Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
Homárjelmezes ember egy pekingi étterem előtt 2023. április 17-én. A kínai országos statisztikai hivatal adatai szerint a kínai gazdaság 2023 első negyedébe 4,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Nyitókép: Mark R. Cristino

Szakértők: Kínában a zéró Covid eltörlése után sem pörgött fel a növekedés

A zéró Covid-politika feloldása után idén öt százalék körüli növekedést várnak az elemzők Kínában, és középtávon is hasonló mértékű gazdasági bővüléssel számolnak. Szakértők szerint ugyanakkor a fenntartható növekedéshez elkerülhetetlen számos változás.

Kína 2020-ban drákói szigorral lépett fel a koronavírus-járvány ellen: kijárási korlátozásokat, időszakos gyárbezárásokat, tömeges teszteléseket rendeltek el. A taktika egy ideig sikeresnek bizonyult, a 2022 tavaszától terjedő, jóval fertőzőbb variánsokat azonban már nem tudták vele megállítani, ráadásul a lezárásokat a gazdaság is megsínylette.

"Az úgynevezett zéró Covid-politikát végül januárban feloldották, a járvány előtti 6-7 százalékos növekedés viszont idén biztosan nem tér vissza" – mondta az InfoRádiónak a Magyar Külügyi Intézet a témában rendezett kerekasztal beszélgetése után Moldicz Csaba, a Mathias Corvinus Collegium külgazdasági műhelyének vezetője. Mint fogalmazott, az év elején még 5,6 százalék körülire tették a növekedést, az utóbbi hetekben a legnagyobb nemzetközi bankok, ügynökségek ezt visszavágták 5-5,1 százalékra.

"Középtávon is 4-5 százalékos növekedés várható Kínában, ugyanakkor idővel biztosan reformokra lesz szükség" – tette hozzá Moldicz Csaba. Szerinte

továbbra is fennállnak olyan intézkedések, amelyek nagyban fékezik a belső mobilitást, migrációt,

és ez úgymond nem tesz jót a munkaerő optimális eloszlásában. Ez már négy-öt éve folyó vita, ami során a kínai vezetés rendszeresen jelzi, hogy lazítani kell a szabályokon, de egy hirtelen, drasztikus reform nem várható. A szakértő 5-10 éves távon tartja reálisnak ennek a megvalósulását.

Bánhidi Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának munkatársa is úgy látja, hogy a fenntartható növekedéshez változásokra lesz szükség Kínában, javítani kell például a magánszektor működési feltételeit. A szakértő emlékeztetett: Kínában 2021-ben meghirdettek egy „közös jólét” elnevezésű politikai koncepciót, ami bizonyos értelmezések szerint a magánszektor túlzott növekedésére, illetve a magánszektorban keletkeznek túlzott jövedelmek megrendszabályozására irányult. Mára ez némileg korrigálásra került, ennek ellenére

nagyon alacsony szintű a beruházások növekedése a magánszektorban.

Bánhidi Ferenc hozzátette: negatívan hathat a kínai gazdasági növekedésre az is, hogy másfél éve folyamatosan csökken az ingatlaneladások száma. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az utóbbi években komoly befektetések zajlottak a digitális szektorban, ennek pozitív eredményei pedig 3-4 éven belül mutatkozhatnak meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×