A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten arról számolt be újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ukrajnai földgázszállítások valószínűsíthető felszámolása nem érinti hazánkat, mivel annak idején Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal "rendkívül bátor döntést" hoztak a Török Áramlat vezeték megépítéséről.

"És akik részt vettek az építésben, az előkészítésben, és ott voltak, amikor az építkezést elkezdtük, azok pontosan tudják, milyen fenyegetésekkel szembesültünk a szövetségeseink részéről, emlékeznek arra, hogy szövetségeseink hogyan is próbáltak minket erről lebeszélni. Ki kedvesebben, ki fenyegetőleg" - mondta.

"Hogyha nem lettünk volna elég bátrak, akkor ma óriási bajban lennénk. Ha nem építettük volna meg a Török Áramlat gázvezetéket, ma maximum nagyon nehezen, de inkább sehogy sem tudná garantálni Magyarország a földgázellátásának biztonságát" - tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy mára a magyar földgázellátás döntően ezen a vezetéken keresztül biztosított, idén már több mint 5,6 milliárd köbméternyi földgáz érkezett ezen az útvonalon.

"Ezáltal minket nem érdekel, nincs ránk hatással, hogy az oroszok és az ukránok mire jutnak, vagy mire nem jutnak a gáztranzit tekintetében (…) Vannak közép-európai országok, akiknek ez problémát jelent. Mi az elmúlt években Magyarországon nagyon sokat invesztáltunk a gázszállítási infrastruktúrába, és akinek lehet, segítünk természetesen" - fogalmazott.

Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ma az ország felvétele a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt.

"Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni. Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség" - szögezte le.

"Szeretném kiábrándítani az idealistákat. A helyzet ugyanis az, hogy mikor zárt ajtók mögött tárgyalunk NATO-tagállamok külügyminiszterei, vagy épp négyszemközt beszélgetünk, akkor a NATO-tagállamok külügyminisztereinek döntő többsége ezt az álláspontot képviseli" - mutatott rá.

"Rendkívül tisztességtelennek tartom egyébként az ukránokkal szemben, ahogy viselkedik a NATO-tagországok egy jelentős része. Nem mondják el nekik őszintén, hogy mit gondolnak erről a kérdésről, és hogy milyen álláspontot képviselnek" - tette hozzá.

Majd ezt az Európai Unió bővítéséhez hasonlította, mondván, hogy Szerbiát is a csatlakozással hitegetik egyesek, szűkebb körben viszont azt sorolják, hogy ez miért nem lehetséges. "Nagyon tisztességtelen gyakorlat, én azt gondolom" - vélekedett.

A miniszter végül kifejtette, hogy a kínai elektromos járművekre kivetett EU-s büntetővámokat csupán tíz tagállam szavazta meg, öten ellene voltak, tizenketten pedig tartózkodtak.

"Ha ebből valaki azt hozza ki, hogy a többség a javaslat mellett van, az vagy hülyének nézi az európai közösség teljes egészét, vagy elég lesújtó véleményt ad az európai demokráciáról, vagy kompletten meg akarja ölni az európai versenyképességet" - mondta.