Infostart.hu
eur:
354.33
usd:
300.81
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
Empty money in wallet and unemployment concept.
Nyitókép: Thanakhorn khaekram/Getty Images

MASZSZ: rendkívül hátrányos helyzetben a kiskeresetűek

Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan – írta pénteki közleményében a szövetség.

Közleményükben kiemelték: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetésén a szakszervezetek együttesen emlékeztettek, hogy a felek a 2023-as bérmegállapodásban vállalták a reálbérek megőrzését, és ha szükséges, akkor az évközi emelést.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke felidézte, hogy az idei minimálbérről szóló tavaly év végi megegyezésben minden tárgyalópartner elfogadta és aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint „a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023. évben őrizzék meg a bérek reálértékét. A felek minden vállalkozást annak saját üzleti, pénzügyi és bér piaci helyzetének megfelelően a reálbérek megőrzése érdekében további béremelésre ösztönöznek”.

Az akkori megállapodásban rögzítették, a „felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újra tárgyalják a jelen megállapodásban foglaltakat” – hangsúlyozta.

A közleményben a MASZSZ rámutat arra, hogy a minimálbéres keresők háztartásaira jellemző fogyasztási szerkezetben, amelyben az élelmiszerre és energiafelhasználásra fordított kiadások együttes hányada jóval nagyobb az átlagosnál, az infláció növekedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint legalább 1 százalékkal meghaladja az átlagos mértéket. Ezt figyelembe véve

az infláció az alacsony bérűek körében az előre jelzett átlagosan 18 százalékkal szemben 19-nél is magasabb lesz.

„A szakszervezetek elvárják, hogy a partnerek, a munkáltatói és a kormányoldal aláírói is tartsák be a megállapodást, és ennek megfelelően kezdődjenek meg időben a bérkorrekciós tárgyalások” – fogalmazott a MASZSZ elnöke.

Zlati Róbert a sajtóban megjelent munkáltatói aggodalmakkal kapcsolatban kifejtette: a munkavállalók képviselői is tisztában vannak azzal, hogy az évközi béremelés újabb terhet jelent a cégek számára, de nem kívánnak mást, mint tisztes megélhetéshez szükséges béreket és a megállapodásban foglaltak szellemiségének betartását, megvalósítását.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Pityinger Lászlónak (Dopeman) adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó teljes hivatali napján, mielőtt megszűnik a megbízatása azzal, hogy az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke leteszi a miniszterelnöki esküt szombaton. Elmondta egyebek között, hogy milyen kulcsfontosságú hibát vétett a kampánystábjuk, mennyire veszítettek a választásokon a fiataloknál és hogyan kell ezután viszonyulni hozzájuk, hogy mi az a 16-17 dolog, amit mindenképpen megvédenek, illetve hogy milyen feladatot vállalt a következő egy évre.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×