Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Shopping cart, close up
Nyitókép: Getty Images/Kinga Krzeminska

A pénzünk hatalmas része ömlik a kiskereskedelembe

A lakosság kiskereskedelmi fogyasztása lassan visszatér a járvány előtti szintre, de uniós összehasonlításban nagy a különbség az egyes országok között.

"2023-ban az infláció és az emelkedő élelmiszerárak ellenére a háztartások kiskereskedelmi kiadásainak aránya ismét megközelíti a járvány előtti szintet. Ennek oka az, hogy az európai lakosság elsősorban a kiskereskedelemben költötte el a pénzét, különösen a 2020-as és 2021-es koronavírusévekben, mivel számos szabadidős élmény és szolgáltatás nem volt elérhető. Ez a hatás most megfordul, mivel az európaiak szeretnék behozni lemaradásukat, és újra több élményre, és utazásra költenek" – ismertette a GfK friss, európai kiskereskedelemről szóló tanulmányának tartalmát Philipp Willroth, a munkacsoport vezetője. Az összehasonlításban euróban számoltak, vagy az összegeket átváltották erre a fizetőeszközre.

Mint a hvg.hu írta, 2020-ban és 2021-ben a világjárvány miatt nőtt a lakossági fogyasztás kiskereskedelmi részesedése, az utóbbi két évben ismét csökkent. Az arányok azonban országonként nagyon eltérők, és

számos kelet-európai országban majdnem minden második eurót a kiskereskedelemben költik el,

különösen Magyarországon (50 százalék, listavezető), Bulgáriában (49 százalék) és Horvátországban (47 százalék). Az utolsó helyen Németország áll, ahol a fogyasztói kiadásoknak csak alig 27 százaléka áramlik a kiskereskedelmi szektorba.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×