságot mutat, s noha a forint erősödött a legutóbbi tanácsülés óta, de a Fed és az EKB között további divergencia várható, ami a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülő magatartást erősítheti. "Változékony közegben mozognak a feltörekvő piacok, azon belül a magyar gazdaság is " – mondta.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához. "Az infláció a gazdasági minden szektorára kihat, ezért további erőteljesen inflációellenes fellépésre van szükség. Emiatt tartotta 6,5 százalékon az alapkamatot" – közölte Virág Barnabás, és kérdésre válaszolva azt is elárulta, hogy egyhangú döntés született.

Azt is kiemelte, hogy továbbra is óvatos és türelmes, stabilitásorientált megközelítésre van szükség, és a tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.

A problémák között említette, hogy nemcsak magasabb lett az infláció a várakozásoknál, de magasabbról is indulhat a dezinfláció, emiatt emelkedett a vártnál magasabb pálya kialakulásának kockázata. Ráadásul a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten vannak.

Virág Barnabás úgy látja, hogy az idén újraindulhat a gazdasági növekedés, és ez döntően a belső keresletre támaszkodhat, mert továbbra is erőteljes a reálbér-növekedés, több adókedvezmény is növeli mjd a lakossági jövedelmet, az állampapírokban is jelentős többletforrás jelenik meg. Azt várja, hogy a lakossági hitelpiacon az élénkülés idén is folytatódik, míg a vállalati hitelezésben az év második felében számít az MNB fellendülésre.

"A növekedés forrása a belföldi kereslet lesz, az exportpiacokon még sok a kérdőjel. A legfontosabb a geopolitikai közeg alakulása" – mondta az alelnök, és jelezte, ebben a helyzetben a bizalomerősítés a kulcs, ettől kaphat lendületet a gazdaság,

"A monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, és a kockázatok miatt az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat"

– mondta Virág Barnabás, és hozzátette, továbbra is óvatos és türelmes, stabilitásorientált megközelítésre és a szigorú monetáris kondíciók fenntartására van szükség.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hétvégén bejelentett, jelentős költségvetési terhet jelentő intézkedések hatásairól még korai beszélni, de jelezte, 2021 óta a magyar költségvetés egyenlege öt százalékponttal javult, ami azt mutatja, hogy a magyar költségvetési politika fegyelmezett gazdálkodott. "Ez az elköteleződés továbbra is erős. Majd a részleteket érdemes nyomon követni, hogy milyen egyéb költségvetési intézkedések jöhetnek még, hogy ez a pálya fennmaradjon" – mondta Virág Barnabás, aki döntés és információk hiányában az esetleges hatósági árszabályozásról sem akart véleményt mondani.