2023 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 augusztusához mérten 1,2 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

• A legnagyobb súlyú járműgyártás, valamint a villamos berendezés gyártása bővült,
• ugyanakkor a feldolgozóipari alágak többségében, köztük a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.

Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.

Az adatok kapcsán a Portfolio rámutatott: az elmúlt hónapok stabilizálódása, illetve a közelmúlt kapacitásbővítő beruházásai alapján akár indokolt lehet az óvatos optimizmus a szektor közeljövője kapcsán. Ugyanakkor az exportorientált szektor nemzetközi környezete meglehetősen kedvezőtlen, az európai és a kínai piac is döcög, ami jelentős kockázatot jelent a hazai ipar számára. Ezzel együtt a harmadik negyedév "nem sikerült rosszul". A szektornak negyedéves alapon akár fél százalékpont körüli hozzájárulása is lehet a negyedéves növekedéshez, ami nagyban növeli annak a valószínűségét, hogy négy egymást követő zsugorodó negyedév után újra növekedést mutasson a magyar gazdaság.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye kiemelte, hogy a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is szárnyal a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártás és a villamos berendezések gyártása. Mindez jól mutatja, hogy

az autóipar, az elektromos járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó ökoszisztéma egyre inkább az export és beruházás alapú magyar gazdaság húzóerejévé válik.

Mint Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára az értékelésben közölte, a háború és a káros szankciók az egész unióban éreztetik hatásukat. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint éves alapon Észtországban 11,9 százalékos, Írországban 27,3 százalékos, Szlovéniában 12,3 százalékos, míg az unió egészében 4,4 százalékos mérséklődés volt látható.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány 2023-ban egy számjegyűre csökkenti az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében a kormány a Széchenyi Kártya Program folytatásáról döntött, így a vállalkozások 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamat mellett vehetnek majd fel hitelt, így új beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg az ipar területén is.