Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
314.77
bux:
150533.62
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös gyorsforgalmi út felhajtója az átadóünnepség napján Maklár közelében 2020. július 20-án.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A kormány szerint milliárdokkal tartozik neki több nagyváros

Nagy bajba kerülhetett Érd, Eger és Szeged egy kormányrendelet nyomán, milliárdokat várhat tőlük a kormány.

Ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk, a kormány megszünteti a Modern Városok Programot. A határozatban az is benne van, hogy a kormány visszakéri az eddig fel nem használt forrásokat - írja a vg.hu.

Azokról a pénzekről van szó, amelyeket ugyan megkaptak előlegként, de 2015 óta, vagyis a program fennállása óta nem tudták elkölteni.

Például Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András szerint a városnak nincsen visszafizetési kötelezettsége, hiszen szinte valamennyi folyamatban lévő fejlesztése befejeződik időben. A lap szerint azonban Szeged, Érd és Ege komoly gondban lehet, hiszen itt még "egy kapavágás sem történt".

Szeged

Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester még 2017-ben állapodott meg a dél-alföldi megyeszékhely Modern városok programjáról: 157 milliárdos keretösszegű program tartalmazta többek között a 47-es út négysávosítását, egy új, vegyes forgalmú Tisza-híd megépítését, a Belvárosi híd rekonstrukcióját, valamint a rakpartok komplex megújítását. De ennél is nagyobb probléma, hogy a 200 hektáros ipari park megvalósítása sem volt fontos. Talán a BYD érkezése lendíthet ezen valamennyit.

Érd

Hétmilliárd forint fel nem használt forrást kell visszafizetnie Érdnek, számos program el se kezdődött - hívta fel a figyelmet Aradszki András, Érd és térsége országgyűlési képviselője, aki rámutatott, hogy a 70 ezres agglomerációs település részére összesen 77 milliárd forint állt rendelkezésre a program keretében, amelyből infrastrukturális és intézményi fejlesztések sora megvalósult szűk évtized alatt.

Eger

A heol.hu emlékeztet, hogy Egernek például az M25-ös gyorsforgalmi utat, egy intermodális csomópontot, az egri vár állagmegóvását és turisztikai célú fejlesztését, a déli ipari park rendezését, valamint egy uszodakomplexumot ígért a miniszterelnök 2015. áprilisi látogatásán. Mindebből egyedül a gyorsforgalmi, ami megépült, illetve hozzáfogtak a vár felújításához, amire még 2023-ban is több milliárd forint lett betervezve a költségvetésbe. Az uszodának viszont se híre se hamva, amivel összesen MVP programokra 10,7 milliárd forint lett elkülönítve, tehát vélhetően ennyit kell visszautalnia az államnak is.

Nincs minden veszve

Bár a támogatási jogviszony megszűnik, de a kormány egyúttal megbízta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy a megállapodásokat vizsgálja felül, majd az áttekintés után osztályozza az egyes projekteket, és az alapján döntsön a folytatásról. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet tételesen felsorolja, hogy mely projekteknek fellegzett be, és melyek folytatódhatnak a jövőben pozitív döntés esetén. Ezek közé esik a debreceni reptér, illetve az egri vár fejlesztése is, tehát amennyiben a költségvetés keretei engedik, úgy folytatódhatnak a különböző programelemek az Építési és Közlekedési Minisztérium égisze alatt.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató
percről percre

Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató

A Paksi Atomerőmű vízállás miatt kialakult nehéz helyzete kezelését tartja fókuszban a kormány, ennek megfelelően a Duna partján fekvő város témájában tartja heti tájékoztató sajtótájékoztatóját a hétközi kormányülést követően a kabinet. Tartson velünk percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Az Invest friss adásában a nyári uborkaszezon helyett nagyon is éles tőkepiaci témák kerültek elő: AI-adatközpontok, túlfeszített növekedési sztorik és egyre drágább finanszírozási körök. Nagy Viktor és Vidovszky Áron abból indultak ki, hogy a magyarországi aszály és a folyók vízhozama nemcsak az atomerőművek vagy akkumulátorgyárak, hanem a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok szempontjából is kulcskérdéssé válhat. A Tisza és a Duna példáján keresztül jól látszik, hogy az energia- és vízigény egyre inkább összekapcsolódik: ahol nincs elég hűtővíz vagy villamos energia, ott a következő nagy ipari és technológiai beruházások is falakba ütközhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×