Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
335.37
bux:
0
2026. március 24. kedd Gábor, Karina
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György: a múltból ismerős korszakhatárhoz érkeztünk – esszébemutató

Ünnepélyes keretek között mutatták be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, az 1970-es évek gazdasági folyamatairól szóló esszékötetét.

Napjainkban számos kihívással szembesül a globális gazdaság. A 2019 végén kirobbant koronavírus-válság, a fokozódó geopolitikai feszültségek és mélyülő törésvonalak, a klímaváltozás okozta kihívások, valamint a magas infláció jellemezte gazdasági környezet együttesen intenzív hatással vannak a 2020-as évtizedre. Ebben a világgazdasági környezetben érdemes a múlt tapasztalatait is segítségül hívni, hiszen a történelem során számos olyan ciklus, szabályszerűség vagy mintázat ismétlődik bizonyos időközönként, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha az aktuális vagy a jövőbeli folyamatokat vizsgáljuk. A most bemutatott esszékötetben a szerzők a múlt tapasztalatai alapján igyekeznek következtetéseket levonni a sikeres alkalmazkodás és az átmenet stratégiájának kidolgozásához – olvasható az MNB sajtóközleményében.

Az ünnepélyes könyvbemutatón Matolcsy György a jegybank elnöke kifejtette, hogy napjaink folyamatait, mintázatait illetően mind az 1940-es, mind az 1970-es évekkel számos hasonlóság, párhuzam van. Jelen esszékötet írásainak elkészítését és kötetbe rendezését is az a felismerés indokolta, hogy a világ gazdaságai mára az 1970-es évekhez hasonlóan olyan korszakhatárhoz érkeztek, amely lezárt egy sikeres fejlődési szakaszt, és ebben a formában tovább már nem folytatható. Ilyen korszakhatárok esetében pedig kézenfekvő, hogy a múlt tapasztalatait is felhasználjuk a jövőre nézve.

A jegybankelnök szakmai előadását követően kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol Lehmann Kristóf igazgató, Spéder Balázs főosztályvezető és a Vonnák Balázs vezető szakértő mutatták be röviden a könyvben tárgyalt témákat. Beszélgetésükben kitértek arra, hogy az 1970-es évek olajárrobbanásaira adott válaszok kezdetben nem voltak egyöntetűen optimálisak, hiszen korábban bevált, de időközben hatástalannak bizonyuló lépésekhez ragaszkodtak a gazdaságpolitikusok és nem ismerték fel időben a negatív folyamatok tartósságát. Az eltérő gazdaságpolitikai válaszoknak pedig hosszú távú hatásai voltak az egyes gazdaságok későbbi fejlődésére. A cserearányromlás és magas inflációs környezet kialakulása akkor váratlanul, sokként érte a gazdaságokat, melyet a monetáris politika előlépésének köszönhetően sikerült kezelni, így az évtized végére a jegybankok jelentős bizalomra tettek szert. A korábbi, függő gazdaságirányítási rendszereket követően ez mozdította elő a jelenlegi keretrendszer kialakulását és hozta el a jegybankok tényleges függetlenségét, mely azóta is nélkülözhetetlen alapot ad az összetett ciklusok sikeres kezeléséhez – zárul a kommüniké.

Címlapról ajánljuk
Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Orbán Viktor: most biztonságra és tapasztalatra van szükség

Gyűlöletre, dühre nem lehet sem jövőt, sem hazát építeni – mondta a miniszterelnök országjárásának hétfői esti állomásán Kecskeméten. „Aközött kell választanunk, hogy ki alakítson kormányt: én vagy Zelenszkij” – fogalmazott Orbán Viktor.
Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet
A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.24. kedd, 18:00
Dúró Dóra
az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese
Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: az esetleges támadások legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok energetikai infrastruktúráját is. Hétfőn, a határidő lejárta előtt jó pár órával azonban Trump bejelentette: az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott Washington és Teherán között, ezért öt napra felfüggesztette a tervezett katonai csapásokat. Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor cáfolta, hogy tárgyalások zajlanának a felek között. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×