Cikket írt az Indexre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, ebben arról fejti ki gondolatait, hogy miként éri el Magyarország 2030-ra az uniós fejlettség 90 százalékát, illetve feltárja az ehhez szükséges terv 10 pontjának részleteit.

"Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb, őszi regionális előrejelzése szerint az egész közép-európai és balti régióban jövőre a magyar gazdaság növekedhet a leggyorsabban, becslésük szerint 2,8 százalékkal. Bár a magyar kormány várakozásai ennél is pozitívabbak, az mindenképp biztató, hogy már a külföldi elemzők is látják azt, amit mi: a szankciós válság és az EU látszatintézkedései miatt stagnáló Európában a magyar gazdaság a szükséges növekedésbarát intézkedéseknek köszönhetően újból a régió éllovasává válhat" - szögezte le Nagy Márton.

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság erejének jele, hogy

• magas a foglalkoztatottság és alacsony a munkanélküliség
• a fejlett világban a legnagyobb mértékű (5 százalék) a családtámogatás
• 2022-ben a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb
• a külföldi közvetlentőke-befektetések aránya is a legerősebbek közt van
• a beérkező külföldi tőke sokféle és leginkább a jövőt alkotó iparágakban, diverzifikált szerkezetben jelenik meg hazánkban, mára már nem függünk az egyetlen fő beruházótól, Németországtól
• Kína jelentős befektetőként jelent meg Magyarországon (1-ről 9 százalékra növelve részesedését)
• GDP-arányos termékexportunk dobogós az unióban
• Európát nézve a lakosság kezében lévő bruttó államadósság arányát és a nettó külső adósság szintjét ismerve egyaránt nagyon jól állunk. Előbbiben legelsők vagyunk, utóbbi esetében pedig előzzük Belgiumot, Ausztriát, Franciaországot vagy éppen Finnországot
• a magánszektor eladósodottsága nálunk sokkal alacsonyabb, mint az államé
• 2021-re a hazai hitelintézeti szektor saját tőke arányos jövedelmezősége (RoE) a második legmagasabb volt az unióban és 2022-ben is bennmaradt a legjobb tíz között

A jövőről is szólt.

"Megnyugtató, hogy minden rosszindulatú politikai híresztelés ellenére (...) az új munkavállalók túlnyomó többsége az országban rendelkezésre áll. Ám fel kell készülnünk arra, hogy azokon a nemzetgazdasági területeken, de kizárólag csak abban az esetben, ahol és amikor már nem biztosítható elegendő magyar munkaerő, és fennáll a veszélye annak, hogy emiatt a gazdasági növekedés forrását biztosító beruházások maradnának el, úgy azt jól szabályozott módon és szigorúan ellenőrzött keretek között

vendégmunkásokkal egészítsük ki."

Áram is szükséges az új időszámításban, mivel az igény másfélszeresére nő 2030-ra, de úgy látja, még exportőrök is leszünk áramból.

A digitális átállás viszont "egyhelyben toporog", "radikális változásokra van szükség".

"Már az is nagy ugrás lenne, ha minden vállalat saját honlappal vagy közösségi média jelenléttel rendelkezne."

A külföldi beruházóktól azt kéri, hogy működjenek együtt a hazai egyetemekkel, tudományos parkokkal –

"nem mindegy, hogy rajtunk, vagy velünk nevetnek, gazdagodnak a külföldi befektetőink".

Ellensúlyozná közben "a szigorú monetáris politikát", ami "a jövőbeli versenyképességet ölheti meg".

Kinevezne továbbá az e-autózás és a hadiipar mellett egy harmadik "magyar high-tech húzóiparágat".

Fontosnak nevezte "a külföldi tőke által vezérelt kritikus fontosságú iparágakban tovább növelni a hazai tulajdonszerzést".

"A biztosítási, a telekommunikációs, a kereskedelmi, a légiközlekedési és az építőanyag-gyártási szektorok alapvetően határozzák meg egy ország gazdaságának működési kereteit. Magyarországon azt látjuk, hogy ezeken a területeken mégis a külföldi érdekek érvényesülnek. Ezekben a szektorokban a hazai tulajdon arányának erősítésével a javuló gazdasági pozíciók mellett – a profitegyenleg javításával – szuverenitásunk erősödése is előmozdítható lenne" - fogalmazott.

Elengedhetetlennek látja, hogy GDP-arányos államadósságunkat 2030-ra 50 százalék közelébe csökkentsük, és el kell érni, hogy a költségvetési hiányunk az évtized végére közelebb legyen a nulla, mint a három százalékhoz.