Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pixabay

3,7 százalék volt a GDP-arányos hiány a harmadik negyedévben

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 3,7 százalék volt tavaly a harmadik negyedévben és 5,4 százalékot ért el az első három negyedévben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán.

A közlemény szerint az előzetes adatok szerinti GDP arányos, 3,7 százalékos hiány a III. negyedévben 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az első három negyedév 5,4 százalékos hiánya az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

2023 III. negyedévében a kormányzati szektor hiánya 701 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt.

Az egyenleg 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbinál.

A múlt év azonos időszakához képest a bevételek 861 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal nőttek, a kiadások 597 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal emelkedtek.

Tavaly az I-III. negyedévben az előzetes adatok szerint 2997 milliárd forint, a GDP 5,4 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. A kormányzati szektor bevétele 23 027 milliárd, kiadása 26 024 milliárd forint volt.

Az első három negyedévben az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

A bevételek 2467 milliárd forinttal, 12 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 1107 milliárd forinttal, 12,8 százalékkal a termelésiadó-bevételek bővültek, ezen belül jelentős volt a különadókból és a helyi iparűzési adóból származó bevételek növekedése. A jövedelemadó-bevételek 647 milliárd forinttal, 19,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 697 milliárd forinttal, 14,8 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételeknél minimális a változás, 18 milliárd forinttal, 0,5 százalékkal növekedtek.

A kiadások 3829 milliárd forinttal, 17,3 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 231 milliárd forint (4,6 százalék) volt. A pénzbeni társadalmi juttatásokat illetően 1000 milliárd forint (19,9 százalék) volt a növekedés, ezen belül a nyugellátásra kifizetett összegek 784 milliárd forinttal, 22,3 százalékkal emelkedtek. A folyó termelőfelhasználás 516 milliárd forinttal, 13,7 százalékkal, a kamatkiadások pedig 2469 milliárd forintra, a kétszeresükre nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 190 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal csökkent. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1044 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal lettek magasabbak.

A kormányzati szektor 2023. IV. negyedévi adatait 2024. április 3-án közli a KSH.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
A bérlakásprogramnál a matek után kezdődik a nehezebb feladat

A bérlakásprogramnál a matek után kezdődik a nehezebb feladat

Egy friss szakmai írás Reith András tollából jogosan figyelmeztet: a bérlakásról nem lehet úgy beszélni, mintha minden új lakás ugyanazt a célt, ugyanazt a pénzügyi logikát és ugyanazt a hozamot jelentené. A költség, a közpénz és a megtérülés mérlegének valóban ki kell jönnie. De a bérlakás nem az átadás napján dől el. Az a kérdés, hogy húsz év múlva is kié a lakás, miből újítják fel, és marad-e belőle megfizethető otthon. Az építő és izgalmas vita a Portfolio Future of Construction konferenciáján is folytatódik majd, érdemes lesz velünk tartani!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×