Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Nyitókép: Pixabay

Lassan igazi luxus lesz sokak kedvenc itala

Az utóbbi időben kilőtt a narancslé ára, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. És nagyon úgy tűnik, hogy a drágulás nem áll meg.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 decemberében Magyarországon 1170 forinba került átlagosan egy liter dobozos, 100 százalékos narancslé. Ennyi pénzért bizonyára jóval kevesebben veszik le a polcokról, mint korábban, nemcsak azért, mert összegszerűen sokba kerül, hanem azért sem, mert az utóbbi években óriásit drágult a narancslé – írja a divany.hu.

Tény, hogy diszkontokban a fenti átlagárnál valamivel olcsóbban is hozzá lehet jutni a saját márkás narancsléhez – bár ott is az ezerforintos lélektani határ körül kapható –, a márkás termékek ára simán átlépi az 1500 forintot.

Mi áll a kiugró drágulás hátterében?

A világ legnagyobb narancstermelő és -exportáló országa Brazília, narancslékészítésben pedig toronymagasan az elsők – onnan származik a teljes narancsléexport háromnegyede. Így ha náluk valami baj van, azt az egész világon megérzik a vásárlók. És az utóbbi időszakban volt probléma bőven.

Az országot már második éve rendkívüli szárazság sújtja. Az extrém hőstressz miatt a narancsfákat jobban veszélyezteti a citruszöldülésnek nevezett bakteriális fertőzés. A kórt rovarok terjesztik, aminek hatására először foltossá válnak a levelek, majd a gyümölcs eldeformálódik, zöldre színeződik, íze pedig keserűvé válik, ami eladhatatlanná teszi. Végül az egész növény elpusztul.

A brazil citrustermelőket és gyümölcslégyártókat tömörítő Fundecitrus becslései szerint 2023-ban a narancsfák 38 százalékán mutatkoztak a fertőzés jelei.

A betegség a narancsállamnak is nevezett Floridában is növekvő mértékű károkat okoz – az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb narancslégyártó ország –, de arrafelé az aszály helyett a hurrikánok gyorsítják a citruszöldülést terjedését.

Így drágult a narancslé Magyarországon

2021-ben a narancslé éves átlagára 497 forint volt Magyarországon, ami 2024-re 938-ra emelkedett. Ez csaknem 90 százalékos drágulás.

2024 januárja és december között 37 százalékkal nőtt a narancslé ára, az év eleji 857 forint helyett karácsony környékén már 1170 forintot kellett átlagosan fizetni. Vagyis az áremelkedés még tavaly is jelentős volt, amikorra más élelmiszerek drágulása mérséklődött.

Legutóbb a 2024-es év utolsó hónapjaiban lőtt ki az ár, a nyári 900 forintos összeg az év végére megközelítette az 1200 forintot.

Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy a világpiacon a narancslé határidős ára tavaly több mint 50 százalékkal emelkedett, 2022 óta pedig a négyszeresére nőtt.

A szakértők úgy kalkulálnak, hogy Brazíliában 260 millió doboznyi narancsot termelnek majd a 2024/2025-ös szezonban. Ez 15 százalékkal kevesebb, mint az előző évi mennyiség, és amennyiben a klímaváltozás és a citruszöldülés miatt nem teljesülnek a várakozások, újabb áremelésekre kell számítani.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×