Novemberben országosan 0,6, Budapesten 1,1 százalékkal csökkentek a kínálati lakbérek az előző hónaphoz viszonyítva, egy év alatt országosan 7,7, Budapesten 7,8 százalékos drágulás történt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.

Az ingatlanhirdetési portál közleményében jelezte: második hónapja csökkennek az albérletárak. A lakbérek drágulásának megállása arra utal, hogy a bérleti díjak elérték a bérlők fizetőképességének felső határát.

Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten éves összevetésben csaknem 20 százalékkal nőtt a meghirdetett kiadó lakások és házak száma tavaly novemberhez képest.

Jelenleg több mint 10 ezer kiadó ingatlanból válogathatnak a bérlők. A fővároson belül a XX. és a XXI. kerület jelenti az egyik végletet, 200 ezer forint alatti átlagos lakbérrel, a másikat pedig a II. és az V. kerület 340 ezer, illetve 330 ezer forintos bérleti díjjal.

A fővároson kívül a legdrágább városnak számító Debrecenben december elején átlagosan 220 ezer forintért kínálták a kiadó lakóingatlanokat, ami csökkenést jelent az egy hónappal korábbi 230 ezer forinthoz képest. Debrecenben éves összevetésben majdnem megduplázódott a kiadó lakások és házak száma, csaknem 1200 ingatlan vár bérlőkre.

A kínálat komoly bővülése szintén gátat szabhatott a drágulásnak

- mutatott rá Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti díj Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját. Ehhez képest megfizethetőbb városnak számít Kecskemét a 140 ezer forintos, vagy Miskolc a 120 ezer forintos bérleti díjjal.

Balogh László a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre akár havi 150 ezer forintos lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is.