Ukrajnában a háború 2022-es februári kitörését követően, az első sokk hatására számos külföldit tulajdonban lévő leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok pedig, akik maradak, lehetőségeikhez mérten a gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe próbálták áthelyezni - mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint kérdéses, hogy a harcok befejezése után mennyire tud majd tőkét importálni az ország. Hozzátette, hogy 2016 és 2021 között a GDP 3,1 százalékát tette ki átlagosan tőkebeáramlás, és még a 2014-es krími eseményeket követően is sikerült fenntartaniuk a befektetési kedvet Ukrajnában.

"A konfliktus főként azokra az iparágakra szokott jelentősebben negatívan hatni, amelyek magas állótőke intenzitással rendelkeznek, emellett zsugorodás figyelhető meg azoknál az iparágaknál is, amelyek a belső piacokat célzó befektetéseket biztosítják. Viszont van két olyan ágazat, ahol teljesen ellentétes folyamatok zajlanak, ez pedig a szolgáltatási szektor, illetve a távközlési és a pénzügyi szektor" - fejtette ki az elemző.

A szakértő kiemelte, hogy a jelenleg elérhető adatok alapján nem új tőke beáramlásáról van szó, hanem a már meglévő tőke újbóli befektetéséről, de egyelőre nehéz Ukrajnában kockázatelemzést végezni.

"A Multilaterális Beruházási Ügynökség végzett erre vonatkozóan egy kutatást néhány évvel ezelőtt, és arra jutottak, hogy az új beruházásoknak a száma egy jelentősebb konfliktus esetén 34 százalékkal, míg a befektetett tőkeérték átlagosan 90 százalékkal csökkenhet" - mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint Kárpátalja az elmúlt két év során felértékelődött, csak 2024 első negyedévében 21,3 millió amerikai dollár áramlott a régióba, ami nagyon jó hatással van a terület gazdasági fejlődésére.