Tavaly az Európai Unió lakosságának 9,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ennek megfelelő vegetáriánus ételt fogyasszon ami 1,2 százalékkal magasabb, mint 2022-ben (8,3 százalék) – írja az Eurostat friss adatai alapján a 24.hu. Emellett 2023-ban 2,6 százalékkal nőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya az előző évhez képest.

A tavalyi évben az EU országai közül Szlovákiában volt a legmagasabb azok aránya, akiknek nem jutott elegendő pénzük megfelelő ételre; a második helyen Magyarország, a harmadikon pedig Bulgária állt

- írja a lap. Ugyanez az arány Írországban, Cipruson és Portugáliában volt a legalacsonyabb. Az adatok alapján a szegénységben élő magyarok közel felének, 44,9 százalékának nem tellett mindennap húsos, halas vagy vegetáriánus ételre.

Mint írják, a KSH még nem adta ki a tavalyi évre érvényes, a háztartások életszínvonalát taglaló kiadványát, 2022-ben viszont 1,2 millió magyar ember a hazai medián jövedelem 60 százalékát sem érte el. A 24.hu ebből arra következtetett, hogy a tavalyi félmilliónál is többen kényszerültek arra, hogy az étkezéseiken spóroljanak.

A lap szerint 2023-ban az alacsonyabb jövedelműek körében sokat romlott a helyzet, amikor egyik évről a másikra 15 százalékponttal 45 százalékra emelkedett a húsos, halas vagy vegetáriánus főételt a szükségesnél ritkábban fogyasztók aránya.

Az Egyensúly Intézet júniusban közzétett, szegénység mértékét vizsgáló közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy Magyarországon jelenleg 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek.