Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Nyitókép: Pixabay.com

Lépni kell, nagy bajban a rubel

Az orosz jegybank várhatóan 8 százalékra növeli az alapkamatot pénteken, több mint egy év után először emelheti a hitelfelvétel költségeit, mivel a rubel erős értékcsökkenése fokozza az inflációs nyomást - vélik a Reuters által megkérdezett elemzők.

A jegybank 2022. szeptember óta 7,5 százalékon tartja az éves alapkamatot, ugyanakkor hónapok óta egyre nyíltabban célzott arra, hogy kamatemelésre lesz szükség.

Az orosz jegybank tavaly február 28-án az addigi 9,50 százalékról 20 százalékra emelte a kamatszintet röviddel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Erről a csúcsról csökkent fokozatosan a jelenleg is érvényes 7,5 százalékra a ráta.

A Reuters által hétfőn megkérdezett 21 szakértő közül 16 szerint Oroszország pénteken 50 bázisponttal, 8 százalékra emeli irányadó rátáját. Hárman 25 bázispontos, ketten pedig 100 bázispontos emelést valószínűsítenek 8,5 százalékra.

A rubel az év nagy részében fokozatosan gyengült, ahogy zsugorodik az export és nő az import, de az orosz fizetőeszközre nehezedő nyomás jelentősen felerősödött a június végi fegyveres lázadás után, aminek a hatására több mint 15 hónapos mélypontra esett a rubel.

A Reuters által idézett egyik szakértő rámutatott arra, hogy júniusban és július eddig eltelt időszakában komoly inflációerősítő tényező volt, hogy

a rubel átlagosan 11-15 százalékkal gyengült a főbb devizákkal szemben.

Az elmúlt hónapokban az éves infláció a jegybank 4 százalékos inflációs célja alá került a tavalyi két számjegyű növekedés utáni kedvező bázishatásoknak köszönhetően. Az infláció júniusban éves szinten ugyanakkor 3,2 százalékra ugrott a májusi 2,5 százalékról. Tavaly júniusban 15,9 százalékos inflációt mértek. Havi szinten az infláció 0,4 százalék volt júniusban a májusi 0,3 százalék után. A június végével záródott első fél évben a fogyasztói árak 2,8 százalékkal emelkedtek Oroszországban.

Az orosz jegybank júniusban ismertetett legfrissebb inflációs előrejelzése az idei évre 4,5-6,5 százalék, a gazdaságfejlesztési minisztériumé pedig 5,3 százalék.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×