Magyarország gazdaságpolitikai úttévesztésben van – hangsúlyozza az elnök, aki szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Szerinte az MNB már hamar, 2020-ban jelezte, hogy ebben az évtizedben lelassul a növekedés, visszatér az infláció, és makacs lesz az árnövekedés – olvasható a Portfolio tudósításában.

„Az MNB 2021 közepén elindította az inflációellenes küzdelmet. Arra kértük a kormányt, hogy csatlakozzon hozzánk, de nem tette. A jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett. És ebből nagyon-nagy gáz lett” – fogalmazott Matolcsy György, aki szerint a kormány kétéves késéssel követte a jegybankot az infláció elleni harcban.

Meglátása szerint a 2010–2019-es évtizedet megnyertük; hitelezési, beruházási, növekedési fordulatot értünk el, miközben a költségvetési hiány is csökkent – sorolta. Az MNB elnöke szavai szerint azonban az oktatás és az egészségügy területén nem értek el nagy fordulatot. Matolcsy György ezt az időszakot az „egyensúlyi növekedés” évtizedének nevezte.

„A 2021–2024 közötti években az úttévesztés következtében veszélybe került minden. Veszélybe került a 2030-ig vágyott célok elérése” – folytatta. A jegybankelnök szerint Magyarországnak két veszélyes ellenfele van, amivel a 70-es és 80-as években is már szembenézett: az eladósodás és az infláció. „Most ugyanez a helyzet. 2021-től hibás gazdaságpolitikai fordulatot látunk” – erősítette meg.

Felidézte, az egy főre jutó GDP tekintetében 2019-ben a 20. helyen voltunk az EU-ban, 2023 végére viszont a 23. helyre került az ország. „Nem közeledtünk a legjobban teljesítő EU-s országokhoz, de a legrosszabbul teljesítők közeledtek hozzánk” – hangsúlyozta.

Inflációs sokk

Matolcsy György megítélése szerint a téves gazdaságpolitikai fordulat miatt volt Magyarországon a legnagyobb az infláció. Mint mondta, a kormány hibásan úgy vélte 2021-ben, hogy a magas árak jót tesznek a költségvetésnek, de ez nem így lett. „Ha az emberek nem fogyasztanak, mert nincs miből, ha a tartalékaikat elveszítik”, akkor nem lesz költségvetési bevétel.

Szerinte a kormány abban is téved, hogy a reálbérek növekedése automatikusan növeli a fogyasztást. A reálbérek a jövedelmek felét fedik le, de ott vannak a nyugdíjak és más szociális ellátások, amelyeknek nem nőtt a reálértéke. „Ez egy középosztály-ellenes gazdaságpolitikai fordulat volt” – mondta.

Hozzátette: ahogy nem lettünk gazdagok az elmúlt évtizedekben az autóipari beruházásokról, úgy nem leszünk gazdagok más külföldi beruházásoktól sem. A beruházások reálértéke évek óta zuhan – vélekedett Matolcsy, aki szerint a termékenységi rátában látott pozitív fordulat megszakadt. Problémának nevezte továbbá, hogy az EU-ban nő a fiatal diplomások aránya, míg nálunk csökken.

„Nem volt reális cél Orbán Viktortól, hogy 2030-ra az EU 5 legjobb országa közé kerüljünk. Azt javaslom, hogy legyen ez a cél 2040-re, mert 2030-ra nem jön össze”

– hangsúlyozta Matolcsy. „Ez az évtized háborúkra, inflációra hajlamos. Ezért szükség lesz visszatérni a tévútról a jó útra” – mondta az MNB elnöke, aki szerint az egyensúly és fenntartható növekedést kell megalapozni, a versenyképességet kell javítani, és a termelékenységet kell bővíteni. Mindezt az „aranyháromszögnek” nevezett felszólalásában.

Matolcsy György szerint a források stratégiai újraelosztására van szükség a sikerhez, amihez az alábbiakat kell tenni:

• Új Otthonteremtési Program évi 30–35 ezer új otthonnal;
• Új versenyképességi jövőkép (évi 2 helyet javítani 2040-ig);
• Budapest regionális pénzügyi központ 2040-re;
• Agrár Termelékenységi program a TOP3-ba 2040-ig (Holland Program);
• Kínai gyorsvasút Program 2030-ra;
• 300 ezer külföldi egyetemi hallgató;
• TOP5 innovációs kitörés hazai tudásbázisa 2040-ig;
• Teljes állami digitális átállás 2040-ig;
• Budapest Health HUB 2040-re;
• Fenntartható egyensúlyi növekedés;
• Magyar egészségügyi és gyógyszeripari vezető szerep az EU-ban 2040-re;
• Budapest 5 turisztikai célpont 2040-re

– olvasható a Portfolión.