Múlt csütörtökön jelentette be némileg váratlanul az Államadósság Kezelő Központ, hogy a keddi nappal lezárul az eddigi legnépszerűbb állampapír, az inflációkövető 2033/I sorozat értékesítése, helyette egy új, 2032/I jelű papírt lehet megvásárolni szerda reggeltől.

Korányi G. Tamás szerint vélhetően sokan nem rohannak bevásárolni az új papírból, miután az előző sorozat – amiből a mennyiség fogytán az utolsó napokban további 150 milliárd forintnyit dobott piacra az államadósság-kezelő –

sokkal kedvezőbb feltételekkel volt kapható.

A korábbi, inflációkövető 2033/I sorozatú Prémium Magyar Állampapír ugyanis január 20-ig a tavalyi átlagos infláció alapján 14,5 százalékon kamatozik, attól kezdve viszont az idei éves átlagos infláció plusz 0,25 százalék kamatot fizet, ami körülbelül 18 százalékra jön ki – ismertette a tőzsdei szakértő. Jövőre viszont nyilván egy számjegyű lesz az infláció, hiszen már októberben 9,9 volt, ezért ez a kötvény 2025 januárjában fizeti ki Európa legmagasabb, egy bőven több mint 10 százalékos reálkamatát – tette hozzá.

Nem véletlen, hogy korábban már korlátozták, és egy számlára csak 25 millió forint értékben lehetett vásárolni – jegyezte meg Korányi G. Tamás, hozzátéve –, akinek volt pénze, azért igyekezett a keretet kihasználni, emiatt aztán óriási forgalom alakult ki.

Az új, 2032/I jelű sorozat viszont 9,9 százalékot hoz 16 hónapon keresztül, tehát nem egy év a kamatperiódusa először, és 13,8 százalékot fizet majd ki 2025 márciusa végén, majd utána a 2024-es inflációnál 0,5 százalékkal többet, négy év múlva pedig az utolsó három évre az akkori inflációnál 1 százalékkal többet, hogy érdemes legyen megtartani a papírt akár a lejáratáig is – mondta a tőzsdei szakértő.

Korányi G. Tamás szavai alapján mindeddig nagyon jól sikerült azon kormányzati szándék, hogy a lakosság ne bankbetétben tartsa a pénzét, hanem állampapírt vásároljon, hiszen több százmilliárd forint lakossági pénz „mozdult meg” az elmúlt két hónapban. Mindez ugyanakkor meglehetősen megdrágítja az államadósság finanszírozását, de

az állam legalább azzal vigasztalhatja magát, hogy ez a pénz nem külföldre megy, hanem a hazai középosztály megtakarításait növeli

– fogalmazott.

Ami a kockázatokat illeti, Korányi G. Tamás szerint kérdéses, hogy mi történik majd 2025 elején, amikor megszűnik a nagyon magas, 18 százalékos kamat. Megítélése szerint „annyira” nem kell tartani a lökésszerű tömeges kötvényeladástól, mert az alternatív lehetőségek sem lesznek sokkal jobbak, hiszen ha az infláció le is megy, a kamat valamivel afölött lesz. „Azért az utóbbi napokban beszédtéma lett és az állam cáfolatai sem annyira határozottak, hogy a jelenlegi egyszázalékos visszavételi marzsot adott eseteben ne szélesítené ki” – monda a szakértő.

A tőzsdei szakértő hozzátette: ha 2025 elején a visszavásárlás nagyon nagymértékű lesz, és a pénz esetleg eláramlik az államkincstárból más – egyelőre messze nem látható – befektetési lehetőségek felé, akkor meglehet, hogy lép majd az államadósság-kezelő, hogy kiszélesítse az egy százalékot. „De nem gondolom, hogy 5-10-15 százalékra, kvázi erőszakkal bent tartva a pénzt, mert

az megrendítené az állampapírpiac iránti bizalmat.”

Ha például az egy százalékot kettőre emelné, az legfeljebb a „forró” pénzeket érintené kis mértékben, de a befektetők számára nem jelentene tragédiát – tette hozzá.