Nagy létszámban, több mint tízezren töltötték ki a Portfolión egy hete megjelent kérdőívet arról, mihez kezdenek az állampapírkamatokkal és a meglévő prémium állampapírjaikkal. Árgyelán Ágnes, a gazdasági portál elemzője az InfoRádióban ismertette, hogy három fontos információt lehet leszűrni a felmérésből: a kamatfizetéseknek a 31 százaléka, az idén lejáró prémium állampapíroknak a 21 százaléka, és az idén nem lejáró prémium állampapíroknak pedig a 41 százaléka maradna az állampapírpiacon. "Tehát a többség inkább abban gondolkodik, hogy váltani fog, nem állampapírban gondolkodik, hanem valamilyen más befektetést keres magának, és ez bizony akár jelentősebb kiáramlást is jelenthet az államkasszának a prémium magyar állampapírokból idén" – összegzett az elemző.

A december végi számok szerint mintegy 6900 milliárd forintnyi prémiumállampapír-állomány volt a befektetők kezében, és ismerve az idén lejáró, illetve csak kamatot fizető papírokat, akkor a szakértő szerint

a legrosszabb esetben nagyjából 4000 milliárd forint is kiáramolhat a prémium állampapírokból.

Ennek elsődleges oka, hogy eddig jelentős hozamot hozott ez a befektetés, akár 18-19 százalékot is, de ezek most árazódnak át a 4-5 százalékos szintre, és ez már nem lesz elég vonzó, mert még at állampapírpiacon is van magasabb kamatozású konstrukció, de egy befektetési alapban, vagy bármilyen más értékpapírban is lehet már jobb hozamokat elérni.

A felmérés tanúságai szerint a más befektetésben gondolkodók egy része forintban denominált lehetőségekre váltana, de egyre többen kalkulálnak a devizás befektetési lehetőségekkel is, de lesznek olyanok is, akik ingatlanra fordítanák a felszabaduló összeget, vagy rendszeres kiadásokra, esetleg egyéb fogyasztásra akarják majd a pénzt elkölteni.

A majdnem 4000 milliárd forint kiesése lépésre kényszerítené a pénzügyi kormányzatot, amely eddig gondosan ügyelt arra, hogy a hazai finanszírozási arányt fenntartsa az államadósságon belül. Árgyelán Ágnes úgy véli, ha jelentősebb visszaesés lesz a lakossági oldalon, akkor válaszlépésként az intézményi befektetők erősebb ösztönzése kerülhet szóba, de elképzelhető, hogy a lakossági befektetőket is igyekeznek egy vonzó kamatozású konstrukcióval az állampapírpiacon tartani.

A hozam tekintetében irányadó a várható infláció, amelyet az elemzők négy százalék körül várnak az idén, míg az MNB nagyjából a tavalyi pénzromlással számol, így a prémium állampapír kamata most nem kínál a befektetőknek reálhozamot, így még a 6-7 százalékot teljesítő MÁP plusz, a Fix vagy a Bónusz állampapír is kedvezőbb megoldás lehet, de Árgyelán Ágnes szerint az is kérdés, hogy

a korábbi két számjegyű hozamkörnyezet után megelégszenek-e a befektetők a 6-7 százalékkal, vagy inkább keresnek az állampapírpiacon túl más befektetési lehetőségeket.

"Folyamatosan figyeljük az adatokat, hogy milyen értékesítési számokat közöl az adósságkezelő, illetve az állományi szintek hogy alakulnak, és akkor leszünk okosabbak, ha látjuk, hogy valóban megtörténik-e a nagyobb összegű pénzkiáramlás állampapírokból. Ha nem fog megtörténni, akkor az államnak sincs akkora kényszere arra, hogy bármit lépjen, de nyilván ezt majd a számok fogják eldönteni" – értékelt a Portfolio elemzője.