eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 14. szombat Vazul
Nyitókép: Pixabay

Jó hírt közölt az IMF

A Nemzetközi Valutaalap szerint összességében minimálisan javultak a világgazdaság idei kilátásai. A becslés alapján a magyar GDP idén 2,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nő a tavalyi 0,9 százalékos csökkenést követően.

Az IMF kedden ismertetett Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) felülvizsgált prognózisa szerint idén a világ egészére számolt bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékkal nő a januárban várt 3,1 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedést továbbra is 3,2 százalékra várja a szervezet.

Tavaly 3,2 százalékkal nőtt a világgazdaság. A januári, 1,5 százalékos becsléséhez képest 1,7 százalékra javította a fejlett országok idei növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap, miközben a jövő évi adatot 1,8 százalékon tartotta. Az országcsoport hazai összterméke 1,6 százalékkal nőtt tavaly.

Az euróövezetben a tavalyi 0,4 százalékos GDP-növekedés után idén 0,8 százalékos bővülést vár az IMF, 0,1 százalékponttal alacsonyabbat a januári prognózisban jelzettnél, 2025-ben pedig 1,5 százalékost az év elején becsült 1,7 százalék helyett.

Németország idei növekedési prognózisát 0,3 százalékponttal, 0,2 százalékra rontotta az IMF, a jövő évit pedig ugyancsak 0,3 százalékponttal, 1,3 százalékra fogta vissza. A német GDP tavaly 0,3 százalékkal csökkent.

Az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban derűlátóbb az IMF januárhoz képest: az idei GDP-növekedési előrejelzését 0,6 százalékponttal, 2,7 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 1,9 százalékra javította. Az amerikai GDP tavaly 2,5 százalékkal nőtt.

A fejlődő országokban idén és jövőre egyaránt 4,2 százalékos növekedést vár az IMF. Az idei prognózist 0,1 százalékponttal javították, a jövő évit viszont változatlan szinten tartották a jelentés összeállítói. Az országcsoport GDP-je 4,3 százalékkal bővült tavaly.

Az IMF nem módosította Kína idei és jövő évi növekedésével kapcsolatos előrejelzését januárhoz képest, az ideit 4,6 százalékon, a jövő évit 4,1 százalékon tartotta. Kína gazdasága tavaly 5,2 százalékkal nőtt.

India idei gazdasági növekedése nagyobb lehet a januárban vártnál, a bővülés jócskán meghaladja majd a kínait. Az idei GDP-növekedési kilátást 0,3 százalékponttal, 6,8 százalékra javította fel az IMF, amely a jövő évi előrejelzésén nem változtatott, azt 6,5 százalékon tartotta, miután a tavalyi növekedés 7,8 százalék volt.

Oroszország GDP-je idén 3,2 százalékkal nőhet a januárban várt 2,6 százalék helyett, jövőre pedig 1,8 százalék lehet a gazdasági növekedés a januárban becsült 1,1 százalék helyett. Az orosz GDP tavaly 3,6 százalékkal nőtt.

A világkereskedelmi forgalom tavaly 0,3 százalékkal bővült, az IMF prognózisa szerint idén 3 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nő. Januári becsléséhez képest az idei és a jövő évi forgalom alakulásával kapcsolatos adatot 0,3 százalékponttal rontotta.

Magyarország az IMF januári előrejelzésében nem szerepelt. A kedden ismertetett becslés szerint a magyar GDP idén 2,2 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nő a tavalyi 0,9 százalékos csökkenést követően. A jelentés összeállítói szerint Magyarországon az infláció a tavalyi 17,1 százalék után idén 3,7 százalék, jövőre 3,5 százalék lesz, míg a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalék után 4,4 százalék lesz idén és 4,2 százalék jövőre.

Címlapról ajánljuk

Halálos áldozatai vannak a hajnali iráni válaszcsapásnak, de Izrael sem tétlen

Szombat hajnalban újabb rakétatámadás érte Izraelt, melyet Irán indított – jelentette az iráni állami média. Az izraeli hadsereg megerősítette a hírt, és jelezte, hogy az ország légvédelmi rendszerei azonnal aktiválódtak a fenyegetés elhárítására. Szijjrtó Péter bejelentést tett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Veszélyben az európai együttműködés egyik motorja? – Sötét fellegek gyülekeznek

Veszélyben az európai együttműködés egyik motorja? – Sötét fellegek gyülekeznek

A német–lengyel viszony minősége kulcsfontosságú Európa számára, hiszen a két szomszédos ország népességszáma, gazdasági és katonai ereje révén jelentős szerepet játszik mind a NATO-n, mind az EU-n belül. Különösen abban a helyzetben, amikor Donald Trump alatt az Egyesült Államok egyre inkább „magára hagyja” Európát, amelynek így mind jobban saját erejéből kell megoldani az olyan súlyos kihívásokat, mind az ukrajnai háború. Friedrich Merz és Donald Tusk révén jelenleg mindkét országnak néppárti vezetője van, akik hasonlóan gondolkoznak az európai integráció és Ukrajna támogatásának kérdésében is, ami a kapcsolatok szorosabbá válását vetíti előre. A kedvező képbe azonban „belezavart” a lengyel ellenzék által támogatott Karol Nawrocki elnökké választása, aki több, Németországgal szemben kritikus kijelentést is tett, valamint a két ország határán kialakuló migrációs válság, amit az új német kormány szigorúbb bevándorláspolitikája idézett elő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×