Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Nyitókép: Martin Barraud/Getty Images

Kutatás: a vágy megvan, de sok magyar fiatal úgy érzi, sosem lesz saját lakása

Az önerő, illetve a saját pénz hiányára hivatkoznak a fiatalok, valamint azt is nehezményezik, hogy nagyon magasak a kamatok – mondta az InfoRádióban az OTP Otthon PR-vezetője. Bohus Péter hozzátette: kutatásukból kiderült az is, hogy az érintettek nem látják biztosítottnak a lehetőségeket és a körülményeket arra, hogy hitelt tudjanak felvenni.

A magyar fiatalok vágynának ugyan saját lakásra, de 42 százalékuk úgy véli, hogy sosem lesz rá elég megtakarított pénze – derült ki az OTP Otthon ingatlankereső és az OTP Bank megbízásából készült kutatásból.

A felmérés alapján minden harmadik 25 és 34 év közötti fiatal borúlátó azzal kapcsolatban, hogy képes lesz-e valaha megvásárolni egy lakást. A szakemberek szerint ennek az az egyik fő oka, hogy Budapesten már átlagosan 1,1 millió forint egy használt lakás négyzetméterára, és országosan is négyzetméterenként 726 ezer forintba kerül egy garzonlakás négyzetmétere.

Az OTP Otthon PR-vezetője az InfoRádióban elmondta: több mint ezer főt kérdeztek meg a lakásvásárlási, illetve az otthonkialakítással kapcsolatos álláspontjukról. A válaszadók mintegy fele mondta azt, hogy vásárolt már lakást. Bohus Péter hozzátette: a kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen kilátásaik vannak mindazoknak, akik még nem rendelkeznek saját lakással.

Az érintettek fele azt válaszolta, nem is reménykedik abban, hogy ingatlanhoz jut élete során.

Bohus Péter elmondta: az ingatlannal nem rendelkezők több mint negyven százaléka hiába szeretne saját otthont, nem csak a négyzetméterárak miatt tartja kizártnak, hogy valaha azt meg tudná fizetni. Az önerő, illetve a saját pénz hiányára hivatkoznak, valamint azt is nehezményezik, hogy nagyon magasak a kamatok. Az érintettek nem látják biztosítottnak a lehetőségeket és a körülményeket arra, hogy hitelt tudjanak felvenni. „Elvi alapon kizárják ezt a lehetőséget, illetve úgy gondolkodnak, hogy ennyi pénzük sosem lesz” – jegyezte meg a PR-vezető.

A KSH adatai szerint jelenleg Magyarországon a 20 és 29 év közötti fiatalok havonta átlagosan bruttó 498 387 forintot visznek haza. A hitelfelvételhez szükséges minimum tízszázalékos önerő Budapesten, egy belvárosi egyszobás ingatlan esetében átlagosan 4,3 millió forint.

Ha ezt sikerül is kifizetni, akkor húszéves futamidő esetén még havonta 221 ezer forintos havi törlesztőrészlettel kell egy fiatalnak eladósodnia.

Az OTP kutatása egy Eurostat által nyilvánosságra hozott adatot is közzétett, amely szerint Magyarországon tizenhét évet kell dolgozni egy átlagos, 75 négyzetméteres budapesti használt lakásért, míg Olaszországban ugyanez az idő jóval kevesebb, 10-11 év.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×