Miután Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a közelmúltban a Reutersnek arról beszélt, hogy az MNB felfüggesztheti a kamatcsökkentési ciklust, a Portfolio konferenciáján csütörtökön már felvetette, hogy a jegybank nem csak októberben dönthet így. De ez előtt értékelte az inflációs időszak tanulságait a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján.

Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a gyors dezinfláció következtében a jegybanki célok közelébe került az infláció. Magyarországon az infláció a régiós mezőnyben alakult az idei évben. A világban a jegybanki mérlegek jelentősen nőttek a koronavírus-járvány után, az elmúlt években elindult ezek szűkülése. Nagy kérdés, hogy ez a likviditásszűkítés, ha folytatódik, miként érinti a részvénypiacok, illetve az állampapír-hozamok alakulását, és a feltörekvő piaci tőkeáramlásokat – vetette fel.

A befektetők figyelik a magyar költségvetési hiányt és a folyó fizetési mérleg alakulását is. Virág Barnabás szerint ha a költségvetési hiánycélt tartjuk idén, akkor pozitív lehet az elsődleges egyenleg, ami kedvező tényező.

Az inflációs időszakkal kapcsolatban elmondta: tanulság, hogy az infláció hosszú árnyékot vet, az inflációs félelem még mindig befolyásolja a vállalati és a háztartási döntéseket. Szintén tanulság, hogy

megváltozott az infláció szerkezete, tartósan magasabb maradat a szolgáltatások inflációja – az EU átlagában két és félszerese a korább időszak átlagának, Magyarországon inkább a háromszorosa.

Kiemelte még, hogy a fejlett piacokon is nagy a bizonytalanság, illetve hogy a geopolitika domináns faktorként jelenik meg, mert komoly hatása van a nyersanyagárakra.

Jelen van Magyarországon egy lappangó euroizációs veszély, vagyis az infláció emelkedésével megnő az euróban történő megtakarítások mértéke. Beszélt még arról is, hogy az árfolyamcsatorna hatása erősödött. A lakossági hitelek esetében a monetáris transzmisszió működik, a vállalati hitelezésben viszont az látszik, hogy nem a kamat, hanem a keresleti kilátás a domináns hatások. A várakozási csatorna is megerősödött, ami dominánsan befolyásolja a megtakarítási, hitelfelvételi, beruházási döntéseket.

A jegybank alelnöke összességében úgy látja, hogy szeptember vége óta jelentős változások történtek a döntéseiket befolyásoló nemzetközi körülményekben: a geopolitikai közeg és az amerikai kamatvárakozások megváltozása ismét egy "szembeszeles időszakot" hoz a feltörekvő piacok számára. E két hatás erősíti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.

Ám az inflációs cél fenntartható elérése, valamint a pénzügyi piaci stabilitás továbbra is fontos, ehhez szigorú és türelmes monetáris politika szükséges – mondta Virág Barnabás. Ezért az MNB

nemcsak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket, hanem akár huzamosabb ideig is megmaradhat az alapkamat a jelenlegi szinten, relatív kamatfelárunk növekedését okozva,

ha a külső környezet és az inflációs kilátások indokolják.