A parlamentnek szerdán benyújtott adó-törvényjavaslat egyfajta automatizmust vezetne be egyes adók értékállóságának megőrzésére. 2025-től ugyanis a tervezet alapján több adó és illeték is az infláció mértékével emelkedhet majd anélkül, hogy a törvényeket módosítani kellene ehhez. Várhatóan leginkább az autósoknak fog fájni az újítás, hiszen a jövedéki adók mellett a regisztrációs adónál, a gépjárműadónál és a gépjárművek átírási illetékénél vezetik be először ezt a módszert – vette észre a bank360.hu. Tóth Levente, a portál vezető szerkesztője az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy ha bekerül az adótörvénybe a most nyilvánosságra hozott automatikus inflációkövető adóemelési módszer, akkor gyakorlatilag szabad út nyílik arra, hogy később bármilyen adóra, közteherre, illetékre ki lehessen majd terjeszteni.

Az infláció nemcsak az adózók bevételeit értéktelenítette el jócskán az elmúlt években, hanem a konkrét összegekben meghatározott adókét is. A Pénzügyminisztérium az inflációkövető adóemelés bevezetésével akarja megoldani ezt a problémát, és a tárca indoklása szerint törvénymódosítás nélkül is lehet majd ellensúlyozni az infláció hatását a költségvetési bevételekben.

A beterjesztett törvényjavaslatból azt lehet kiolvasni, hogy az emelés 2024-et követően az érintett adók mértéke a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege. (Az így megkapott új mértéket jellemzően adónként eltérően 1, 5, 50, 100 vagy 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.) A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Mivel ez a határidő az idén már elmúlt, 2025-re december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét.

Jövőre az autósok fogják elsőként érezni az inflációkövető adóemelés terheit.

Idén júliusban 4,1 százalék volt a KSH által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkedhetnek az inflációkövetővé váló adók.

Az automatikus inflációkövető adóemelést az alábbiaknál vezetik be először:

• regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő)
• gépjárműadó
• cégautóadó (2026-tól)
• gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték)

Az autósokat érinti a jövedéki adókra bevezetendő automatikus inflációkövető adóemelés is, hiszen a benzin, gázolaj és LPG közterhe ugyancsak a fentiekben ismertetett módon változik majd 2025-től.

Ugyanez az inflációkövető adóemelés lesz érvényes jövő évtől a szeszes italok (sör, bor, égetett szesz) és a dohánytermékek tételes jövedéki adójára is.

Tóth Levente, a Bank360.hu vezető szerkesztője a törvényjavaslattal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet az InfoRádióban, hogy az új módszerbe bevont adóknál nemcsak 2025-től lesz emelés, hanem a javaslat szerint utána is minden évben az előző év júliusának éves inflációjával megszorozva fogják növelni az adókat, amivel a cél annak megelőzése, hogy az infláció elértéktelenítse az adott összegeket.

A törvényjavaslat alapján minden évben a NAV teszi majd közzé, hogy az adott év júliusában mért éves inflációs adatnak megfelelően a következő esztendőben mekkora lesz a konkrét forintösszege az említett tételes adóknak. Tóth Levente mlékeztetett: a korábbi években jóval kedvezőtlenebb volt idehaza az inflációs adat a mostani 4,1 százalékosnál, így nyilván a kormány is könnyebben nyúlt ehhez a megoldáshoz. „Jó hír, hogy adóban nem verik le rajtunk az elmúlt két magas inflációs évnek az együttes inflációját, hanem már egy viszonylag alacsonyabb szinttel indul az automatikus inflációkövető adóemelési módszer” – magyarázta.

Úgy vélte, tudatos választás az, melyik adókhoz nyúl hozzá így a kormány. „A jövedéki adó vagy az autókhoz kapcsolódó adók, illetékek kevésbé érzékenyek az áfához vagy az szja-hoz képest, így ha többletbevételt szeretne az állam, akkor általában az előbbi közterheket emeli meg” – fogalmazott.